Tisztítótűz: mikor viszik el bilincsben Rogánt és Szijjártót?
A vagyonvisszaszerzés, a közjogi méltóságok leváltása és az előző rendszer felelőseinek elszámoltatása egyszerre foglalkoztatja a magyar közvéleményt. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és Szakonyi Péter újságíró arról beszéltek, hogy a választók gyors eredményeket várnak, miközben a jogállami keretek között zajló folyamatok elkerülhetetlenül hosszú időt vesznek igénybe.
A közvélemény már látványos lépéseket vár
A műsor vendégei szerint a társadalom egyre türelmetlenebbül figyeli az új kormány munkáját. Szakonyi Péter úgy fogalmazott, hogy sok választó arra számított: a kormányváltást követően rövid időn belül ismert politikusok vagy gazdasági szereplők ellen indulnak látványos eljárások. Mint mondta, egy hónappal a kormányalakítás után az emberek azt kérdezik, mikor kerül végre előzetes letartóztatásba valamelyik „főkolompos”, hiszen Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy az elmúlt másfél évtized visszaélései nem maradnak következmények nélkül.
A publicista szerint eddig csak kisebb ügyek kerültek reflektorfénybe, miközben a közvélemény az országos jelentőségű korrupciós ügyek feltárását várja. Úgy vélte, önmagában az, hogy a parlamentben elhangzanak nevek és politikai vádak, nem elégséges, mert a választók számára a konkrét intézkedések és jogi lépések jelentik az igazi bizonyítékot.
Szentpéteri Nagy Richard ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a politikai várakozások és a jogállami működés logikája között jelentős különbség van. Emlékeztetett arra, hogy először meg kell alkotni azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik az új vagyonvisszaszerző intézmény működését, fel kell állítani a szervezetet, ki kell választani a szakembereket, majd ezt követően indulhatnak el az érdemi eljárások. Szerinte még optimális esetben is hosszú idő telik el addig, amíg jogerős ítéletek születhetnek.
A „maffiaállam” fogalma és az elszámoltatás korlátai
A beszélgetés egyik központi témája az volt, miként írható le az elmúlt tizenhat év politikai rendszere. Szentpéteri Nagy Richard szerint a közbeszédben mára széles körben elfogadottá vált a „maffiaállam” vagy „posztkommunista maffiaállam” kifejezés, amelyet korábban Magyar Bálint munkái tettek ismertté. Úgy vélte, fontos, hogy legyen olyan nyelvi keret, amelyben a társadalom képes értelmezni és megnevezni a korábbi rendszer működését.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a feltételezett korrupció mértéke olyan jelentős lehet, hogy annak teljes feltárása gyakorlatilag lehetetlen feladat. Szerinte a társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy a korábban eltűnt közpénzek jelentős része már nem lesz visszaszerezhető. „Ha egyáltalán valami visszajön, annak már örülni kell” – érzékeltette az ügyek nagyságrendjét.
A vendégek egyetértettek abban, hogy az igazságtétel politikai és erkölcsi szempontból elengedhetetlen. Szentpéteri szerint a korábbi rendszerváltások egyik legnagyobb hiányossága éppen az volt, hogy nem történt valódi felelősségre vonás. Most azonban szerinte a kormányzat deklarált célja az elszámoltatás, és Magyar Péter politikai küldetésének egyik legfontosabb elemévé tette ezt a feladatot.
Szakonyi Péter úgy látta, hogy a korrupció nem elszigetelt jelenségként működött, hanem szinte beépült a rendszer mindennapi működésébe. Szerinte sok esetben nem is volt szükség külön megállapodásokra vagy nyílt alkukra, mert a szereplők pontosan tudták, milyen elvárásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy gazdasági vagy politikai előnyökhöz jussanak. Ennek kapcsán felidézte Lánczi András sokat idézett mondatát, miszerint „a korrupció maga a rendszer”, amely szerinte az elmúlt évek tapasztalatai alapján különösen találó megállapításnak bizonyult.
Közjogi tisztségviselők leváltása: kreatív jogi megoldások
A műsor harmadik nagy témája az volt, milyen módon lehet leváltani azokat a közjogi tisztségviselőket, akik az előző rendszer idején kerültek pozícióba. Szentpéteri Nagy Richard szerint a vagyonvisszaszerzés ügye és a vezető tisztségviselők eltávolítása logikusan kapcsolódik össze, hiszen ezek a szereplők a rendszer működésének meghatározó részei voltak.
A szakértő külön kitért az alkotmánybírák, a bírósági vezetők és a köztársasági elnök helyzetére. Úgy vélte, az alkotmánybíróság és a bírósági szervezet átalakítása hosszadalmas folyamat lesz, amely számos jogi és politikai lépést igényel. Ezzel szemben a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése egy alaptörvény-módosítással viszonylag egyszerűen megoldható.
A beszélgetés során felmerült az a jogi konstrukció is, amely szerint az államfőnek kellene aláírnia azt az alaptörvény-módosítást, amely végül a saját megbízatásának megszűnéséhez vezethet. A vendégek szerint ez sajátos, ugyanakkor jogilag működőképes megoldás, hiszen az államfő mozgástere rendkívül korlátozott. Ha nem írná alá a módosítást, az legfeljebb késleltetné a folyamatot, de érdemben nem akadályozhatná meg annak végrehajtását.
Szentpéteri Nagy Richard szerint a jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy a rendszerváltás nem egyszeri politikai aktus, hanem hosszú és összetett folyamat, amelyben a jogi, intézményi és politikai szempontok egyszerre érvényesülnek. A vendégek egyetértettek abban, hogy az elszámoltatás és az intézményrendszer átalakítása várhatóan évekig meghatározza majd a magyar közéletet.
