Még mindig fenyegeti a kitiltás és bankszámla-befagyasztás Orbánékat

2019. május 15. 12:18

Már csak a ravaszt kell meghúznia az amerikai adminisztrációnak, hogy elindítsa Orbán Viktor és társai ellen a hivatalos eljárást a Magnitsky törvény keretében – derül ki a The Wall Street Street Journal cikkéből. Arról, hogy napirenden van az ügy, Kész Zoltán is beszámolt a Hírklikknek még hétfőn, most pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalom Facebook posztjában olvashattunk a keddi fejleményekről. Az ügy akár kitiltással és az érintettek külföldi bankszámláinak a befagyasztásával is végződhet Orbánék számára, amit az adminisztráció talonban tart arra az esetre, ha nem sikerül jobb belátásra téríteni a magyar vezetést az egyre szorosabbra fűzött orosz és kínai kapcsolatait illetően.

„Szóba került, de nincs felhatalmazásunk bővebbet mondani erről” – közölte a hivatalos Washingtoni tárgyalásainak első napja után a Hírklikknek a Magnitsky törvény keretében Orbánékat fenyegető eljárás elindítására vonatkozó kérdésre Kész Zoltán. A keddi tárgyalási nap után már némileg bőbeszédűbben fogalmazott: „az amerikai politikusokkal és tisztviselőkkel történt tárgyalásai során többször felmerült, hogy a Fidesz oligarchái ellen is alkalmazhatnák a Magnitsky törvényt”. Hozzátette azt is, hogy „a Biztonsági és Együttműködési Bizottság kongresszusi irodájában is megerősítették a mozgalom vezetői, hogy ennek a megfontolása erős üzenet lehet az Orbán-kormány irányába”.

Hogy a magyar kormánysajtó – és több nemzetközi orgánum által is – diadalmenetként beállított hétfői Orbán-Trump találkozó valójában mégsem volt annyira diadal a magyar miniszterelnök számára, az a világ egyik leginkább mértékadó napilapja, a The Wall Street Journal cikkéből is kiderül. A lap ugyanis a következő címmel közölt írást: „Az USA készenlétben tartja a szankciókat hiába udvarolt Trump a magyar vezetőnek”. A cikk szerint pedig az amerikai adminisztráció nem tágít, s célkeresztben tartja Orbán Viktort és társait, remélve, hogy a kormányfő most már tényleg betartja régebb óta biztonságpolitikai területen tett ígéreteit, s szorosan kitart nyugati szövetségesei mellett. Az USA azonban készenlétben tartja a szankciókat Orbán közeli társai ellen, aggódva amiatt, hogy Magyarország egyre nagyobb tehertételt jelent a nyugati érdekekre – közölték a lappal az ügyet ismerő források.

A Wall Street Journal cikkével egyidőben jelentetett meg egyébként cikket a témában az Átlátszó, amely – mint kiderült – együttműködött az amerikai lappal ebben az ügyben.

Ahogy a Hírklikk az elmúlt bő évben többször beszámolt róla, a magát az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként aposztrofáló, jobbközép értékeket követő Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet által tavaly márciusban készített beadvány, amely Orbán Viktor és további nyolc, Orbán-családtag, -politikustárs és a miniszterelnök szűk körének tagja ellen kér szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. Az érintettek (a titulusok, ahogy a 2018. februárjában benyújtott dokumentumban  szerepelnek):

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke

Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter

Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke

Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja

Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége

Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere

Tiborcz István, Orbán Viktor veje

Az indítvány megszövegezője és benyújtója, Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom elnökhelyettese, külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő a legutóbb azt fejtegette, hogy „Donald Trump elnöknek meg kell fontolnia szankciók bevezetését... végül be kell fagyasztani ezeknek a magánszemélyeknek a bankszámláit bárhol is bukkannak a nyomukra a világon, s ugyanezt tenni részben vagy egészben az ő tulajdonukban lévő bankszámlákkal is. Az ott lévő pénzeket a magyar emberektől lopták el, s vissza kell nekik szolgáltatni”.

A törvény

A Global Magnitsky törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben háti őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnitskyről elnevezett jogszabály 2012-ben kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzán Kadýrov.

Az Orbánékra  is vonatkoztatható törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján. Megjegyzendő, hogy Radványiék egy teljesen komplett vádanyagot nyújtottak be, többoldalas referencialistával egyetemben.

A végrehajtási törvényt egyébként a korrupció tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvényt, aki részt vesz a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Akiket már elítéltek

Első ízben 2017 decemberében kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

Ebbe a nem éppen elit klubba kerülhet tehát Orbán és csapata.

A korábbi magyar kitiltási botrány

Ha már Magnitsky és kitiltás. Orbánék nem először sározód(hat)nak be, nem ez az első kitiltási botrányuk. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke),  Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben nem nyilatkoztak meg az ügyben.

Annyi bizonyos, hogy ha Habonyt érintette is esetleg akkor a kitiltás, az már nem érvényes, ugyanis a hétfői washingtoni kormányküldöttséggel együtt járt az amerikai fővárosban. Ahogy az pechére egy véletlen találkozásból kiderült: Kész Zoltán és Márki-Zay Péter ugyanis Washington belvárosában összefutott Habonnyal. Kész Facebook posztjában fényképpel illusztrálva azt írta: „“Habony Árpád és Lánczi Tamás épp most szálltak be ebbe a kocsiba. Márki-Zay Péterrel odamentünk köszönni. Egy kézfogás volt, de Habony kiadta a parancsot, hogy indulás. Mindig öröm összefutni magyarokkal külföldön.”

Szerző: N. Vadász Zsuzsa