Mellár Tamás: a hatalom a teljes totalitásra törekszik, de ez lehet a végzete is

Miután leváltották a Duna-Ipoly Nemzeti Park korábbi igazgatóját, Füri Andrást, ön találó tömörséggel tette közzé a Facebook-oldalán: „veszélyes szakmák: meteorológus, múzeumigazgató, nemzeti park igazgatója...” Sokan megértették, mire céloz, de azért kifejtené, mire gondolt pontosan?

Egyértelműen arra gondoltam, hogy ez egy jelzés, és pontosan megmutatja, milyen ez a hatalom. Még a politikától távol eső szakmáknál is mennyire átpolitizálódott a mai világ. Mindebből látható, ha nem a hatalom kedvének megfelelő döntések születnek – mint korábban az időjárásról augusztus 20-án, akár egy nemzetközi kiállítás megszervezéséről, vagy épp a törvények ellenében egy kereszt felállításáról legyen szó –, akkor a hatalom rögtön kirúgja azokat az embereket, akik nem hajlandók vele száz százalékig együttműködni. Azokat, akik valamiféle szakmaiságot szeretnének fönntartani, akik a polgári életet szeretnék szimbolizálni, és annak megfelelően próbálnak viselkedni. Ez egy jelzés arra: itt minden csak úgy működhet, hogy igen erőteljesen alá van rendelve ennek a hatalomnak, amely a teljes totalitásra törekszik. Nem csak a sajtót gyűri maga alá, nem csak a pénzosztó intézményeket, hanem még azokat a helyeket is, amelyek eddigi békés polgári szigeteknek számítottak. 

És miért van a három pont a bejegyzés után? 

Szerintem csak idő kérdése, hogy valamelyik szintén ártatlannak tűnő, és a politikától távol eső szakmának az egyik vezetője következzen. Mert, ha ő nem áll be a sorba, és nem hallja meg a hatalomban levők kritikáját első szóra, akkor bizony repülni fog. 

A december amúgy is a felmentések és új emberek kinevezésének a hónapja volt. A miniszterelnök azonnali hatállyal felmentette az országos kórház-főigazgatót, Jenei Zoltánt, elküldték a kórházi főigazgatóság éléről az intézmény két másik vezetőjét is. A belügyminiszter és a megbízott kórházi főigazgató vagy két tucat kórházvezetőt menesztett, majd a kormány kivégezte az Országos Meteorológiai Szolgálatot is, aminek a feladatait január 1-jétől a 100 százalékos állami tulajdonban lévő HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vette át. Viszont dr. Révész Tamást kinevezték az új országos kórházi főigazgatónak, a miniszterelnök pedig Lánczi Tamást, az MTVA online igazgatóját, a kormányközeli Századvég korábbi igazgatóját jelölte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének. Kinek hozott hasznot ez a nagy „fejcserés támadás”, az országnak, vagy a NER-nek? 

Az nyilvánvaló, hogy az országnak semmiképpen sem hozott hasznot, hiszen az országnak az lenne az érdeke, hogy szakmai alapú döntések szülessenek, és szakemberek irányítsanak különböző intézményeket, mert akkor lesz nagyobb a hatékonyság. A kormány viszont egyetlen logikával tud dolgozni, nem számít az, hogy ki mennyire jó szakértő, vagy épp mennyire jó vezető, csak az számít, hogy száz százalékig lojális legyen a hatalomhoz. Ez egyébként rövid távon nyilván a NER-nek jó, mert azt mutatja, bizonyítja „mi erősek vagyunk és odafigyelünk mindenre, nem hagyunk semmifajta szabad teret. Mindent az irányításunk alá akarunk venni”.  Ez pedig azt sugallja, mennyire erős ez a hatalom, hisz' még ilyen apró dolgokra is tud figyelni. Ugyanakkor hosszú távon pontosan ez az, ami megássa a sírját is ennek az egésznek. Mert ugyan ez a hatalom képes arra, hogy a hithű embereivel rakja tele mindenfajta pozíciókban az országot, de ez egyre nagyobb és nagyobb hatékonyságvesztést okoz. Különösen a gazdaságban, de nem csak ott, hanem a társadalom szinte minden szférájában. Ez pedig elvezet oda, hogy egy fenntarthatatlan rendszer lesz, amely persze teljesen katonai fegyelemmel működik, Orbánhoz hű csapatokkal, csak éppen az alapfeladatokat nem fogják tudni ellátni. A kórházak nem fognak tudni betegeket gyógyítani, az iskolák nem fogják jól tanítani a diákokat, és a gazdaság nem fog hatékonyan működni, úgy, ahogy kellene.

Ezt azért el lehet játszani évekig…

Ez kétségkívül igaz. Ha gazdasági oldalról nézzük azt, hogy meddig lehet eljátszani, akkor az a kérdés, mennyire sikerül többletforrásokat berakni ebbe a gazdaságba, mert saját maga nem képes ezt a többletet kitermelni. Eddig valamennyire sikerült, de most már csikorognak a gépezet kerekei, mert egyre nehezebben tud hozzájutni pénzhez. Ezért már igen kis mennyiségű európai uniós pénznek is nagyon örülnek kormányzati szinten. A másik kérdés, hogy a társadalom meddig fogja eltűrni az egyre rosszabb körülményeket, a mind csapnivalóbb létet, azt, hogy az őket körülvevő és kiszolgálni hivatott hatalom mennyire rosszul, szakszerűtlenül, embertelenül működik. Merthogy a kinevezetteknek az a dolguk, hogy gondolkodás nélkül kiszolgálják a hatalmat.  

Vagyis két oldalról jöhet a NER vége, az egyik az, hogy a rendszer válik fenntarthatatlanná, és a hatalom maga kezdi lebontani. Vagy az is lehet, hogy a társadalom mondja azt, na, ebből már elég volt. De ha a magyar történelmet 150-200 év távlatában visszanézzük, ritkán fordult elő, hogy a magyar nép fölkelt. 1848-ban és 1956-ban igen, de általában a diktatórikus hatalmak alól külső hatásra szabadultunk fel. Az I. világháború vetett véget a dualizmusnak, a II. világháború a Horthy-rendszernek, és ’85-’90 között a rendszerváltás, ami szintén nem alulról kezdeményezett volt, sokkal inkább kívülről jött. A Szovjetunió összeomlott, az orosz csapatokat elkezdték kivonni, onnan támogatáshoz tovább nem tudtunk hozzájutni, a Nyugat pedig attól tette függővé a további támogatásokat, hogy piacgazdasági reformok lesznek, vagy sem. Ennek hatására és az elit kezdeményezésére történt meg a rendszerváltozás. Azt, hogy ebből a kétfajta dologból melyik fog bejönni, és mikor, én nem tudom megmondani, de, hogy ezek a tendenciák benne vannak a rendszerben, az biztos. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) január 4-én kiírta pályázatát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói munkakörére. Emlékezetes, a korábbi főigazgatót, L. Simon Lászlót két hónapja kirúgták, miután a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra többször is kifogásolta, hogy a World Press Photo kiállításon LMBTQ tematikájú képek is megjelentek. De tulajdonképpen mit kell tudnia L. Simon utódjának, ha pályázik?

Összességében egyetlen egy dolgot kell tudnia, azt, hogy Orbán Viktor a főnök, és gondolkodás nélkül mindent végre kell hajtania, amit mond. Ha ők egyébként megtalálták azt az embert, aki száz százalékig lojális, akkor nyilvánvalóan olyan a pályázat, ami az ő személyére van szabva. Tehát neki nem kell erőlködnie, és megfelelnie, mert a kiírás az ő személyére megy. A döntő az, hogy legyen száz százalékig lojális. Ez azért is érdekes történet, mert L. Simon részese volt ennek a hatalmi elitnek, és még így is kirúgták. Ő nem egy nem politikai helyen volt szakmai vezető már hosszú ideje, hanem ő a NER-nek a része volt, annak egyik vezető politikusa és ideológusa is. Amikor pedig szakmai alapon akart kezelni egy kérdést, a hatalom ezt se tűrte el. Nem akarom őt védeni, hiszen elég sok a bűne, amit a szabadság és a demokrácia ellen elkövetett. Nyilván találnak majd neki némi kárpótlást is. Sőt, szerintem már meg is találták, elég sok támogatást kapott a pincészetére.