Mariupol: egy város haláltusája

 Folytatódtak az ukrán-orosz tárgyalások

A hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén minden nap tartanak megbeszéléseket.

Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek. Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen.

Olajembargó a láthatáron

Az Európai Unió nem fáradhat bele a szankciókba – közölte a litván külügyminiszter. Gabrielius Landsbergis Brüsszelben nyilatkozott, az unió külügyminisztereinek tanácskozása előtt. Azt mondta, ideje beszélni az olajembargóról, mivel a kőolajexportból származik az oroszok legtöbb bevétele. Szerinte az orosz olajat könnyen lehetne más forrásokból pótolni.

Ha nem foglalhatják el, szétlövik

Az oroszok következő célpontja Odessza. Erről egy nyugalmazott brit tábornok beszélt a BBC-nek. Sir Richard Barrons úgy vélte, hogy a kikötőváros megszerzésével az oroszok elvághatnák Ukrajnát a fekete-tengeri kereskedelemtől. Azonban azt mondta, a város túl jól védett ahhoz, hogy az oroszok elfoglalhassák. Mariupolról szólva a tábornok arról beszélt, hogy a város stratégiai fontosságú az oroszoknak, mert így tudnak közvetlen szárazföldi összeköttetést biztosítani a korábban elfoglalt Krím-félszigettel. De a heves ukrán ellenállás miatt nem tudnak egyszerűen bevonulni, ezért inkább szétlövik a várost. Ezt láthatjuk más ukrajnai települések esetében is – hangoztatta a BBC-nek Sir Richard Barrons. 

Nem adjuk fel!

„Szó sem lehet semmiféle fegyverletételről vagy megadásról!” – válaszolt az ukrán kormány az oroszok ultimátumára. Moszkva azt követelte, hogy Mariupol védői ma hajnalig adják meg magukat. Cserébe az oroszok lehetővé tették volna, hogy a város civil lakossága szabadon távozzon. A város polgármesterének egyik tanácsadója azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy nem hisznek az oroszok ígéreteinek, inkább a végsőkig harcolni fognak. Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnösnek nevezte az ostromlókat. A harcok már a város központjában, utcáról-utcára folynak.

Már csaknem százezren el tudtak menekülni a déli kikötővárosból – jelentette a BBC kijevi tudósítója, de még mindig 300 ezren próbálnak túlélni a harmadik hete ostromlott városban, ahol se áram, se víz, s élelem sincs, s amit az oroszok folyamatosan rakétákkal támadnak, bombáznak. Az ukránok bejelentették, hogy ma is készenlétben áll ötven busz az evakuálás folytatására.

Temetetlen holtak hevernek Mariupol utcáin, mert a harcok miatt nincs, aki összegyűjtené őket. Ezt nyilatkozta a BBC-nek a körzet ukrán parlamenti képviselője. Jaroszláv Zseleznják szerint, ha sikerül is összeszedni a halottakat, a többségüket csak tömegsírokba tudják temetni. A város lakói leírhatatlanul borzalmas körülmények között élnek, miközben az oroszok szakadatlanul ágyúzzák és bombázzák Mariupolt.  

Orosz veszteségek és célpontok

Az ukrán hadsereg az közölte, hogy az oroszok erőszakos sorozásba kezdtek Donyeck és Luhanszk régiókban. Arról is beszámoltak, hogy a hétvégén újabb hét orosz repülőeszközt, köztük négy drónt sikerült lelőniük. Ugyanakkor az ukránok szerint a frontokon nem történt érdemleges változás. 

Továbbra is Kijev az oroszok legfőbb célpontja. Ezt brit katonai szakértők közölték, hozzátéve, hogy a következő hetekben újabb, nagy offenzívára számítanak. Az oroszok mindenáron körül akarják zárni az ukrán fővárost. Az elmúlt napokban súlyos harcok folytak Kijevtől északra, de az ukránoknak végül sikerült feltartóztatniuk az orosz támadást. Vasárnap az orosz tüzérség egy bevásárló központot és lakóházakat lőtt az ukrán fővárosban, aminek következtében legalább nyolcan életüket vesztették. Állítólag meghalt a támadásban Ukrajna egyik legnépszerűbb színésznője is.

Az oroszok két rakétát lőttek egy Rivne melletti ukrán katonai gyakorló térre. A hírt a nyugat-ukrajnai régió kormányzóságának vezetője közölte. Vitalij Koval áldozatokról nem számolt be és közlését független források még nem erősítették meg.

Ammónia szivárog egy Szumiban lévő vegyi üzemből. Az Északkelet-ukrajnai várost hevesen ostromolják az oroszok. A régió kormányzója, Dmitro Zsivitszkij felszólított mindenkit, aki az üzem öt kilométeres körzetében tartózkodik, hogy azonnal hagyja el a területet. Azt nem mondta, hogy mi okozhatta a szivárgást.

Zelenszkij tárgyalna

Jeruzsálem megfelelő hely lenne a béketárgyalásokhoz. Erről az ukrán elnök beszélt szokásos éjszakai videóüzenetében. Zelenszkij háláját fejezte ki az izraeli kormányfőnek, amiért komoly erőfeszítéseket tesz a béketárgyalások megkezdése érdekében. Naftali Bennett pár napja Moszkvában is járt és személyesen tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezéséről.

Egy hétre Európába jön az amerikai elnök

Ma uniós külügyminiszteri találkozót tartanak, a csütörtöki NATO- és EU-csúcs, illetve a Japán bevonásával tartandó G7-ülés előtt. A Fehér Ház közlése szerint a fejlett világ vezetői megvitatják az Ukrajna támogatására tett nemzetközi erőfeszítéseket az orosz invázió után. A tanácskozások alkalmából Európába utazik az amerikai elnök. Joe Biden ezt megelőzően, ma telefonon egyeztet Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel,.

Az elnök pénteken Varsóba utazik Brüsszelből. A lengyel fővárosban kétoldalú találkozót tart Andrzej Duda lengyel elnökkel – közölte a Fehér Ház. A találkozókon minden bizonnyal szóba kerül a szankciók kérdésköre is. 

Újabb szankciók jöhetnek

Még lehetne fokozni az Oroszország elleni szankciókat, közölte az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese. Daleep Singh egy tévé-interjúban azt mondta, hogy Oroszországban az életszínvonal lassan az 1980-as évek szintjére zuhan és az ország gazdasága a háború előttinek a felére zsugorodhat. Nem részletezte, hogy milyen újabb megszorításokra gondolt, csak annyit mondott, az orosz elnök jól tudja, miről lehet még szó. Singh közölte, a Nyugat nem büszke arra, hogy szenvedést okoz az orosz népnek, de ez Putyin háborúja, ő is a felelős a következményekért. 

Kína cáfol

Kína nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak és mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború ne terjedjen tovább. Ezt a washingtoni kínai nagykövet jelentette be. Kvin-Gang azután nyilatkozott, hogy az amerikai elnök figyelmeztette Kínát, súlyos következményekkel kell számolnia, ha fegyvereket szállít az oroszoknak.

Menekültek és diplomaták

Már több, mint 10 millió ukrán menekült el a háború elől. Az ENSZ adatai szerint ez azt jelenti, hogy minden negyedik ukránnak el kellett hagynia az otthonát. három és fél millióan külföldön kerestek menedéket. Többségük, majdnem kétmillió ember Lengyelországba ment. 

Visszatérnek Kijevbe a szlovén nagykövetség munkatársai. Ezt az ország miniszterelnöke Janez Jansa jelentette be, hozzátéve, hogy azt szeretné, ha az Európai Unió többi tagországa is követné a példát. Jansa szűk egy hete maga is Kijevben járt, Fiala cseh és Moravieczki lengyel kormányfő kíséretében, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt.

Újabb segélyek

Új-Zéland újabb, mintegy három és fél millió USA dollárnak megfelelő segélyt ad Ukrajnának. Jacinda Ardern miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a pénzt egy NATO alapba fizetik, amiből Ukrajna majd üzemanyagot, kommunikációs felszerelést és elsősegélynyújtó készleteket vásárolhat. Új-Zéland eddig mintegy 7 és fél millió amerikai dollárnak megfelelő támogatást küldött Ukrajnának.