Mégsem kerül ki az alaptörvényből a kereszténység védelme
A miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő maximálását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését célzó alaptörvény-módosítás tárgysorozatba vételéről döntött az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága keddi budapesti ülésén.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, a javaslat előterjesztője a miniszterelnöki mandátum maximálásával kapcsolatban hangsúlyozta, nincs szó visszaható hatályról, hiszen a jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra nem vonatkozhat.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről azt mondta, nincs szükség olyan "politikai furkósbotként" működő hivatalra, amelynek célja az állampolgárok, a sajtó, a politikai ellenfelek megbélyegzése.
Ugyanakkor kiemelte, a korábbi hírekkel ellentétben a módosítás nem vonatkozik az alaptörvény keresztény értékeket védő részére.
A kekvák megszüntetésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az ezek kezelésében lévő több mint háromezer milliárd forint továbbra is a nemzeti vagyon része marad.
Apáti István (Mi Hazánk) hozzászólásában kiemelte, hogy a miniszterelnöki mandátum maximalizálása jó irány, szerintük is kell egy felső határ, ugyanakkor javasolta, hogy általánosságban vezessenek be egy közjogi felső határt annak megakadályozására, hogy valaki nyolc év miniszterelnökség után ne lehessen még tíz évig köztársasági elnök is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is jó felvetésnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy a szuverenitásvédelemmel az állam egy más feljogosított szervének foglalkoznia kell.
Az állami vagyon védelmét és növelését a párt "szívügyének" nevezte, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy még nem tudni, mi lesz a kevkák megszüntetése után az ott kezelt összegekkel. Szerinte új intézkedést kellene bevezetni az állami vagyon védelmére, akár úgy, hogy csak előzetes, négyötödös parlamenti felhatalmazással legyen lehetséges eladni állami tulajdonú vállalatokat.
Tuzson Bence (Fidesz) kritizálta a miniszterelnöki mandátum korlátozását, mert - mint mondta - a javaslat Orbán Viktor egykori miniszterelnökre vonatkozik, a jelenlegi politikai többség ugyanis ki akarja zárni a versenyből az ellenfelét.
Hangsúlyozta azt is, hogy az európai jogban erre hasonlóra precedens, valamint, hogy a javaslat súlyosan szembemegy minden európai és korábbi demokratikus értékrenddel.
A Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem hátrányos egy országnak, ha van egy hivatala, amely a szuverenitás védelmével foglalkozik.
A kekvákkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek speciális, vegyes típusú vagyonformák, keveredik benne az állami és a magánvagyon, ezért kérdéses, hogy felszámolásuk esetén milyen kártalanítás kapcsolódna a magánvagyoni részhez.
Melléthei-Barna Márton válaszában ismét azt hangoztatta, hogy nem szankcionálják Orbán Viktort, a javaslat kizárólag a jövőre vonatkozik.
Apáthi Istvánnak azt javasolta, hogy a közjogi méltóságok hivatali idejének korlátjáról szóló javaslatát nyújtsa be, mert - mint mondta - minden jószándékú, a törvény céljával összhangban lévő módosítást megfontolnak.
A képviselő kitért arra is, hogy az ország szuverenitását nem a szavak szintjén, hanem az állami intézmények megfelelő működésével kell megvédeni, a kekvák pedig nem működtek hatékonyan, hanem a "korrupció melegágyai" voltak.
A szuverén magyar államnak joga van ezeket a kérdéseket újraszabályozni - jelentette ki a kormánypárti képviselő.
Az ülésen döntöttek a devizahitel károsultak megsegítését rendező javaslat tárgysorozatba vételéről is. Hantosi István (Tisza), a javaslat egyik előterjesztője hangsúlyozta: a Tisza már korábban egyértelművé tette, hogy "valódi, jogszerű és igazságos" megoldást keres a devizakárosultak ügyében. Ezek a tisztességtelen fogyasztói szerződések több ezer család életét tették tönkre - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: nagyon sokan vannak, akik nem tudták teljesíteni a fizetési kötelezettségüket, ezért végrehajtás indult ellenük. Hantosi István rögzítette: a lakhatást érintő kérdésekre az előző kormány, és az akkori szabályozás nem biztosított érdemi megoldást.
A képviselő közölte: a mostani javaslat értelmében felfüggesztenék a folyamatban lévő pereket, és elrendelnék, hogy az érintett eljárásokban ne lehessen foganatosítani végrehajtási intézkedést.
Melléthei-Barna Márton a vitában úgy fogalmazott: nem jogtechnikai megoldásra törekszenek, hanem teljeskörűen fogják kezelni ezt a "tényleg botrányos kérdést". A devizahitelesek problémáját rendező javaslatot a minisztérium várhatóan az őszi időszakban bocsátja társadalmi egyeztetésre - jelezte.
Tuzson Bence (Fidesz) azt hangoztatta: a devizakárosultak ügye olyan ügy, amelyben összefogásra van szükség. Hozzátette: szívesen együttműködnek, és nem gördítenek akadályt az elé, hogy tárgysorozatba vegye az Országgyűlés ezt a javaslatot.
Apáti István arra figyelmeztetett: az elmúlt évtizedben korántsem "húztak ki annyi embert a bajból", mint amennyit mondtak. A politikus a szóban forgó devizahiteles szerződéseket a rendszerváltás utáni legkomolyabb átverésnek nevezte. Közölte: összesen 2.108.898 deviza alapú hitelszerződés született, tőkeértékben 7300 milliárd forintot helyeztek ki, ennek 10 százalékát állapították meg tisztességtelenül felszámított összegként, és legalább 38 ezer ingatlant árvereztek el.
A javaslat elfogadását egyhangúlag támogatta a bizottság.
