Még sokat kell dolgozni, hogy Magyarország is beléphessen az eurozónába

„Persze, hogy kötelező bevezetni az eurót” – ezzel a mondattal nyitott Bod Péter Ákos, miután arról kérdeztük, mikor nyílik reális esély az eurózónához csatlakozásra. Az egykori jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy a kétezres évek elején, amikor az akkori magyar kormány aláírta az európai uniós tárgyalások lezárásáról szóló szerződést, nyilvánvaló volt, hogy Magyarország, mint bármely új tagállam, nem kap ‘opt out-ot', azaz kimaradási opciót, hanem a szükséges feltételek teljesülése esetén belép az eurózónába. „A kijelentő mód ebben az esetben felszólítás, tehát köteles belépni. Ez egy 2004 óta ketyegő dolog” – fogalmazott.

Hozzátette azonban, a belépésnek számos feltétele van, ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok, amelyek teljesítése alól átmeneti mentességet, derogációt kapott az ország. Magyarország tehát derogációval élő tagország, ugyanúgy, ahogy Románia vagy Csehország. „A belépés feltételei között szerepel az is, hogy az ERM II elnevezésű árfolyamrendszerben 24 hónapot el kell tölteni megrázkódtatás nélkül. Miután Magyarország nem lépett be az árfolyamrendszerbe, amiben Bulgária például benne van, sőt még csak nem is tárgyal a belépésről, így meg sem indulhatott a két év. Számunkra ezért ma az egész ügy a jövő ködébe vész” – vélte a professzor. Megjegyezte azt is, hogy erről nincs népszavazás. Lehet persze közvéleményt kutatni, amely egyébként azt mutatja, hogy nálunk kétharmados többség áll az euró mögött. Az áttérés világos, tiszta jogi kötelezettség. Mégsem történt meg, egyebek miatt azért, mert nincs határidőhöz szabva a belépési feltételek teljesítése. 

Bod Péter Ákos felidézte, a feltételek között van olyan, amely kormányzati akarati kérdés, mint az éves költségvetési egyenleg. De szerepel az infláció is, amit nem lehet csak úgy előírni. Lehet viszont rajta dolgozni, kemény munkával lehet alakítani. Az 1990-es években, amikor megszületett a közös valuta rendszere, a szabályok alkotói egyértelműnek vélték, hogy minden tagállam önérdekből be akar lépni a rendszerbe. Ezért sem büntetéseket, sem ösztönzőket, sem határidőket nem írtak elő. „Így persze ha egy kormányzat nem képes teljesíteni a belépési tesztet – ez vonatkozik Magyarországra –, vagy egy-két pontot tudatosan nem teljesít – mint Svédország –, akkor ezt el tudja sokáig húzni” – magyarázta a közgazdász, aki kiemelte, hogy a törvényi helyzet világos: Magyarország köteles belépni. Ám miután bonyolult teszten kell átmenni – vagy ahogy ő fogalmazott iskolai példát véve: ha a diák el sem megy a teszt megírására –, akkor sokáig elhúzható a vizsga. Erre nemcsak kelet-közép-európai példa van, tehát ez nem speciálisan magyar ügy, bár vannak magyar sajátosságai. 

Matolcsy György ugyan 2030-at jelölte meg határidőnek, ám Bod Péter Ákos szerint komolytalan lenne dátumot kijelölni, mielőtt komoly elhatározás születne az ügyben. „A feltételek kemény munkával teljesíthetők, amit Szlovénia vagy a három balti ország, majd Szlovákia és Horvátország példája is megmutatta. Most már Bulgária is jó úton van, és a befutási ponton van Románia szeme is. A magyar gazdaság adatai azonban lehűtenek minden esetleges lelkesedést. A professzor úgy látja, uniós tagsági viszonyunk óta ilyen messze nem voltunk a csatlakozástól, mint most. Ezt azzal magyarázza, hogy 2021-ben meglódult nálunk is az inflációs hullám, a pénzromlás pedig közvetlenül érinti az egyik belépési feltételt, ráadásul 2020-tól nagy lett az államháztartási hiány. Most tényleg nehezebb lenne teljesíteni a feltételeket. Viszont a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy maga a feladat teljesíthető, csak dolgozni kell rajta.

A volt jegybankelnök szerint segítene, ha lenne komolyan vett céldátum, aminek az állam alárendeli a gazdaságpolitikát, például úgy alakítja a költségvetést, hogy az tartósan eleget tegyen a 3 százalék alatti GDP arányos deficitnek; az államadósság hányadát levigye; a kamatszintet alacsonyan tartsa, miközben a valutaárfolyam kellően stabil, a központi bankja teljesen konform az európai központi bank függetlenségre vonatkozó jogi szabályaival. Ha a kormány mindezen keményen dolgozik, akkor valóban csak kalkulációs kérdés lesz, hogy hány év alatt teljesíthető a teszt. „Magyarországnak viszont nemhogy belépési dátuma nincs, még csak célba sem vették az eurózónához csatlakozást.”

Matolcsy az idézett interjúban kitért arra is, hogy akkor érdemes bevezetni az eurót, ha 90 százalékos fejlettségi szinten van az ország. Bod Péter Ákos szerint azonban ilyen felvételi követelmény az eurózónába, és szerencsére az Európai Unióba való belépéskor sem volt, most sincs. Amit viszont tényleg előírnak az uniós intézmények, azok teljesítési idejét akkor érdemes kikalkulálni, ha végre megszületett a komoly szándék: a tagország eleget tesz a 2004-től élő kötelezettségnek. „Sajnos már csak az utolsó helyek kiadók” – tette hozzá.