Milliárdos pert veszíthet a magyar állam
A csütörtökön ismertetett indítványában Juliane Kokott főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a reklámadónál a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti büntetés nagysága aránytalan és a szolgáltatásnyújtás szabadságát sérti, valamit szintén a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelenti az, hogy a jogorvoslati lehetőséget korlátozták.
Az ügy előzménye, hogy 2017 januárjában a NAV rendkívül jelentős összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt - írja a Napi.hu.
A magyar jog szerint ugyanis e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki. Ez azt jelenti, hogy a mulasztási bírság maximális összegét az első bírságot kiszabó határozat meghozatalának napját követő további négy nap mulasztással el lehet érni.
A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét.
A magyar bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar adójogi szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó bírságolási rendszer keretében a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható mulasztási bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé a Magyarországon nem letelepedett társaságokra nézve.
A magyar bíróság arra is kíváncsi volt, hogy az EU Alapjogi Chartájában foglalt, a tisztességes ügyintézésre való joggal összeegyeztethető-e az a magyarországi gyakorlat, amely szerint a mulasztási bírság úgy kerül naponta háromszoros mértékben kiszabásra, hogy a korábbi határozat még nem jut a reklámszolgáltató tudomására, aki így a mulasztását nem tudja pótolni a következő bírság kiszabásáig.
Az Európai Bíróság idén nyáron már kimondta - és megsemmisítette az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát -, hogy a reklámadó önmagában nem törvénytelen.
A főtanácsnok - akinek feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság bírái elé - végkövetkeztetése az, hogy az uniós jogot nem sérti az érintett tagállam hivatalos nyelvéhez kapcsolódó nyereségadó bevezetése.
Önmagában nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát egy különös bejelentkezési kötelezettség valamely különadó (a jelen esetben a reklámadó) végrehajtása és betartatása érdekében.
A Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező vállalkozásokkal szemben alkalmazott, a reklámadótörvény szerinti kényszerítő eszköz kiszabásának konkrét módja a szolgáltatásnyújtás szabadságának közvetett korlátozását jelenti, amely az aránytalansága miatt nem igazolható.
A magyar reklámadó keretében alkalmazott mulasztási bírság különösen magas összegére tekintettel a jogorvoslati lehetőségek korlátozása szintén a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelenti.
