Mi a köztársasági elnök feladata?
Amióta Orbán Viktor bejelentette, hogy Novák Katalint jelöli államfőnek – és a miniszter elfogadta a felkérést –, számtalan cikk jelent meg arról, hogy miért pont őt szeretné a miniszterelnök Áder János utódjának, és vajon alkalmas lesz-e Novák Katalin a feladatra. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy milyen feladatai, lehetőségei és kötelességei vannak a köztársasági elnöknek a magyar politikai rendszerben. Így most ezekre a kérdésekre adunk választ.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét” és „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, valamint a (2) bekezdés hozzáteszi, hogy az államfő a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Az Alaptörvény leszögezi azt is, hogy az államfő semleges hatalmat képvisel.
A főparancsnok nem egy katonai rang, vagy beosztás, így a köztársasági elnök nem számít a Magyar Honvédség első számú vezetőjének sem, de irányítói feladatokat tölt be, bár irányítói joga megoszlik a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágakkal. A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint a honvédségi szervezeteknek okirattal csapatzászlót adományoz. Áder János többek között akkor élt főparancsnoki lehetőségével, amikor az idén júniusban kinevezte Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot a Magyar Honvédség parancsnokává.
A köztársasági elnöknek ezen felül szimbolikus feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét. Az Alaptörvény által használt nemzet fogalom túlmutat a politikai nemzet fogalmán, és magában foglalja mind a magyar állampolgárokat, mind a magyar nemzetiségűeket. Hatáskörei gyakorlása közben viszont a köztársasági elnöknek a politikai nemzetet kell előtérbe helyeznie, hiszen joghatósága a magyar állampolgárokra terjed ki. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy szimbolikus szerepkörében, állásfoglalásaiban a kulturális értelemben vett nemzet fogalmának is jelentőséget tulajdonítson. Utóbbira láthattunk példát az idén augusztusban, amikor Áder János – Honoré De Balzactól idézve – a magyarok „rokon fájdalmára” hivatkozva szólalt fel Krím orosz megszállása ellen. Akkor a köztársasági elnök felidézte: a „kisebbségi sorba jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást”, ezzel az érveléssel pedig túllépett a politikai nemzet fogalmán és a kulturális értelembe vett nemzet érdekei alapján érvelt.
Szimbolikus feladata és kötelessége, hogy a választást követő 30 napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, amivel megszűnik az előző Országgyűlés megbízatása és kezdetét veszi az új ciklus.
Az államfő semleges hatalmat képvisel, így nem jogosult beavatkozni az államszervezet működésébe, csak akkor, ha annak demokratikusságában zavar keletkezik. Ilyen esetekben érvényesül az „őrködési” funkciója, amelynek birtokában joga és kötelezettsége a zavar elhárítása, hogy utána ismét kilépjen az államszervezet működéséből. A köztársasági elnök helyettesítheti az Országgyűlést annak akadályoztatása esetén rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetésében, hadiállapot kinyilvánításában és a Honvédelmi Tanács létrehozásában. Szükségállapot idején az államfő jogkörei felerősödnek, és rendeleti úton vezethet be rendkívüli intézkedéseket.
A törvényhozásnak is része a köztársasági elnök, maga is kezdeményezhet törvényt, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésben, valamint kezdeményezhet népszavazást. E hatáskörök gyakorlására az államfő nem kényszeríthető, de nem is akadályozható meg, hogy éljen a lehetőségeivel. Továbbá fontos feladata, hogy az Országgyűlés által elfogadott, és számára megküldött, törvényeket öt napon belül aláírja és elrendelje azok kihirdetését. A határidőtől csak három esetben térhet el:
– él a politikai vétójával, ha nem ért egyet az elfogadott törvénnyel, így megfontolásra visszaküldi azt az Országgyűlésnek. Amennyiben az újratárgyalást követően ismét elfogadja az Országgyűlés a törvényt, abban az esetben kötelessége aláírni és nem küldheti vissza újabb megfontolásra;
– él az alkotmányossági vétójával, mivel alkotmányellenesnek tartja a számára megküldött törvényt. Ekkor nem az Országgyűléshez kerül vissza a törvény, hanem az Alkotmánybírósághoz és csak abban az esetben írhatja alá, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-konformnak találta azt;
– ezen két eseten kívül csak formai okokból tagadhatja meg a törvény aláírását.
Áder János ideje alatt kevés olyan eset volt, amikor az államfő nem írta alá egyből az előkerülő törvényt, bár erre is volt példa az idén. Júniusban alkotmányellenesnek ítélte meg a lakástörvényt és továbbította az Alkotmánybíróságnak. Akadt olyan eset is, amikor az államfő a politikai vétójával élt. 2020 novemberében a családi gazdaságokról szóló törvényt küldte vissza az Országgyűlésnek, mivel nem értett egyet a törvény adatkezelési szabályaival, illetve hiányolta, hogy azt előzetesen – a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően – nem véleményezhette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
