Már nem is Fidesz-, hanem Orbán-szavazók vannak, akik a saját tapasztalataikat is átírják a vezér kedvéért
„Kiépült és működik a vezérelvű orbánizmus: Orbán a jó király, a vezér, az atyaúristen, a haza megmentője az ellenséges világban, aki megpróbál megmenteni minket, bár ez nem mindig sikerül neki.” Így vélekedik Horn Gábor, aki a most közzétett legfrissebb, júliusi felmérésükre hivatkozva, cáfolja az általános vélekedést, miszerint Orbán szavazói törzsbázisa az alacsony iskolázottságú vidékiekből állna. A Republikon Intézet vezetője szerint a bázis összetétele nagyon vegyes, leképezi a magyar társadalmat, az összetétele pedig nem nagyon változik 2002 óta. „Az egyik oldalon elköteleződés és erős kötődés, a másik oldalon reménytelenség, kiábrándultság figyelhető meg” – vonta le a következtetést, rámutatva, hogy a magyar politikai körképben ez a két jellemző együtt, egymás mellett érvényesül.
A héten jelent meg a Republikon Intézet legfrissebb havi – júliusi – közvélemény-kutatása, ami csak némi változást mutat. Tovább csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága, 2-2 százalékponttal a teljes népesség és a pártválasztók körében is. Jelenleg 31, illetve 44 százalékon áll a támogatottságuk.
Forrás: Republikon Intézet
Az utóbbi időszakban számos olyan intézkedést hozott a kormány, ami árthat a népszerűségének, beleértve többek között a státusztörvény elfogadását, az árstop kivezetését vagy a családtámogatási rendszer átalakítását – emlékeztet az elemzés, hozzátéve: mindezt tetézi a kedvezőtlen gazdasági helyzet, amelyben szintén szerepe van a kormány gazdaságpolitikájának. Ettől függetlenül, kampányidőszakon kívül jellemző, hogy a kormánypárt támogatottsága csökken, majd a választásokhoz közeledve növekszik. Az enyhe visszaesés ellenére, a pártok versenyét továbbra is magabiztosan vezeti a Fidesz-KDNP – állapítja meg az intézet.
De vajon mi magyarázza a Fidesz lényegében változatlan népszerűségét a jelenlegi helyzetben? Horn Gábor úgy vélte, ez nem változatlan. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett arra, hogy mérték már ők is a Fideszt a biztos pártválasztók körében 55 százalékra, most pedig ez 46 százalék, a 9 százalékpontos mérséklődés messze a hibahatáron túl van. A Fidesz az elmúlt egy-másfél évben elveszítette a bizonytalan szavazók bizalmát, azokét, akik elsősorban a háborús hazugságai miatt 2022-ben a Fideszhez mentek. Ezzel párhuzamosan, ugyanakkor a párt törzsszavazói bázisa 2,5 milliósra duzzadt a korábbi 1,8 milliósról – ők azok, akik nem is annyira Fidesz, mint inkább Orbán-szavazók. „Kiépült és működik ugyanis a vezérelvű orbánizmus: Orbán a jó király, a vezér, az atyaúristen, a haza megmentője az ellenséges világban, aki mindig megpróbál megmenteni minket, bár ez nem mindig sikerül neki, hiszen ott van az a gaz Brüsszel, a galád Soros, utóbb már inkább a fia, az új ellenség, az Egyesült Államok és a fránya ukránok, akik nem adták oda Putyin bácsinak az országuk egynegyedét.”
Horn a felméréseikre hivatkozva, megcáfolt egy általános vélekedést, nevezetesen azt, hogy Orbán szavazói törzsbázisa az alacsony iskolázottságú vidékiekből állna. Ez nem igaz – mondta, ugyanis a bázis összetétele nagyon vegyes, leképezi a magyar társadalmat. Ráadásul az összetétele nem nagyon változik 2002 óta, ha úgy tetszik, nem csúszik lefelé, egyszerűen van egy olyan társadalmi csoport, a társdalom politikailag érvényes egyharmada, amelynek tagjai számára Orbán igazodási pontot jelent. Ők azok, akik vevők Orbán mondandójára, még akkor is elhiszik azt, amit mond, ha a saját tapasztalatuk annak ellentmond. Példa lehet erre az infláció: hiába mondják a szakértők, hiába írja a független sajtó, hogy az áremelkedés már 2021 őszén elindult, azaz hónapokkal azelőtt, hogy 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez a törzsszavazói bázist nem zavarja. Ők azok, akik azt gondolják, hogy Orbánnak igaza van, csak éppen nem mindig hagyják érvényesülni.
„A saját ellentétes tapasztalatai ellenére, ez a biztos szavazói bázis kitart Orbán mellett, mert nekik már nem egy megválasztott kormányfő, hanem valójában egy igazodási pont, akinek sokszor megbocsátanak, s a kedvéért hajlandók felülírni a saját tapasztalataikat, elhiszik a hazugságait, s akik a külső és a belső ellenségben keresik az okokat” – összegezte Horn. Egy példát is hozott erre a feltétlen vakhitre. Orbán teljesen abszurd kettős szövegét is megeszik ezek a szavazók, amikor az egyik oldalon arról szól a propaganda, hogy végtelenül gyenge a baloldal, a másik lózung pedig ennek teljesen ellentmondva, akképp hangzik, hogy a baloldal megakadályozza az uniós forráshoz jutást, holott, ha valaki hajlandó logikusan gondolkodni akkor rögtön észreveszi, hogy a két állítás kizárja egymást.
De vajon hogyan és milyen körülmények között kezdődhet meg ennek a „hívő tagozatnak” a lebomlása, szétesése? – kérdeztük. Horn szerint egy nagyon-nagyon súlyos válság indíthatná el ezt a folyamatot, „amit nem kívánok magunknak”. Ilyen típusú összeomlás nincs is egyelőre, dacára annak, hogy az ellenzéki pártok részéről elhangzanak ilyen kijelentések.
Ugyanakkor a Republikon mostani kutatásából is látszik, hogy a másik oldalon teljesen bemerevedtek a politikai hátországok.
Forrás: Republikon Intézet
A DK megerősödése megállt, stabilizálódott a 14-17 százalék körüli sávban. Nem vált integráló párttá, sőt, sok esetben inkább megosztó lett. A Momentumnak egyetlen érvényes momentuma volt, a kerítések elbontása, a Messiásnak remélt Donáth Anna sehol nincs. A többi párt leginkább csak nevet változtatott, nincs változás a szavazóbázisukban. Nem látjuk az alternatív ajánlatot. „Pedig egy magára valamit adó ellenzéknek éppen a nyári uborkaszezonban kellene nyomulnia, amikor még a Fidesz és médiája blokkolása ellenére is könnyebben átmennek az üzenetek, de nem láttam, hogy az ellenzék megkínálná a magyar lakosságot egy jobb ajánlattal.” Nyilván ennek sok oka van, de a Republikon kutatásai régóta azt mutatják, hogy az ellenzék nem heverte ki a 2022-es nagy kudarcot, és nem tudott változtatni – mutatott rá a szakértő.
Ami a két új szereplőt illeti: a Mi Hazánk esetében is érzékelhető, hogy van, de („szerencsére, teszem hozzá”) nem jelent új erőközpontot. Ennek részben az az oka, hogy a Fidesz magánál tartja a szélsőjobbos szavazókat. A Kétfarkú Kutyapárt pedig egy antipolitikai képződmény, a szavazói az ellenzéknek akarnak üzenni, hogy ők sem kellenek. Ilyen bázisnak nálunk megvannak a korlátai, 4-5-6 százalékot tudnak maguk mögé állítani, ez nem gyűjtőpont – állapította meg Horn Gábor.
A Republikon Intézet vezetőjének végkövetkeztetése pedig a következő: „Az egyik oldalon elköteleződés és erős kötődés, a másik oldalon reménytelenség, kiábrándultság jellemzi a helyzetet”. A kérdésre, vajon ez így marad-e örökké, így válaszolt: „a magyar politikai körképben ez a két jellemző együtt, egymás mellett érvényesül, nagyon stabilnak látszik, a havi mozgásaink is messze a hibahatár alatt ezt mutatják”.