Matolcsy még mindig hisz sajátos küldetésében

Rédei Ottó 2021. december 10. 07:15 2021. dec. 10. 07:15

Nagy meglepetést keltett Matolcsy György, amikor a Parlamentben bejelentette, hogy sokkal nagyobb lesz az infláció, mint korábban megjósolták. A Magyar Nemzeti Bank 2020-as működéséről szóló beszámoló alapesetben nem okozott volna különösebb izgalmat, de a jegybank elnökének ez a megjegyzése hideg zuhanyként hatott. Valóban ennyire váratlan volt ez a bejelentés, és tényleg ekkora meglepetés volt? Erről beszélgettünk Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével.

– Tényleg nagy meglepetés volt, hiszen az MNB szeptemberi előrejelzése még három százalékos inflációt jósolt év végéig. De még ennél is nagyobb volt a döbbenet, amikor Matolcsy közölte, hogy jövőre egész évben öt százalékos marad a pénzromlás.

– Ennek mi az oka?

– Szinte az összes fejlett ipari országban megnőtt az infláció. Így az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az eurózóna valamennyi országában magasabb volt a pénzromlás üteme, mint azt korábban várták. Ennek több oka van. Egyrészt az energia árak volatilitása, vagyis az, hogy egyszer hirtelen megemelkednek, aztán ugyanilyen gyorsan le is csökkenek. Még nem tudni, ez hogyan épül be az árakba. Másodszor a beszállítói láncok szétszakadása, amit röviden chip-hiánynak szoktak nevezni. Valójában ez egy erős kínálatcsökkenést jelent a piacokon. Harmadrészt a pandémia okozta jelentős munkaerőhiány. Még nem tudjuk, hányan léptek ki végleg a munkaerőpiacról. Negyedszer a kormányok és a jegybankok által mesterségesen felpörgetett kereslet. Magyarországon ezeken kívül még egy ötödik ok is gyorsítja az inflációt. Mégpedig a járvány előtti laza monetáris és költségvetési politika, ami most üt vissza. Már 2018-ban jelentkezett egy erős inflációs nyomás a kelet európai országokon, amire az MNB semmit nem lépett. Pedig a szomszédos országok jegybankjai mind komoly kamatemelésekkel igyekeztek útját állni ennek az inflációs nyomásnak. Így mostanra újból egyike vagyunk az Európai Unió három legnagyobb inflációt felmutató országának.

– Matolcsy György többször is élesen bírálta a Varga Mihály pénzügyminiszter által irányított gazdaságpolitikát. Ennyire komoly lenne az ellentét a jegybank és a Pénzügyminisztérium között?

– Matolcsy György úgy gondolja, neki küldetése van. Méghozzá az, hogy ő legyen Magyarország pénzügyminisztere, és ő diktálhassa az ország gazdaságpolitikáját. Sajátos módon, az eddig megjelent írásai is túlnyomórészt az ő gazdaságpolitikai vízióiról szólnak, és csak elenyészően kis részben foglalkozik például az árstabilizációval. Bár ez lenne az MNB első számú feladata. Matolcsy úgy gondolja, hogy a Nemzeti Bank akkor nyerné el igazán függetlenségét, ha gyarmatosíthatná a pénzügyminisztériumot és ő egyszerre lenne jegybank elnök, meg pénzügyminiszter. Az MNB eddigi tevékenysége is az elnök effajta meghasonlását tükrözi. Miközben szigorú a konvencionális eszközöket illetően, rendkívül lazán bánik a nem konvencionális eszközökkel. Magyarul: míg szigorú kamatpolitikát folytat, addig viszont bőkezűen vásárol kötvényeket.

– Államkötvényeket?

– Az a baj, hogy nemcsak azokat. Az MNB jócskán vásárol vállalati kötvényeket is. Méghozzá olyan vállalatok kötvényeit, amelyek tulajdonosai, a mindenki által jól ismert NER-közeli oligarchák. Így juttatja a Nemzeti Bank olcsón pénzhez ezeket a vállalkozókat. A jegybanki kötvényvásárlásokat illetően Magyarország, Kolumbiával van egy szinten. Vagyis miközben Matolcsy az egyik kezével szigorít, a másikkal osztogat. Nem csoda, hogy mára a jegybanki alapkamat is teljesen elszakadt az irányadó kamattól.

– De hát a kettő ugyanaz, nem?

– Egy normális ország normális gazdaságában igen. A kettő ugyanazt jelenti, kivéve Magyarországot, ahol a jegybanki alapkamat 2,1 százalék, de az a bizonyos kamat, amihez a kereskedelmi bankok igazodnak, már 3,1 százalék . Lényegében ez, az úgynevezett egyhetes betéti ráta vette át az irányadó kamat szerepét. A gond csak az, hogy erről a kamatról nem a Monetáris Tanács dönt, hanem az MNB igazgatósága.

– Ha ez így folytatódik, mi várható jövőre?

– Az, hogy a jövő évben az átlagos infláció jó esetben havonta öt százalék lesz. De a helyzet annyira bizonytalan, hogy ez akár még növekedhet is. Reményeim szerint, azért következő év végére talán nem fogja elérni a tíz százalékot.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom