Robbant a bomba: Orbán Viktor a vádlottak padjára kerülhet?
Új szakaszába lépett az ukrán aranykonvoj ügye, miután az ukrán fél jogi képviselője kezdeményezte Orbán Viktor letartóztatásának indítványozását. Bár erre kizárólag az ügyészség jogosult, a lépés újabb fordulópontot jelentett a politikai és jogi vitában. A KlikkTV Fordulópont című műsorában Balogh Judit vendégei, Fekete Norbert újságíró, Galgóczi Eszter politológus és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter arról beszélgettek, milyen következményei lehetnek az ügynek, mennyire állnak szilárd jogi alapokon a nyilvánosságra került ügyészségi dokumentumok, és hogyan alakíthatja mindez a közbizalmat.
Az ügyészségi dokumentum új kérdéseket vet fel
A beszélgetés apropóját az a nyilvánosságra került ügyészségi irat adta, amelyben a nyomozás irányaként Orbán Viktor büntetőjogi felelősségének tisztázását is megjelölik. A műsorvezető felidézte, hogy a dokumentumot a 444 hozta nyilvánosságra, az ügyészség pedig annak hitelességét nem cáfolta.
A vendégek ugyanakkor óvatosságra intettek. Juhász Ferenc szerint a letartóztatás kezdeményezése jelen állapotában inkább figyelemfelhívó lépésnek tekinthető, mintsem megalapozott jogi folyamatnak, hiszen egy ilyen ügyben előbb bizonyítékokat kell összegyűjteni, tanúkat kell meghallgatni és csak ezt követően lehet dönteni az esetleges felelősségről.
A volt honvédelmi miniszter ugyanakkor személyes véleményét sem rejtette véka alá. Úgy fogalmazott, számára sokkal igazságosabb lenne, ha Orbán Viktornak nem egyetlen konkrét ügy, hanem „azért kellene felelnie, amit az országgal tett”, még ha erre önmagában nincs is külön büntetőjogi tényállás. Elismerte ugyanakkor, hogy egy ilyen konkrét ügyben jogilag könnyebb lehet felelősséget megállapítani.
Fekete Norbert szerint a vita jól tükrözi a társadalomban zajló gondolkodást. Sokan egyszerűen azt szeretnék látni, hogy Orbán Viktor bíróság elé kerüljön, függetlenül attól, milyen ügyben történik ez meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogállam helyreállítása csak akkor lehet hiteles, ha minden eljárás szabályosan, a bizonyítékok teljes körű feltárásával zajlik le.
Közbizalom nélkül nincs jogállami fordulat
A beszélgetés egyik központi témája az ügyészségbe vetett közbizalom volt. Fekete Norbert szerint az elmúlt években jelentősen meggyengült az emberek bizalma a bűnüldöző szervek iránt, ezért hosszú távon sokkal fontosabb az intézmények hitelességének helyreállítása, mint egy gyors politikai siker.
A résztvevők hosszasan elemezték az ügyészségi irat egyik legkülönösebb mondatát is, amely szerint a nyomozás kulcsát az utasított személyek vallomásai jelenthetik, ugyanakkor tanúkihallgatásokra nem kerülhet sor. Galgóczi Eszter és Balogh Judit egyaránt értetlenül álltak a megfogalmazás előtt, hiszen éppen a tanúvallomások szolgálhatnának alapul a magasabb szintű döntéshozók felelősségének tisztázásához.
Juhász Ferenc szerint elképzelhető, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában még nem áll rendelkezésre elegendő vallomás ahhoz, hogy Orbán Viktor meghallgatása indokolttá váljon. Úgy vélte, először azoknak a vezetőknek kellene vallomást tenniük, akik közvetlen utasításokat adhattak vagy kaptak az ügyben.
A volt honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy szerinte az ügyészségen belül is bizonytalanság uralkodhat. Úgy fogalmazott, könnyen lehet, hogy sokan nem tudják, „ki kivel van”, ezért óvatosan kezelik az ilyen nagy horderejű ügyeket.
A Fidesz kommunikációja és a választók kijózanodása
A beszélgetés második felében a résztvevők azt elemezték, miért ragaszkodik a Fidesz továbbra is az ukrán érdekekre épülő kommunikációhoz, miközben szerintük ez a választási kampányban sem bizonyult sikeresnek.
Balogh Judit felidézte a kormánypárt álláspontját, amely szerint az eljárások ukrán érdekeket szolgálnak, és a hazájukat szolgáló tisztviselőket próbálják büntetőeljárás alá vonni. A vendégek ezzel kapcsolatban úgy vélték, hogy az aranykonvoj ügyében már korábban is több nyilatkozat utalt arra, politikai döntések állhattak a történtek mögött.
Juhász Ferenc emlékeztetett arra is, hogy Lázár János korábban nyilvánosan beszélt arról, hogy az arany visszatartását politikai nyomásgyakorlásként alkalmazták, ami szerinte önmagában is felvetheti a jogi felelősség kérdését.
Galgóczi Eszter ugyanakkor politikai szempontból közelítette meg a helyzetet. Úgy vélte, a Fidesz súlyos vereséget szenvedett, jelenleg identitás- és stratégia-válságban van, ezért nem teheti meg, hogy teljes egészében feladja korábbi narratíváját. Ha ezt tenné, saját megmaradt szavazóit is elveszíthetné.
A politológus szerint ugyanakkor egyre többen szembesülnek azzal, hogy a korábbi kormányzati kommunikáció és a nyilvánosságra kerülő tények között jelentős eltérések vannak. Ez nemcsak a politikusok, hanem a Fideszhez kötődő közéleti szereplők és a választók számára is nehéz lelki folyamat.
A műsor végén szóba került Skrabski Fruzsina friss bejegyzése is, amelyben azt írta: „átvert minket a Fidesz”, mert nem nemzeti tőkésosztályt épített, hanem saját vagyont halmozott fel. A résztvevők szerint az ilyen megszólalások azt jelzik, hogy a korábban feltétlenül lojális holdudvarban is egyre többen kérdőjelezik meg a korábbi politikai narratívát.
Galgóczi Eszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a társadalmi megbékélés érdekében nem a korábbi Fidesz-szavazók elítélésére, hanem párbeszédre lesz szükség. Szerinte sokan valóban hittek a korábbi kommunikációnak, és most szembesülnek azzal, hogy a valóság más volt. Ahhoz, hogy a társadalom újra együtt tudjon működni, ezt a folyamatot türelemmel és nyitottsággal kell kezelni.
