Magyarországon 919 kilométernyi vasútvonalat zártak be 25 év alatt
Magyarországon 919 kilométernyi vasútvonalat zártak be 1995 és 2020 között, ezzel az Európai Unióban az ötödik helyen állunk, hálózatarányosan pedig a hatodik helyet eredményezi. Európában összesen 14 ezer kilométerrel csökkent ez idő alatt a vasútvonalak hossza – olvasható a Magyar Vasútban ismertetett tanulmányban.
A Greenpeace felkérésre a T3 Transportation Think Tank és a Wuppertal Institut für Klima, Umwelt, Energie készített egy tanulmányt arról, hogyan alakultak az európai országokban a vasúti és közúti infrastruktúra beruházások az elmúlt negyed században. Az elemzésben a 27 uniós tagország mellett az Egyesült Királyság, Svájc és Norvégia adatait vizsgálták meg – ennek eredményeit ismertette a szakportál Magyar Vasút. Ez alapján, az úthálózat építésére 66 százalékkal költöttek többet az európai országok, mint vasútfejlesztésre. Miközben Európában az autópályák hossza 51 ezer kilométerről, 60 százalékos növekedéssel 82 ezerre nőtt, a vasútvonalak hossza 14 ezerrel csökkent.
Az egyes országok között nagyok a különbségek, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.
Forrás: Magyar Vasút
Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Csupán három olyan ország volt, amelyik többet költött 1995 és 2020 között vasútra, mint közútra: Belgium (több mint dupláját), Ausztria (61 százalékkal többet), illetve az Egyesült Királyság (19 százalékkal többet). Magyarország a 14. helyen áll, de az európai átlagos 66 százalékos többlet útberuházási értéktől jóval rosszabb a helyzet: 120 százalékkal, tehát 2,2-szer több forrás jutott útépítésre, mint vasútra.
Magyarországon nem csak keveset költött az állam vasútfejlesztésre, de sok vonalat is zárt be. Az 1995-ös hálózathoz hasonlítva, nálunk 2020-ig a vasútvonalak 12 százalékán szűnt meg a forgalom, ami duplája ez európai hat százalékos átlagnak. Igaz, nálunk sokkal sűrűbb volt, és ma is az a hálózat az európai országok átlagához mérve.
Nem csak arányaiban, hanem méretükben is jelentősek voltak a magyar vonalbezárások: az idézett tanulmány szerint 919 kilométernyi vasútvonal szűnt meg itthon, ami az ötödik legnagyobb érték Európában. Csak Németország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország előzi hazánkat.
Mindeközben 12 új repülőtér és 10 új kifutópálya épült Európában. Az európai országok évi 5,4 milliárd eurót költöttek új repterek építésére és fejlesztésére. Összehasonlításul: a CEF forrás keretében 2014 és 2019 között 16 milliárd eurót biztosított az EU vasútfejlesztésekre, tehát évi 3,2 milliárdot, így ez kevesebb, mint amit az államok a kiemelkedően környezetszennyező, az adózásból kivont repülésre fordítanak.
