Pénzért venne választási győzelmet a Fidesz
Nagyon belehúzott a kormányzópárt, úgy tűnik, semmit sem kívánnak a véletlenre bízni. Teljesítményt és eredményeket ugyan nemigen tudnak felmutatni, ezért ezt a hiányosságot kommunikációval igyekeznek pótolni. A legfrissebb adatok szerint a múlt hónapban mintegy 100 millióért hirdették a Meta felületein – többségében a Facebookon, kisebb mértékben az Instagramon – Orbán Viktor üzeneteit. Ezúttal a hirdetések finanszírozója sem maradt titokban, hivatalosan is tudható, hogy a Fidesz áll e nagyvonalú költekezés mögött. Orbán ezzel is csak a második helyen áll a költések tekintetében, a dobogó felsőfoka ugyanis az Apáti Bencéhez köthető Nemzeti Ellenállási Mozgalomé (NEM), amelynek hirdetésekre fordított kiadásai még a miniszterelnökénél is magasabbak.
A költekezési lista első tíz helyén, egyébként nem meglepő módon, kivétel nélkül Fidesz-közeli szervezetek osztoznak, mint például a Magyar Nemzet, a Fidesz frakció, a hirado.hu, Kocsis Máté, vagy teszem azt, Magyarország kormánya.
Az adatokból tehát az látszik, hogy a legkevésbé Apáti Bence pihent a babérjain, ő mindenki másnál jobban kivette a részét a kormányhoz közeli üzenetek eljuttatásából: a balettosból lett publicista által fémjelzett NEM már júliusban is 93 millió forintot költött hirdetésekre, ám augusztusban – 101,8 milliós költéssel – ezt is sikerült felülmúlnia. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a múlt hónapban a YouTube-on is 68,5 millióért hirdettek – a nyár három hónapja alatt ez a szám 290 millió forint körül alakult –, akkor elmondható, hogy a kormányzópárt és a Fideszhez köthető többi nagyágyú nem sajnálta a pénzt, hogy a kormány üzeneteit reklámozza az interneten. (Jellemző az is, hogy a NEM egyedül Magyar Péter lejáratására mintegy 206 milliót égetett el a Facebookon, két hónap alatt.)
Elképesztő, az átlagember számára nehezen értelmezhető összegekről van szó. Mindez annak a jele, hogy a Fidesz úgy fél egy esetleges választási vereségtől, mint ördög a tömjénfüsttől. A tét számukra minden eddiginél nagyobb: egy esetleges ellenzéki kétharmados győzelem esetén mindennek búcsút kell mondaniuk, ami eddig az övék volt. Legfőképp a hatalomtól, ez pedig számukra rosszabb, mint a halál. A Fidesz az utóbbi tizenöt évben hozzászokott a kétharmadhoz, ennek megvonása már mentálisan is kellemetlen a számukra – az anyagi és jogi következményekről nem is beszélve.
Lehetne persze pozitívan kampányolni, de nincs mivel. Még leginkább az Otthon Start programmal tudnak dicsekedni, de ennek lehetséges pozitív hatásai csak később jelentkeznek. Egyelőre az látszik, hogy meglódultak a lakásárak, ráadásul az egyébként jó feltételeket kínáló program lehetőségeivel épp azok tudnak kevéssé élni, akik a leginkább rászorulnak.
Az élet többi területe pedig a Fidesz szempontjából maga a rémálom. Az ígért fantasztikus évből és a belengetett repülőrajtból semmi sem lett, és osztogatni is legföljebb újabb hitelek felvételével, azaz, az ország további eladósításával lehet. Orbán vágya és ígérete ellenére, Donald Trump amerikai elnök mindmáig nem tudott békét teremteni az oroszok ukrajnai háborújában, a magyarországi születésszám mélyponton van, soha ilyen kevés gyerek nem született, mint az utóbbi években, a fesztiválokon és koncerteken pedig egész nyáron ment a mocskos fideszezés.
Kérdés, hogy sikerül-e a gödörből kikapaszkodni és az alapvetően vert helyzetet kommunikációval előnnyé változtatni. A Fidesz korábban jól élt a tájékoztatás monopóliumával, bejött nekik a gyűlölet kampány és az ellenséggel való riogatás. Ám amióta nincs a korábbi tanácsadó, a gyűlölet karmesterének nevezett néhai Arthur J. Finkelstein, és Simicska Lajos sem áll Orbán mellett, a Fidesznek be kell érnie a hozzájuk képest alacsonyabb osztályban játszókkal.
A jövő évi választásig persze még mindig több mint fél év van hátra, s ez idő alatt sok minden történhet. Kérdés, hogy a politikai üzenetek eljuttatására költött mérhetetlenül sok pénz elegendő lesz-e a Fidesz üdvösségéhez. Egyelőre ugyanis csak annyi biztos, hogy a hazugság, ha sokszor és hangosan mondják, legföljebb hihetővé válhat, de igazsággá soha.
