Mennyi a Nemzeti Bank vesztesége?
Mennyi a Nemzeti Bank vesztesége? Március végén pattant ki a botrány, amikor Varga Mihály lett a jegybank elnöke, hirtelen ÁSZ vizsgálat is indult, feljelentés tettek, a rendőrség elkezdett nyomozni, de azóta se kép, se a hang. Az érintett személyek vidáman flangálnak itthon, meg a világban, senkit be nem hívtak tanúvallomásra, gyanúsítás sem történt. Így summázta az utóbbi évtized legnagyobb feltételezett sikkasztásáról kialakított véleményét a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Zdeborszky György, a CIB Bank korábbi vezetője.
Az egykori bankár nem szívesen kommentáltra azokat ez ellenőrizhetetlen híreket, amelyek az Állami Számvevőszék által készített rendőrségi feljelentésben érintett személyekkel kapcsolatosak, de azt gondolja, hogy a botrány kirobbanása óta eltelt öt hónapban azért valaminek kellett volna történnie, ha tényleg vizsgálják az ügyet. Amit erről tudni lehet, azt a tényfeltáró újságírók derítették ki és hozták nyilvánosságra, a politikai körök részéről azóta senki sem feszegeti a felelősség kérdését.
Mint kifejtette, ebben az ügyben nem az az igazi kérdés, hogy van-e, és valójában mennyi az a veszteség, amit az alapítványokba átmentett vagyon elvesztésével okoztak, hanem arra kellene választ kapni, mi tette lehetővé, hogy mindez megtörténjen? Szóba került, hogy a visszaéléseknek a jegybanktörvény 2011-es módosítása nyitott kaput, ami elvette a tulajdonos állam képviselőjének – azaz a pénzügyminiszternek – azt a jogát, hogy diszponáljon a nemzeti bank nyeresége felett, és ezt átadta az MNB igazgatóságának.
Nem tudjuk azt sem, hogy ki kezdeményezte ezt a döntést, ki volt az előterjesztő, noha ennek ismeretében könnyen kideríthető volna, kinek az érdekében állt a változtatás. A 2013 végén történt újabb törvénymódosítás már az alapítványok létrehozását is engedélyezte, sok fontos kérdésre választ kapnánk akkor is, ha kiderülne, ki volt ennek a változásnak az ellenjegyzője, és mivel indokolták a döntést?
A beszélgetésben kitértek az ország aranytartalékára is, ami egy különleges termék. Nem kötődik sem a gazdasághoz, sem a forint árfolyamához. Megtudhattuk, hogy az aranyrudakat a bank egyik titkos trezorjában nagyon szigorúan őrzik. Ha közvetlen hatása nincs is a forint árfolyamára, jelentősen befolyásolja az állami vagyon értékét, amely ugyan nem titok, de a pontos összeget még a pénzügyi szakemberek sem ismerik. Egyszer valakinek hitelesen auditálnia kellene, de ezt a kormány nem szorgalmazza.
