Mi lesz veled, Balaton? A civilek is beszállnak a harcba

Közelíti a 75 ezret a „Stop Balaton-törvény” nevet viselő petíció aláíróinak száma. A civilek által indított akcióhoz csatlakozók részletes társadalmi egyeztetést követelnek a kormánytól, hangsúlyozva: „a Balaton mindenkié, számít a véleményünk”! A petíciót februárban indították útjára, s az utóbbi napokban kezdték tömegesen aláírni, vélhetően amiatt, mert a BAHART közforgalmú kikötő eladási tervei ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy mit kavar a kormány mindannyiunk Balatonja körül. A szakértők maffiamódszert emlegetnek a fideszes települések által is ellenzett terv kapcsán, több érintett település pedig saját kézbe venné át a kikötőket.

A „Balaton-törvény” (azaz a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről címet viselő 2018. évi CXXXIX. törvény  felhatalmazása alapján készülő. a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási terve és az új balatoni partvonal-szabályozási terv) értelmében, 44 városban vagy településen érintetlen, többnyire tájvédelmi vagy Natura 2000 minősítéssel ellátott területeket, szabadstrandokat kíván feloldani a tájvédelmi besorolás alól a kormány azért, hogy oda ipari kikötőt, luxushajó kikötőt, szállodakomplexumokat és lakóparkokat építtessen nagybefektetők segítségével. Az önkormányzatok a törvényjavaslatok véleményezésére minden eddiginél rövidebb határidőt kaptak, nincs fellebbezési joguk, vétójoguk. Több százmilliárdos beruházásokat kívánnak végrehajtani úgy, hogy nem kérdezték meg a lakosságot, pedig közvetlen környezetük és életminőségük hosszú távon lesz befolyásolva – szögezi le a petíció, amelynek a címzettje Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár.

Pusztítják a nádasokat

A beépítések egyik súlyos következménye a nádasok pusztulása – mutat rá a hirbalaton.hu. A portál szerint, 2019 augusztusi fotók alapján elmondható, hogy 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki a négy évvel korábbi állapothoz képest. Több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár és Szántód határa, valamint Fonyód partjairól, és ezer négyzetméternél nagyobb területről pusztították ki a növényt Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Szárszó, Zamárdi, Siófok, Balatongyörök, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében is. A nádasok a tó körüli beépítések áldozatai. Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus szerint pedig „ha nem lesz nád, akkor végül Balaton sem lesz”.

A Bahart-ügy

A petíciót februárban indították el, ám öt nappal ezelőtt érte csak el az 50 ezret az aláíróinak a száma. Az ügyre vélhetően az úgynevezett Bahart-ügy irányította rá a figyelmet. Ami ugyanis már nagyon széles körben kiverte a biztosítékot.

A Népszava szerezte meg még április végén a dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) reorganizációs terve értelmében, eladnák a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát. A cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül.

Egyébként a vagyona mellett a Bahart gazdaságtörténeti érték is, lévén „ez az egyik legöregebb, 173 éves történelmi múlttal rendelkező cég Magyarországon, a nagy nemzeti patriotizmus eminensen kellene, hogy óvja”  – ahogy Szalma Botond, az első Orbán-kormány idején leváltott Mahart-vezérigazgató felhívta rá a figyelmet abban az interjújában, amelyben arról beszélt, hogyan értékesíti a Bahartot Rogán maffiamódszerekkel.

Mint portálunk megírta,  az akciótervet az állami tulajdonrész erőfölényével visszaélve, május 6-án átnyomta a Rogán Antal felügyelete alá tartozó, Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. Hiába tiltakoztak az érintett balatoni önkormányzatok, a Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége. Ugyanis a Balaton parti kikötővel rendelkező települések önkormányzatai mára már csak összesen a társaság részvényeinek kevesebb mint 25 százaléka felett rendelkeznek, így a számos „nem” szavazat ellenére sem tudták a döntést érdemben befolyásolni. A közforgalmú kikötő-eladási tervel miatt – ahogy azt a Hírklikk is megírta – az érintett Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari és Csopak kísérletet tett arra, hogy a magánosítási tervekkel ellentétben, önkormányzati kézbe vehessék a kikötőjüket – és annak bevételét.