Az USA 52. tagállama?
1867. október 18-án adta át hivatalosan Oroszország az Egyesült Államok számára Alaszka területét, amelyet az USA 7,2 millió dollárért vásárolt meg II. Sándor cártól. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán, mint territórium és csak 1959. január 3-án vált az unió teljes jogú, 49. államává.
Hawaii szigetek: a szigetcsoportot 1898-ban annektálta az USA és 1900-ban tengerentúli terület státuszt kapott. Földrajzilag elkülönül az USA törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és lényegében egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Lakói korábban is a központi kormányzatnak adóztak, de nem rendelkeztek szavazati joggal az amerikai választásokon. 1959. augusztus 21-e óta az USA 50. tagállama.
Friss hír, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetette, hogy Kanada lehetne az USA 51. tagállama. „Senki nem tudja megválaszolni, hogy miért támogatjuk Kanadát évi több mint 100 000 000 dollárral? Ennek semmi értelme! Sok kanadai szeretné, ha Kanada az 51. állam lenne. Ezzel rengeteg adót és katonai védelmet spórolnának meg. Szerintem ez egy nagyszerű ötlet. 51. állam!!!” – fogalmazott Trump a Truth Social platformon. Kanada pillanatnyilag a világ második legnagyobb területű országa: 9 984 670 km². Egy esetleges egyesüléssel (beolvadással) az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb alapterületű országává lépne elő.
A hírt olvasva „beindult az agyam”. Ha lehet területet vásárolni (Alaszka), ha lehet egy távoli szigetcsoportot integrálni (Hawaii), ha előfordulhat, hogy az USA első embere kimondja, hogy hatalmas alapterületű szomszédját (Kanadát) el tudja képzelni 51. USA-tagként, akkor itt, Európa közepén – mi magyarok – miért ne kérhetnénk felvételünket a hatalmas szövetségi köztársaságba, és – Kanada után (?) – az USA 52. tagállamává válhatnánk!
Előnyök csatlakozás esetén, a teljesség igénye nélkül:
-
értelemszerűen, automatikusan és véglegesen megszabadulhatnánk az Európai Uniótól,
-
abbamaradna a közös fizetőeszköz (euró) körüli terméketlen vita, és rögtön minden magyar amerikai dollárban kapná a bérét, nyugdíját,
-
a NATO egyik gyenge tagállama (kis hazánk) egy pillanat alatt a világ vezető katonai hatalmának része lehetne, és akkor magyar tábornok is dirigálhatna az amerikai vezérkarban,
-
azonnal megszűnne a minden magyart mélyen bántó és rendkívül szigorú beutazási és munkavállalási korlátozás,
-
Orbán Viktor a miniszterelnöki titulus helyett, az USA Európai Kormányzója címet is viselhetné.
A magyar kormányfő nemrégen kijelentette: „a nemzetközi politikában mi, magyarok vagyunk az egyetlenek, akik 2010 óta következetesen azt mondjuk, amit Trump, ezért úgy tekintenek ránk Amerikában, hogy mi már Trumpok voltunk Trump előtt is”. Ebből a kijelentésből arra következtetek, hogy Orbán jobban érezné magát az amerikai szövetségi rendszerben, mint az Európai Unióban. A féléves és unalmas EU soros elnöki pozíció úgyis lejárt, kell a kihívás, kell a nemzeti megújulás.
Az USA álláspontját még nem ismerjük. Ronthatja USA-tagállami esélyeinket, hogy 1941. december 12-én Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, ami nem számíthat jó pontnak. Így csak abban bízhatunk, hogy Donald Trumpnak már a középiskolában sem volt erőssége a történelem és a földrajz, így, ha szerencsénk van, nem jutott a fülébe a 83 évvel ezelőtti – kuriózumként számon tartott – magyar katona-diplomáciai lépés.