Mellár Tamás: akár 6 százalék is lehet az év végére az infláció
Nincs más lehetősége az Orbán-kormánynak, mint a kínai egymilliárdos hitel, ugyanis az uniós pénzek nem jönnek, a már felvett nemzetközi hitelek kamatai pedig egyre magasabbak lesznek – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Mellár Tamás országgyűlési képviselő, közgazdász arról, hogy a napokban derült ki a kormány kínai hitelfelvétele, ami egymilliárd euró, vagyis mintegy 400 milliárd forint. „Ez a hitel beruházási célokat szolgál, az én olvasatomban ez szabadfelhasználású, azaz a magyar állam döntheti el, mire használja. Az alapvető cél, hogy a nagyon éhessé vált NER-lovagokat próbálják megetetni, mert az utóbbi időszakban nagyon elfogyott ez az összeg, és ez a vállalkozói kör csak akkor tud megélni, hogyha vannak állami beruházások, megrendelések, mert a világpiacon nem versenyképesek, nem tudnak oda kijutni.”
Mellár Tamás a magántőke-alapokról elmondta, azokról semmit nem tudni, ha lesz egy váltás, akkor ezeket fel kell számolni, mert nem felelnek meg a piaci átláthatóság elvének, nem véletlenül alakították így ki. A politikus arra reagált, hogy a napokban derült ki, 1 452 milliárd forint a vagyona annak a nyolc magántőkealap-kezelőnek, amelyek a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körhöz tartoznak.
Miközben egy 1000 milliárdos költségvetési megszorításra van szükség, a másik oldalon pedig rengeteg pénz folyik ki a vállalkozói körökhöz, most már az alvállalkozók is egyre elégedetlenebbek, és ezt ismeri fel az Orbán-kormány – tette hozzá.
A kínai hitelek veszélyesek
Olyan konstrukciók, amely kedvezőtlenek, gyors visszafizetés kell, magas kamatlábak mellett, ha pedig nem tudjuk visszafizetni, annak súlyos következményei lesznek – foglalta össze Mellár Tamás a véleményét arról, hogy a kormány áprilisi hatalmas összegű hiteléről csak most lehetett híreket hallani. „Ennek a dolognak transzparensnek kellene lenni, és nem most kellene kiderülni, hogy áprilisban vette fel.”
A közgazdász szerint a magyar költségvetésnek nemcsak az a baja, hogy folyamatosan deficites, hanem az is, hogy a pénzek elköltése önkényes, és bármikor változtatnak a költségvetésen, hiszen a rendeleti kormányzás erre is jó. „A költségvetés nem arról szól, hogy a magyar társadalom valódi többségét jelentő képviselők eldöntik, hogy mire is kellenének a szűkös források.”
Az elmúlt évben jelentős mértékű reálkereset-csökkenés valósult meg
A reálköreset növekedése, amelyet bejelentett a KSH, csak visszatérés a régebbi átlaghoz, tekintettel arra, hogy nagy csökkenés volt – mutatott rá Mellár Tamás. Ha a kereseteket nézzük, akkor nagyon széthúzott a mezőny – tette hozzá. Van egy 10-20 százaléknyi réteg, ahol nagyon jó keresetek vannak és dinamikus a növekedés, ugyanakkor az átlag és az átlag alatti rész sokkal mérsékeltebben növekszik. „Ezt jól mutatják a fogyasztási számok is, hiszen nem véletlenül kerültünk mi Bulgária mögé és az egy rablómese, hogy a bérek dinamikusan növekszenek, a magyar emberek pedig annyira előrelátóak, hogy nem költik el a pénzüket.”
(Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. Előbbi 14,8, utóbbi 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 525 100 forint, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal- a szerk.)
Mellár Tamás arra is rámutatott, hogy a bolti árak félelmetesen megnőttek az elmúlt időszakban, különösen az átalános fogyasztási cikkeket tekintve. „Hiába van most 3,7 százalék körüli infláció, vannak olyan termékcsoportok az élelmiszereknél, ahol továbbra is viszonylag magas növekedés van, a szolgáltatásoknál pedig továbbra is 10 százalék fölötti infláció van és ez erőteljesen érinti az átlagembereket. Nem lehet mondani, hogy túl vagyunk az egész inflációs dolgon.”
Ilyen államháztartási hiány és ilyen költségvetési körülmények között – azt is bekalkulálva, hogy a magyar gazdaság igen gyengén teljesít – azt gondolom, hogy az infláció nem fog csökkenni az év hátralévő részében és nem állunk be a 3 százalékos szintre, ami az MNB célértéke – szögezte le Mellár Tamás. „Én azt gondolom, hogy 4-5, de még 6 százalék is lehet az év vége felé az infláció mértéke.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
