Magyar György: azért merészkednek ide a nácik, mert eltűrjük
Németországban egy karlendítésért bevisz a rendőrség, Magyarországon viszont ezt eltűrik, ezért merészkednek ide a nácik – reagált Magyar György arra, hogy magukat ortodox nemzetiszocialistának nevező osztrák neonácik terveznek a hétvégén gyűlést Sopronba. Az ügyvéd szerint az érkezők ismerik a magyar jogrendnek azt a hézagát, miszerint, ha egy zárt magánkertben vagy udvarban jönnek össze, akkor azzal még nem követnek el bűncselekményt.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, osztrák neonáci csoport érkezik Sopronba. A város kormánypárti polgármestere, Farkas Ciprián erről annyit mondott a sajtónak, hogy a rendezvény helyszíne csakis magántulajdonban lévő területen lehet. Úgy sejti, a szélsőjobboldali találkozó névadója, Gerd Honsik, a szélsőséges nézeteiről ismert író egykori háza adhat teret a gyűlésnek.
Magyar György ügyvéd szerint egyetlen jó érzésű ember sem fogja engedni azt, hogy Sopronban a közterületen neonácik gyülekezzenek. Az viszont nem gyülekezés, ha bemennek egy magánkertbe, és ott egymást szórakoztatják. Abba addig nincs beleszólás, amíg a köznyugalom megzavarására nem alkalmas, amit tesznek. De ha például egy nagy magánkertben tartják ezt az összejövetelt, ott zajlik az esemény, amihez színpadot vagy egy dobogót és hangosítást használnak, amire föláll valaki és hirdeti a náci megnyilvánulásait és az kiterjed az udvaron keresztül az utcára, a szomszédságba és a köznyugalom megzavarására alkalmassá válik, akár a személyük, akár a csinnadrattájuk, akár a jelképhasználatuk, akár a felszólalásuk, akkor beszélünk a köznyugalom megsértéséről, ami viszont már büntetendő. Ha ez nincs, akkor a gyülekezési jog megsértése nem valósulhat meg a magánterületen.
A szólásszabadság az szinte mindenekelőtt való, nem korlátozható, csak akkor, ha valamiféle köznyugalom elleni tevékenység és bűncselekmény, valamint emberi méltóság sérelme valósul meg. Általában a szólásszabadság a vélemény szabadságával lesz azonosítható, ami többnyire szabad – mondta az ügyvéd. „Azt megjegyezném, hogy borzasztóan felkészültek, körülbelül olyanok, mint a kábítószeresek, akik nagyon ki vannak oktatva jogilag arról, hogy mi az, ami még belefér, és mi az, ami már nem fér bele a kábítószer használatba. Ez egy joghézag a gyülekezési jog és a szabadságjog érvényesítése között.”
Ezért nem véletlen, hogy a nácik Magyarországra merészkednek, mert sem Ausztriában, sem Németországban egy lépést sem tehetnének anélkül, hogy a rendőr ne vinné el őket. Viszont nálunk van egy bizonyos fokú, ha nem is elfogadottság, de tűrés. Emiatt úgy gondolják, hogy ha itt megjelennek, akkor velük szemben nem fog a hatalom olyan határozottan föllépni. Németországban ugyanis egy karlendítésért is elvisznek bárkit. Nem kell hozzá még gyülekezni sem, összejövetelt, megemlékezést tartani, vagy jelképet használni, mert azonnal elviszik. Ott egyértelműek, szigorúak a rendelkezések. Nálunk pedig tág terük van ezeknek az értelmezéseknek – fejtegette az ügyvéd.
Visszatérve a magánterületen történő magatartásra, nagy valószínűséggel a nácik nem tudják sem a közösség elleni uszítás, sem az önkényuralmi jelkép használatának bűncselekményét elkövetni – mondta Magyar György –, ha sikerülne, akkor az uszítás három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Amihez viszont az kell, hogy nagy nyilvánosság előtt történjen. „Ez az a kis joghézag, amire az előbb utaltam, mert egy zárt magánkertben, vagy udvaron nem lesz nagy nyilvánosság. Tehát a közösség elleni uszítás bűncselekményéhez nagy nyilvánosság előtt kellene akár a magyar nemzet, akár valamely nemzet etnikai, faji, vallási csoport, a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítani”.
Az önkényuralmi jelkép használatába tartozik ebben a közegben a horogkereszt, az SS jelvény és a nyilaskereszt. A törvény egészen egyértelműen azt mondja, hogy ha nem valósul meg például a közösség elleni vagy egyéb súlyosabb bűncselekmény, akkor ez mindössze vétségnek számít, és csak pénzbüntetéssel büntetik. (De nem büntethető az, aki ezt ismeretterjesztő vagy oktatási célból használja, bár ez itt fel sem merül.) Ha azonban ezeket a nácik zárt udvaron vagy kertben használják, akkor nem lesz nagy nyilvánosság előtti megjelenés, tehát nem tudnak bűncselekményt elkövetni. Ahhoz vagy terjeszteniük kellene ezeket a jelképeket, vagy nagy nyilvánosság előtt használni, vagy közszemlére kell tenniük – részletezte Magyar György.
„Ezek a magatartások egy zárt udvarban nehezen képzelhetőek el, kivéve, ha valamelyik náci annyira ostoba, hogy ameddig odamegy ahhoz a magánudvarhoz, vagy kijön onnan és közben viseli magán a náci jelképet, a zászlót, a jelvényt, vagy skandálja, hirdeti, élteti a fasisztákat, karlendít stb. Mert ilyenkor már megzavarhatja a köznyugalmat és a cselekmény tényállásszerűvé válik” – mondja az ügyvéd.
A rendőrség is maximum azt tudja ellenőrizni, hogy ha ezek onnan jönnek és vonulnak, akkor van-e a köznyugalom megzavarására alkalmas szituáció. Ha van, akkor a rendőrség beavatkozik. Ha nincs, akkor nem. Az pedig, hogy a magánudvaron belül mit csinálnak, az az ő ügyességük, amit Magyarországon meg mernek tenni, külföldön még ott sem – fűzte hozzá.
Ha a nyilvánosság a kulcs, akkor mi a jó, ha beszélünk róluk, vagy inkább szóra sem érdemesek? – kérdésünkre Magyar György azt felelte, semmiképpen nem lehet csendben maradni. Ha nem beszélünk róluk, akkor egyre nagyobb teret kapnak, és azt hiszik, hogy szabad. A nyilvánosság a legnagyobb fegyver, erősebb, mint a büntetőjognak vagy a rendőri fellépésnek a fenyegetettsége.
„Tehát muszáj beszélni róla, a helyi lakosság meg fog rökönyödni és tíz percenként fogja bejelenteni, hogy meg vagyunk ijedve, meg vagyunk félemlítve, tessenek minket biztonságban tartani, és nem ideengedni ezeket a „szimpatikus nácikat”. Lehetőleg a civil szervezetek is, a társadalmi szervezetek is, a gyülekezéssel összefüggésben cselekedjék meg az összes tennivalót, köztük bejelentett ellentüntetést, és akkor a hatóságok is együttműködnek. Nem hagyhatjuk, hogy hazánk az újfasisztáknak biztosítson fellépési lehetőséget. Tiltakozni kell!” – tanácsolta Magyar György.
