Matolcsy 266 milliárdja: az utalás aláírója lehet a történet kulcsfigurája

A Waberer's-ügyben az állami bankok szerepe is kérdés

Kapitány István energetikai és gazdasági miniszter bejelentése szerint a Waberer’s 2022-es és 2026-os finanszírozásával kapcsolatban olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesznek. Horn Gábor szerint azonban korai lenne azt gondolni, hogy ez a feltárások csúcsa. Mint fogalmazott, „közel sem ez a csúcs”, hiszen több százmilliárdos történetekről lehet szó. Különösen érdekesnek tartja a Waberer-ügyet azért is, mert a cég 2023-ban Tiborcz Istvánhoz került.

A kérdés szerinte az, hogy az állami bankok milyen szerepet vállaltak a tranzakció finanszírozásában, és milyen feltételekkel nyújtottak hitelt. Az ügyben a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank mellett az MBH Bank is érintett, amelynek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc. Horn szerint azt kellene megvizsgálni, milyen pluszterhet jelentett az állam és a költségvetés számára a cégfelvásárlás finanszírozása. „Látható, hogy itt csak mi jártunk rosszul” – fogalmazott.

Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben rendkívül nehéz lehet a személyes felelősség bizonyítása. Szerinte egy állami vagy állami hátterű bank rossz döntése önmagában még nem feltétlenül jelent bűncselekményt, hiszen a bankok a mindennapi működésük során is hoznak rossz döntéseket. Ezért szerinte érdemes óvatosnak lenni azzal a várakozással, hogy a feljelentésekből rövid időn belül látványos büntetőjogi következmények születnek.

Ugyanakkor fontos változásnak tartja, hogy az ügyek immár a nyilvánosság és az igazságszolgáltatás elé kerülnek. Horn szerint kilenc minisztérium 22 ügyben tett feljelentést, közel 220 milliárd forint értékben, és szerinte ennek még nincs vége. Az igazságszolgáltatás szempontjából pedig különösen lényeges, hogy a korábban csak sejtett vagy politikai vitákban emlegetett ügyek mögött most már konkrét dokumentumok és eljárások is megjelennek.

A lélegeztetőgépektől a jegybanki alapítványokig

A beszélgetésben szóba került a lélegeztetőgépek ügye is. Szakonyi szerint új helyzetet teremt, hogy olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szerint a megvásárolt lélegeztetőgépek egy része nem működött. Hasonlóan fontosnak tartja a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyét. Róna Péter javaslatára hivatkozva azt mondta: nem feltétlenül kellene minden esetben éveken keresztül visszafelé fejteni egy bonyolult ügy teljes történetét. A 266 milliárd forintos, a jegybankból az alapítványokhoz került pénz esetében például elsőként azt kellene megnézni, ki írta alá az utalást, illetve kik voltak azok az igazgatósági tagok, akik a döntésekért személyükben és vagyonukkal is felelnek.

Szakonyi szerint ez lényegesen gyorsabb és célravezetőbb lehetne, mint a teljes történet minden részletének feltárásával kezdeni. A problémát ugyanakkor az is jelenti, hogy a magyar bíróságok pénzügyi és gazdasági ügyekben az elmúlt évtizedekben nem teljesítettek meggyőzően. Példaként a fedezetelvonás bűncselekményét említette, amely szerinte önmagában sem könnyen bizonyítható, pedig jóval kevésbé összetett, mint a Waberer's- vagy a jegybanki ügy.

Horn Gábor szerint ezért nem elég az ügyészségi és rendőrségi rendszer átalakítása. A bíróságoknak is működőképesebbé kell válniuk, mert hiába tárják fel a történteket, ha az eljárások végeláthatatlanul elhúzódnak. Példaként a Quaestor-ügyet, valamint Simon Gábor ügyét hozta fel, amelyben egy 2013-as történet után csak 2026 tavaszán született elsőfokú ítélet. Szerinte vannak olyan gazdasági ügyek, amelyek 10-15 év alatt sem jutnak el a lezárásig.

Nem elég a vagyonvisszaszerzési hivatal, a bíróságokon is változtatni kell

A beszélgetés egyik fontos témája volt a vagyonvisszaszerzési hivatal működése és Ungár Anna kinevezése. Horn szerint már az is eredmény, hogy az új hivatal körüli vita miatt szóba került: a vagyon visszaszerzése mellett a bíróságok működésével is foglalkozni kell. Szerinte az új intézmény önmagában nem oldja meg a problémát. A megoldásnak a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok rendszerén keresztül kell megszületnie, ehhez pedig nemcsak új vezetőkre, hanem jelentős erőforrásokra is szükség van.

A szakember szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája a lassúság. A bíróságok erőforrásai szűkösek, a szakértői rendszer nehézkes, ezért még nem különösebben bonyolult gazdasági ügyek is hosszú évekre elhúzódhatnak. Horn szerint nem törvényszerű, hogy így működjön az igazságszolgáltatás: nemzetközi példák azt mutatják, hogy megfelelő jogszabályi háttérrel és finanszírozással lényegesen gyorsabban is végig lehet vinni az eljárásokat.

A vagyonok ideiglenes befagyasztásának lehetőségét is felvetette. Szerinte amennyiben egy ügyben megalapozott a vizsgálat, az államnak képesnek kellene lennie arra, hogy a jogerős ítéletig biztosítsa a vitatott vagyon megmaradását. Példaként említette, hogy a Balásy Gyulához köthető cég esetében már történt vagyonzárolás, ám azóta nem látott hasonló lépést. Szerinte ennek komoly gyakorlati jelentősége lenne, mert így az állam megvárhatná a jogerős döntést anélkül, hogy közben eltűnne vagy átrendeződne a vizsgált vagyon.

Szakonyi ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nagy NER-es vállalatok ügyében gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Egy jelentős vállalat működésének ellehetetlenítése ugyanis nemcsak a tulajdonost, hanem több ezer munkavállalót és beszállítót is érinthet. Szerinte az államnak közben működnie kell, beruházásokat kell indítania, és fel kell használnia a rendelkezésre álló uniós forrásokat is. A mintegy 6000 milliárd forintos európai támogatás komoly lehetőség, ám kérdés, hogyan lehet úgy pályáztatni, hogy közben ne bénuljon meg a gazdaság.

A beszélgetésben az augusztus 20-i közvetítés körüli helyzet is ezt a dilemmát példázta. Szakonyi szerint a korábbi kiszervezések miatt olyan technikai kapacitások kerültek egyes NER-közeli vállalatokhoz, amelyek nélkül az állami televízió nem tud bizonyos eseményeket közvetíteni. A közvetítőkocsik és az azokhoz szükséges szakemberek is olyan cégekhez kötődnek, amelyek korábban állami megrendelésekből építették fel pozíciójukat.

Horn Gábor szerint éppen ezért rendkívül nehéz egyszerre helyreállítani az állami működést és számon kérni a korábbi rendszer szereplőit. A két feladat azonban szerinte nem kerülhető meg: „senkit nem felmentve a lépéskényszer alól” azt kell elérni, hogy az igazságszolgáltatás végre működőképes legyen, miközben a feltárt ügyekben a vagyonok megőrzése és a felelősség tisztázása is megtörténik.