Magyar Péter nekiment a NER utolsó tartóoszlopainak
A KlikkTV Centerpálya című műsorának vendége volt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, aki a Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosításról, a közjogi méltóságok leváltásának kérdéséről és a vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről beszélt. Szerinte a jogállam újjáépítése nem a korábbi rendszer szereplőinek pozícióban tartásával, hanem új, független vezetők kinevezésével valósítható meg.
A rendszerváltás része a közjogi vezetők leváltása
Martin József Péter szerint indokolt, hogy egy új politikai rendszerben lecseréljék azokat az intézményi vezetőket, akik az elmúlt másfél évtizedben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének meghatározó szereplői voltak. Úgy fogalmazott, hogy ezek a tisztségviselők elsősorban „a kormány meghosszabbított karjaként működtek”, és nem a magyar társadalom egészének érdekeit képviselték.
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója úgy látja, a Fidesz most hirtelen a jogállamiság és a fékek-ellensúlyok rendszerének védelmezőjeként lép fel, miközben korábban maga a kormánypárt kérdőjelezte meg ezek jelentőségét. Szerinte a jogállam helyreállítása nem a jelenlegi vezetők hivatalban tartását jelenti, hanem azt, hogy olyan személyek kerüljenek az intézmények élére, akik valóban függetlenek és magas szakmai, valamint etikai normáknak felelnek meg.
„Nem csak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elmúlt 16 év nem tekinthető nyugat-európai értelemben vett demokratikus berendezkedésnek. Szerinte azok a vezetők, akik a korábbi rendszerben elveszítették a közbizalmat, akkor sem maradhatnak pozícióban, ha időközben megváltoztatják működésüket, mert az állampolgárok nehezen hinnék el róluk, hogy ezentúl pártatlanul járnak el.
Erősebb bírói önrendelkezést hozhat az alkotmánymódosítás
A beszélgetésben szóba került az is, hogy az alkotmánymódosítás új szabályokat vezetne be a Kúria elnökének kiválasztására. A tervezet szerint a bírák három jelöltet állítanának, akik közül a köztársasági elnök választana, majd az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene a kinevezésről.
Martin József Péter ezt jó megoldásnak nevezte, mert szerinte növeli a szakma befolyását a legfőbb bírói vezető kiválasztására. Kiemelte, hogy így kisebb lenne annak esélye, hogy olyan személy kerüljön a Kúria élére, aki korábban nem rendelkezett bírói tapasztalattal.
Pozitívan értékelte azt a javaslatot is, amely szerint a bírói önigazgatási szervek visszahívhatnák a Kúria elnökét. Véleménye szerint ez a bírói függetlenséget erősítené, és hosszabb távon hozzájárulna ahhoz, hogy a bírósági rendszer valóban autonóm módon működjön.
A jogállamiság helyreállításával kapcsolatban hangsúlyozta: a jelenlegi vezetők leváltása önmagában nem sérti a jogállami elveket, mivel éppen azok voltak azok, akik „rutinszerűen és napi szinten” járultak hozzá e normák leépítéséhez. Úgy véli, az intézmények élén végrehajtott személycserék a demokratikus működés helyreállítását szolgálják.
Nem csak büntetőjogi eszközökkel lehet visszaszerezni a közvagyont
Az interjú jelentős része a vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal tervéről szólt. Martin József Péter elmondta, hogy a Transparency International Magyarország éppen a napokban tett közzé egy tanulmányt a vagyonvisszaszerzés lehetséges módszereiről. Álláspontjuk szerint nem kizárólag büntetőjogi, hanem polgári jogi eszközökre is szükség lesz.
Példaként a Mathias Corvinus Collegium és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét említette. Szerinte önmagában az, hogy egy vagyoni tranzakciót szabályosan dokumentáltak, még nem jelenti azt, hogy az jogszerű vagy a közérdeket szolgálta. Úgy látja, a KEKVA-rendszer felszámolása és az alapítványok vagyonának visszakerülése a közvagyon körébe már önmagában is vagyonvisszaszerzésnek tekinthető.
Beszélt a magántőkealapok rendszeréről is, amelyekbe becslése szerint mintegy 2600 milliárd forintnyi állami forrás került. Szerinte ezekben az esetekben a pénz útjának feltárása rendkívül összetett feladat, de nem lehetetlen. A tervezett hivatal egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy feltérképezze ezeket a konstrukciókat, és olyan jogi megoldásokat dolgozzon ki, amelyek révén az állam visszaszerezheti az ellenőrzést a közpénzek felett.
A Fidesz politikusainak és a korábbi rendszerhez kötődő üzleti köröknek a „padlássöprésről” és „Rákosi-korszakról” szóló figyelmeztetéseit Martin József Péter teljesen megalapozatlannak nevezte. Szerinte itt nem politikai bosszúról, hanem arról van szó, hogy „a bűn ne maradjon büntetlenül”, ami a jogállam egyik alapelve. Úgy fogalmazott: egy olyan rendszer után, amely szerinte csak eljátszotta a jogállamiságot, elkerülhetetlen a személyi és intézményi megújulás, valamint a közvagyon visszaszerzése.
