Minden háború rettenetes fenyegetést jelent

Noha Ukrajna a szomszédban van, de nem az orosz–ukrán háború, hanem a közel-keleti háború hordozza Magyarország számára a nagyobb biztonsági kockázatot – idézte Ruszin-Szendi Romulusz korábbi magyar vezérkari főnök véleményét a Magyar Hang. A Magyar Honvédség áprilisban váratlanul felmentett parancsnoka Debrecenben tartott könyvbemutatóján kérdésekre válaszolva beszélt a témáról. Véleményét azzal indokolta, hogy a gázai háborúban a szembenálló közösségek tagjai nagy számban vannak jelen Nyugat-Európában, Magyarországon, sőt Debrecenben is. Emlékeztetett arra, hogy a Hamasz Izrael elleni támadása óta jelentős létszámú tüntetéseket tartanak szerte Európában. Szerinte pedig az arab-zsidó szembenállás eszkalálódásához vezethet az is, ha esetleg a közel-keleti konfliktusban érintett közösségek hazájukból a másik felet hibáztató sugalmazásokat kapnak. Úgy vélte, Magyarországon lényegesen kisebb a kockázat, mint akár Londonban, de van rizikó. Továbbá előfordult már olyan a történelemben, hogy valaki bűnbakot keresett – jegyezte meg.

Vajon igaza van a menesztett vezérkari főnöknek? Valóban nagyobb kockázatot jelent a magyar biztonságra az izraeli háború, mint az ukrajnai? Kaiser Ferencet kérdeztük. 

Ezt igen nehéz eldönteni – fogott a válaszába a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy vélte, Ruszin-Szendi Romulusznak annyiban igaza van, hogy a gázai eseményeknek biztosan nagyobb a kockázata a globális biztonságra. Részint a térség három világvallás – a zsidó, a keresztény és az iszlám – szülőhelye, részint stratégiai szállítási útvonalak futnak át rajta, hiszen ott található a Szuezi csatorna, a Hormuzi-szoros és a Vörös tenger déli kijárata, a Báb el-Mandeb is. Ezen túlmenően, eleve hatalmas belső feszültségek vannak bekódolva a térségbe, ahol fiatal társadalmak élnek óriási elégedetlenségekkel – emelte ki a Közel-Kelet problémahalmazai közül a legkomolyabbakat, példaként említve Iránt, ahol a női polgárjogokért folyik küzdelem („ami egyelőre kimerül annyiban, hogy elérjék a kötelező kendő-viselés eltörlését”).  

És mint tudjuk, ezekből a térségekből hatalmas migránstömegek lökődtek ki – az a mondás járja például, hogy háromszor annyi libanoni él szerte a világban, mint ahány magában Libanonban – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Majd így folytatta: aki csak teheti, a fejlett nyugati országokba igyekszik menekülni a régióból, oda, ahol magasabb az életszínvonal és toleránsabb a közeg. Ott persze nagyobb zsidó közösségek is vannak, s emiatt fel lehet őket tüzelni, már akár azzal is, hogy az Izrael és a Hamasz között zajló brutális háborúban elsősorban civileket ölnek meg – még akkor is igaz ez, ha tudjuk, hogy a Hamasz kifejezetten a polgári lakosságot támadta, miközben Izrael azért igyekszik valamelyest megkímélni őket, de hát részben a hadműveleti környezet miatt ez lehetetlen feladatnak bizonyul, no meg azért is, mert a Hamasz a saját bázisait, infrastruktúráját olyan helyek közelébe, akár alájuk is telepíti, mint kórház, iskola, lakóépületek stb. A rengeteg civil halott viszont radikalizálja az igencsak fregmentált iszlám közösségeket, amelyek között mindig vannak extraradikális kisebbségek, amelyek tagjai úgy érezhetik, hogy mindenképpen „meg kell ölnöm, le kell szúrnom, fel kell robbantanom”. 

A helyzetet pedig Oroszország is igyekszik élezni, nem kell erre jobb bizonyíték, mint az, hogy – mint utóbb bebizonyosodott – egy úgynevezett hamis zászlós hadműveletként, Párizs-szerte Dávid-csillagokat festettek fel a falakra az orosz titkosszolgálat által felbérelt moldáv állampolgárok („s minő csoda, véletlenül volt is ott fotós, aki elkészítette a képeket”). Erről persze Moszkva rögtön úgy harsogott, hogy mekkora az antiszemitizmus Nyugaton.

Kaiser még egy szempontra felhívta a figyelmet: a mai globalista világban nagyon nehéz elválasztani egymástól a két konfliktust. Már csak azért is, mert Moszkva azonnal megragadta a gázai történések által kínált alkalmat arra, hogy elterelje a világ figyelmét az Ukrajna ellen folytatott háborújáról. Persze az ukrán-orosz háború regionálisabb konfliktus, mint az izraeli-Hamasz, ami azért nem jelenti azt, hogy nem lehet globális üzenete. Hiszen, ha Moszkva nyerne, az azt üzenné, hogy egy nagyobb, erősebb ország bármikor elfoglalhat tetszés szerinti területet egy kisebb, gyengébb országtól. „Ezzel visszatérnénk 18.-19 századok hódító háborúinak a modelljéhez vagy a II. világháború időszakához” – mutatott rá.

„Akárhogyan is, mind a két háború rettenetes fenyegetést jelent globálisan, és fenyegetést jelent Magyarországra is” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Aki szerint számunkra ezért a határaink mentén vívott háború kockázatosabb, hiszen befolyásolja az energiabiztonságunkat, s köszönhetően a regnáló magyar kormány különutas politikájának, negatívan hat az uniós és NATO-tagságunkra. S bár globálisan valóban a gázai történések és hatásai okozzák a nagyobb biztonsági fenyegetést, a többi között a világszerte élő iszlám közösségek miatt, a Magyarországon élő kis muszlim közösség bizonyára nem fenyeget komoly antiszemita támadásokkal – mondta, megjegyezve azonban, hogy természetesen semmit nem lehet kizárni. Plusz a magyar szélsőjobb most inkább a meglehetősen jobboldali kormány által irányított Izraelhez húz, ezért ezeknek az erőknek a klasszikus antiszemitizmusa sem jelent meg igazán idehaza – zárta szavait a biztonságpolitikai szakértő.