Magyar Péternek el kell kerülnie az Orbán-csapdát
Magyar Péter történelmi érdeme, hogy politikai kampányával megtörte a Fidesz 16 éves korszakát, ugyanakkor a Tisza-kormánynak óvakodnia kell attól, hogy ugyanabba a hatalmi logikába csússzon bele, amelyet leváltott – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Radványi Miklós amerikai politikai tanácsadó. Szerinte a korrupció felszámolására a társadalom egyértelmű felhatalmazást adott, de nem biztos, hogy ehhez új intézményre van szükség. A meglévő rendőrség, ügyészség és bíróság megerősítése szerinte hatékonyabb lehet, miközben Magyar Péter legfontosabb feladata az lehet, hogy a választási győzelemmel megszerzett hatalommal ne éljen vissza.
Radványi: ez nem bírálat, hanem jóindulatú javaslat
Radványi Miklós szerint korai lenne bírálatnak nevezni azokat az írásait, amelyekben a Tisza jövőbeli kormányzásával kapcsolatban fogalmaz meg észrevételeket. Mint mondta, ezek nem figyelmeztetések, hanem „jóindulatú javaslatok”, amelyeket az új kormánynak, az új parlamentnek és tulajdonképpen az egész Tisza Pártnak érdemes lenne figyelembe vennie. A tanácsadó elsősorban a korrupció elleni fellépés intézményi rendszerével kapcsolatban lát olyan pontokat, amelyeknél szerinte körültekintésre van szükség.
Radványi szerint a korrupció Magyarországon nem új jelenség, hanem történelmi múltra visszatekintő probléma. Új könyve kapcsán arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta egyik kormány sem tett olyan komoly lépéseket, amelyek a korrupciót nem csupán fékezték volna, hanem megpróbálták volna teljesen kiszorítani a közéletből. Véleménye szerint 2010 után az Orbán-kormányok ezt a jelenséget olyan szintre emelték, amelyben a korrupció intézményesült és jogilag is beépült a magyar közélet működésébe.
Radványi ugyanakkor kifejezetten fontosnak tartotta hangsúlyozni Magyar Péter történelmi szerepét. Úgy látja, a Tisza vezetőjének elvitathatatlan érdeme, hogy két év alatt olyan politikai erőt épített fel, amely képes volt megszüntetni a Fidesz hosszú korszakát. Szerinte Magyarországot az elmúlt 16 év minimum 50, de akár 100 évvel is visszavetette Európához képest. A Tisza sikere ezért szerinte nem pusztán egy választási eredmény, hanem történelmi jelentőségű politikai változás.
Nem új hivatal kell, hanem működő intézmények
A korrupció elleni fellépés kapcsán Radványi Miklós nem vitatja, hogy a társadalom gyors eredményeket vár. Szerinte a választók jelentős része nemcsak a politikai változást, hanem azt is akarja, hogy a korábbi korrupciós ügyekben büntetőjogi felelősségre vonás történjen, és ahol lehetséges, az illegálisan megszerzett pénzeket is szerezzék vissza. Ezt a Tisza olyan általános felhatalmazásának tartja, amelyet a kormánynak komolyan kell vennie.
Radványi szerint ezért érthető volt az új vagyon-visszaszerzési hivatal létrehozásának szimbolikus szándéka. Ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarországon már léteznek a büntetőjogi felelősségre vonás intézményei: ott a rendőrség, az ügyészség és a bíróság. Egy korábbi amerikai tapasztalatát idézve azt mondta, a német terrorizmus elleni küzdelem idején is felmerült új intézmények létrehozásának igénye, a németek azonban végül arra jutottak, hogy „nem kell semmi új, megvannak az intézmények, megvannak a jogszabályok”, és ezeken belül kell fellépni.
Radványi szerint Magyarországon is fennáll annak a veszélye, hogy az új hivatal létrehozása inkább zavart okoz, ha a már működő szervektől embereket vonnak el. Mint fogalmazott, „nehogy itt egy olyasfajta felfordulás legyen”, amely végül az új hivatalnak és a meglévő intézmények hatékonyságának is árt. Ő maga ezért inkább a már meglévő szervek megerősítését tartaná indokoltnak.
Külön problémának látja az új hivatal vezetőjének jogi hátterét is. Radványi elismerően beszélt Unger Annáról, ugyanakkor szerinte egy ilyen pozícióhoz elengedhetetlen a gyakorlati jogi tapasztalat. Mint mondta, a jogi diploma önmagában nem elegendő, hiszen egy valódi jogászi szakmai tudás megszerzéséhez bírósági, ügyészségi vagy ügyvédi gyakorlatra is szükség van. Az intézményvezetőnek ugyanis végső soron saját magának kell meghoznia a döntéseket.
„A demokratikus vezetés legnagyobb teljesítménye” nem a teljhatalom
Radványi Miklós szerint a Tisza-kormánnyal szembeni egyik legnagyobb veszély éppen az lehet, ha a hatalmas választási felhatalmazást korlátlan hatalomként értelmezik. Szerinte Magyar Péternek és környezetének meg kell értenie, hogy a választási győzelem nem jutalom, hanem felelősség. A választók ugyanis bizalmat adtak, de ez a bizalom nem végtelen.
Az amerikai politikai tanácsadó szerint a demokratikus vezetés lényege nem az, hogy valaki elegendő hatalmat szerezzen egy ország átalakításához, hanem az, hogy „úgy alakítja át az országot, hogy közben tudatosan nem él a rendelkezésére álló hatalom minden eszközével”. Radványi ezt a hatalmi egyensúly, az úgynevezett „checks and balances” fontosságával kapcsolta össze. Szerinte egy demokráciában nem a kormány az úr, hanem végső soron a nép.
Ezért is tartja fontosnak, hogy Magyar Péter tudjon nemet mondani bizonyos intézményi és politikai kezdeményezésekre akkor is, ha azok pillanatnyilag népszerűek. Radványi úgy látja, a Tisza vezetőjének történelmi lehetősége van, de ezzel együtt történelmi felelősséget is kapott. A hatalom koncentrációjának elkerülése szerinte legalább olyan fontos, mint maga a kormányváltás.
A tanácsadó nem tagadja, hogy külföldről könnyűnek tűnhet beleszólni a magyar politikába, de szerinte nem erről van szó. Mint mondta, lehet, hogy kéretlenül, de segíteni próbál. Magyarországon született, erős magyar kötődése van, miközben évtizedes amerikai politikai tapasztalatra tett szert. Úgy véli, ez a kettős nézőpont lehetővé teszi, hogy más szemmel lássa a magyar demokratikus intézmények működését.
Radványi szerint Magyarországnak érdemes tanulnia azoktól az országoktól, amelyek hosszú időn keresztül működtették a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Amerika példáját is ezért említette, de szerinte a csehek tapasztalatai is tanulságosak lehetnek. A lényeg szerinte az, hogy a politikai vezetők ne pusztán a megszerzett hatalom nagyságát lássák, hanem azt a felelősséget is, amelyet a választók bizalma jelent.
