Mindenképpen el kell kerülni, hogy a politika bármilyen formában befolyásolja az ítélkezést

Nagyobb port kavart a magunk mögött hagyott héten a Kúria ítélete az Orbán Viktor kontra Pécsi Stop sajtó-helyreigazítási perben. A fórum ugyanis megsemmisítette az első és másodfokon hozott, a sajtóorgánum számára kedvező 1téleteket, és Orbán Viktor javára döntött. A Kúria indoklása szerint a sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjog, de nem terjedhet odáig, hogy valótlant tényként híreszteljenek bármit akár egy közszereplőről, akár egy közéleti vitában, s a másik fél véleményét is meg kell ilyenkor jeleníteni, lehetőség szerint a cikk megjelenésekor. A híresztelés egyébként 1997 óta szerepel a Polgári törvénykönyvben, s ahogy Polyák Gábor médiajogász a Hírklikknek korábban nyilatkozott, az nem a Fidesz találmánya, „már eddig is korlátozta a sajtószabadságot, és komoly ügyekben akadályozta a média munkáját”. (Arról, hogy a Hírklikk is érintett egy hasonló perben, itt olvashatnak bővebben.) 

Nem lóg-e ki nagyon a lóláb, hiszen érdekes módon, teljesen más érvelést alkalmazva, gyökeresen másként ítélt a Kúria, mint az első- és másodfok – s valahogyan éppen Orbán a nyertese ennek. Amúgy is születnek a Kúrián, a Fővárosi Ítélőtáblán a hatalomnak kedvező ítéletek – például a Líra, vagy Fekete-Győr András ügyében. Hogy van ez? Magyar Györgyöt kérdeztük.

Az ügyvéd először az „alapügyről” fejtette ki a véleményét a Hírklikknek. Mint emlékeztetett rá, a SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch egyebek között arról beszélt az osztrák Lebensmittel Zeitungnak, hogy átalakították az élelmiszerlánc magyarországi működését, a cég vagyonának egy részét „Svájcba menekítették” a politikai nyomás miatt. A vezérigazgató Orbán Viktorról is beszélt, és arról, hogy a magyar miniszterelnök azt javasolta a SPAR-nak, adjanak egy rokonának részesedést az üzletlánc magyarországi leányvállalatában.

„Ez egyértelműen nem vélemény, hanem tényállítás” – szögezte le Magyar György. Ezt szemlézte az Economx, amit átvett számos médium. Válaszként Orbán sajtó-helyreigazítási pert indított az Economx mellett többek között a 24.hu, a 444.hu, a Klubrádió, a Hírklikk és a Pécsi Stop ellen is. Az ügyvéd emlékeztetett egy korábbi elsőfokú ítélet indokolására, amely szerint az RTL korrekt módon számolt be az üzletember szavairól, valamint lehetőséget biztosított Orbán ellenvéleményének a közlésére is. 

A Fővárosi Ítélőtáblán már másodfokon mondták ki, hogy az Economx az alkotmányos feladatának tett eleget akkor, amikor szemlézte a SPAR vezetőjének szavait. Más fórumokon az Orbán keresetét elutasító ítéletekben azzal érveltek, hogy a miniszterelnök közszereplőként köteles eltűrni, ha a sajtóban kritikus vélemény jelenik meg, ezért a sajtó szabadságát nem korlátozhatja helyreigazítási perrel – fejtegette Magyar György, megjegyezve: még olyasmi is elhangzott, hogy a per helyett a miniszterelnöknek minden lehetősége adott volt a SPAR-vezér állítását cáfoló közlemény kiadására.

Az egyik jogerős ítéletben a bíróság elfogadta, hogy ugyan tényállítások is voltak a Spar vezérigazgatójának a szavaiban, de mivel egy külföldi laptól átvett, közérdeklődésre számot tartó, közszereplőt érintő sajtószemléről volt szó, a médiaszolgáltató dolga mindössze az, hogy az elhangzottakról korrekten tudósítson. „A sajtószabadsághoz fűződő joguk és kötelezettségük is ezt megtenni. A médiumok ráadásul megjelentették a kormányfő ellenvéleményét is arról, hogy amit a SPAR-főnök állít, az nem igaz” – húzta alá Magyar György.

Úgy látja, hogy a Kúria próbált rendet vágni ebben az ügyben, és kimondta: a Pécsi Stop egy másik lap „cikkének tartalmát szerkesztett módon vette át, az írás címében – az eredeti közléstől eltérően – külön is hangsúlyozva a sérelmezett közlést. A véleménynyilvánítás és a tényállítás közötti elhatárolásnál a konkrétság követelményét alapul véve megállapítható volt, hogy az alperes tényt közölt, amelynek valóságtartalmát a perben nem bizonyította. Amint azt a Kúria számtalan precedens határozatában kimondta: bizonyítás hiányában a tényállítás valótlan, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §-a alapján pedig a valótlan tény híresztelése jogsértő, amelynek következménye a sajtó-helyreigazítási kötelezettség. A Kúria hangsúlyozza: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a sajtóval szemben kötelezettséget jelent a másik fél megkeresésére, véleménye megjelenítésére, ami jelen ügyben nem történt meg”.

Rámutatott, hogy a hivatkozott törvény nem 1977-es, hanem a fent idézett 2010-es Smtv.-ből származik – mondta, felidézve a Kúrián is idézett passzust, miszerint, ha „valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények”. Másfelől pedig a „médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik az e törvényben foglaltak megtartásáért”.

Orbán mellett és ellene is lehetne érvelni – szögezte le végezetül Magyar György. Egyrészt, aki valótlan tényt állít vagy híresztel, a forrástól függetlenül felel, ha a tartalom valótlan tényeket állít. „Ki tudja persze, mit mondott a SPAR vezére, de az kétségkívül tényállítás, hogy a magyar miniszterelnök állítólag azt javasolta a SPAR-nak, adjanak egy rokonának részesedést az üzletlánc magyarországi leányvállalatában” – mondta. Ugyanakkor, ha egy hazai médium külföldi sajtóorgánum Magyarországot érintő cikkét szemlézi, azzal tényleg a tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. Vajon ilyenkor elvárható, hogy mondjuk egy osztrák élelmiszeripari szaklap cikkének valóságtartalmát ellenőrizzék? „Ha igen, az elég nagy baj, mert súlyosan korlátozhatja a sajtó szabadságát, és ellehetetleníti az újságírók munkáját, mert cikkírás helyett oknyomozást és fake news-szűrést kellene végezniük” – állapította meg.

Az ügyvéd fontosnak tartotta arra is kitérni, hogy az igazságszolgáltatás óhatatlanul magában hordozza a bírói tévedés lehetőségét is, a rendszer azonban képes az önkorrekcióra. Erre szolgálnak a jogorvoslati fórumok. Önmagában nincs azzal baj, ha első- és másodfokon eltérően ítélnek meg egy-egy jogesetet – fejtegette. Ritkán büntetőügyben sor kerülhet harmadfokú eljárásra is – például Fekete-Győr András ügyében –, amikor első- és másodfokon ellentétes irányú döntés születik, vagyis az egyik felment, a másik elmarasztal.

Egyebekben a jogerős ítéletek ellen rendkívüli jogorvoslattal is lehet élni, például felülvizsgálat kezdeményezhető a Kúriánál – jegyezte meg. Az önkorrekciós metodikából következik, hogy a magasabb szinten működő bírói fórum a teljes addigi eljárást felülvizsgálhatja, a korábbi ítéleteket helybenhagyhatja, részben vagy egészben megváltoztathatja, de akár hatályon kívül is helyezheti, és megfelelő iránymutatás mellett új eljárás lefolytatását írhatja elő.

„Nem szerencsés azt feltételezni, hogy a bíróságok elfogultak és nem a törvényeknek, valamint a saját lelkiismeretüknek megfelelő ítélkezési gyakorlatot folytatnak” – húzta alá az ügyvéd. Mint hozzátette: számtalan esetben találkozhatunk azzal, hogy különféle ügyeket a közvélemény eltérően ítél meg, s az nem vág egybe az ítélkező bírói megállapításokkal. „Azt viszont mindenképpen el kell kerülni, hogy a politika bármilyen formában befolyásolja az ítélkezést” – mondta, s azt „üzente”: „az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág, intaktságát mindenkinek tiszteletben kell tartania”.