Még több ponton is fejlesztésre szorul a magyar haderő

Mint a Hírklikk korábban beszámolt róla, a világ hadseregeinek idei erő-rangsorán, a Global Firepower 145 országát rangsoroló listáján Magyarország az 54. helyet foglalja el. A szakportál folyamatosan karbantartja  az egyes országok haderejét a meghatározott – több mint hatvan – szempont alapján, majd évente rangsort állít fel közöttük. A szempontok kiterjednek a humán erőforrás különféle vetületeire, a haderő technikai felszereltségére, a pénzügyi lehetőségekre, a logisztikai háttérre.

A 2024-es listát az idén is az Egyesült Államok vezeti, a második Oroszország. A harmadik helyen Kína található , negyedik India, míg az ötödik Dél-Korea. Hatodik pozícióban található az Egyesült Királyság, majd Japán, Törökország, Pakisztán és Olaszország következik. Izraelnek van a világ 17., Ukrajnának pedig a 18. legerősebb hadserege.

Magyarország  – az előző évhez hasonlóan – ezúttal is az 54. a listán. A térségből megelőz minket Lengyelország (21.), Csehország (46.) és Románia (47.), mögöttünk található Szerbia (56.),  Bulgária (62.), Horvátország (66.), Szlovákia (69.) és Ausztria (71.)

Mint korábban az Index megírta, 2019-ben a magyar haderő az 57. helyen állt, 2020–2023 között pedig az 55.-en.

Vajon mindez mit jelent? Szekeres Imrét kértük arra, hogy segítsen képbe helyezni a felmérés eredményét. 

„Az ilyenfajta besorolások nem megbízhatóak, hiszen attól függenek, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe” – szögezte le a korábbi honvédelmi miniszter. Ez a szempontrendszer a többi között a népesség számához, az egy főre jutó GDP-hez hasonítja az adott ország haderejének a képességét. S mivel nagyon sok olyan ország van, amely nálunk sokkal nagyobb, s nagyobb létszámú a hadserege, ezért a hányadosa is nagyobb, a sorrendben pedig az értéke kisebb, hátrébb csúszik, hiszen egy százmilliós országnak nem kell akkora hadsereget fenntartania. S persze ez függ még a többi között a földrajzi elhelyezkedésétől, a veszélyezettségtől, stb.. Ráadásul nem tudom honnan szedték a Magyar Honvédség létszámára vonatkozó 41 ezer főt és a 20 ezer tartalékost, csak nem a HM nyilatkozataiból?

Szekeres éppen ezért nem tartja  mérvadónak a Global Firepower listáját, s úgy véli, hogy  ami összemérhető az nem az, hogy hogyan állunk a NATO nem szuperhatalmaival és/vagy az atomfegyverrel is rendelkező jelentős tagországaihoz képest, hanem az, hogy  megfelelnek-e a mi képességeink a veszélyeztetettségünknek.

Ha pedig a magyar haderő képességeit annak mentén vizsgálnánk, hogy azok megfelelnek-e a veszélyeztetettségünknek, akkor két ponton gyengének találnák azt. Az egyik a légtérellenőrzés – ezen a téren nagyot léphetünk majd előre, ha végre beszerzik a réskitöltő radarokat. A másik gyenge pontunk  a gyorsreagálású erők felszereltsége, ami pedig az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt különösen nagy jelentőségű. Az első csapást felfogó alakulatok nagysága, képességei, felszereltsége döntő egy ország védelmi képeségének a megítélésében, s ebben kevésbé állunk jól, mint a velünk hasonló nagyságendű országok közül egyebek között Dánia vagy a Balti államok. 

Vajon mennyit javítottak az összképen az elmúlt évek honvédelmi, hadiipari fejlesztései? – kérdeztük. „Ha azokra gondol, amelyeket megígértek, ha majd egyszer valóban megvalósulnak, akkor azok előbb vagy utóbb segíteni fognak, megerősítik a védelmet” – mondta Szekeres, hozzátéve: azok hatása ugyanakkor igen korlátozott, amelyeket már végrehajtottak. Ez alól egy kivétel van, a könnyű harci helikopterek beszerzése és hadra fogása, de sajnos ez sem elegendő, ugyanis nehéz helikopterekre is szükség lenne, hiszen ma elsősorban levegő-föld fegyverzeten múlik a védelem szintje.