Mintha mi sem történt volna...

A Fidesz és a kormány mindennapjaira mintha a világon semmi hatással nem lett volna az önkormányzati választás eredménye. A közkedvelt és nagy tekintélynek örvendő külügyminiszter hollandiai tárgyalása után kijelentette: a magyar kormány elutasít minden általános bírálatot a  jogállamiság magyarországi helyzetére vonatkozóan, konkrétumok esetén azonban mindig kész választ adni a partnereinek. Kövér László házelnök A 75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon címmel rendezett ünnepi ülésen mintegy magyarázatot fűzött a kormány hivatalos álláspontjához:

"Mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete. ...Kellő szerénységgel, de jó szívvel" mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az "identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze", amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát - és benne Magyarországot - fenyegetik az előttünk álló időkben....Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak." 

Házelnök úr! Mi az ördögről beszél? A választók miféle identitást védelmeztek akkor, amikor Budapesten Karácsony Gergelynek adták a főpolgármesteri megbízást? Ugyanezt a kérdést tehetjük fel a győri választóknak, akik Borkai Zsoltot, a közerkölcs bajnokát választották meg ismét Győr város vezetőjévé. Egyáltalán mi légyen az a bizonyos identitás, amelyet az identitásrombolók ellen védelmezni kell? Csak nem a szörnyűséges bevándorláspártiak lennének az identitásrombolók és a bevándorlás-ellenesek az identitásvédők? Nem kell tovább találgatni, Semjén Zsolt és Harrach Péter ugyanezen a konferencián szolgált sorvezetővel e fontos dolgok megértéséhez.

Semjén Zsolt szerint a többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége, ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig  "kereszténydemokrata ihletettségű", nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. A Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyarság, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója.

Ami pedig az említett szellemi hátországot illeti, Semjén szerint: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. "Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához.“ Nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.

Íme, itt a pőre vallomás: a hatalomban üldögélő  KDNP tudatosan érvényesíti a politikában az egyház tanításait. Az egyház támogatja a kormányt, s kormány különféle címeken közpénzből jól megfizeti a templomok szolgálatait. Vagyis az Európában oly kivételesen kivételes nemzeti alkotmány, az Alaptörvény hiába tartalmazza az állam és az egyház szétválasztásának követelményét, a KDNP az egyház tanításai szerint politizál. A legkevesebb, hogy ez jogilag aggályos. Polgári demokráciákban az egyházakat  jó okkal száműzték a politikából. Ráadásul a legutóbbi évek híradásai arról adnak képet, hogy a katolikus egyház erkölcsi tekintélye még a hívők körében is alaposan megingott, mert papok százairól derült ki, hogy a rájuk bízott gyerekeket molesztáltak, s ez minden csak nem követendő erkölcsi példa. Az sem tikok, hogy a római egyház emiatt megrendült, s Ferenc pápa reform-szándékú híveinek és konzervatív ellenfeleinek szembenállása újabb egyházszakadással fenyeget. Nem meglepő, hogy Harrach Péter frakcióvezető úgy vélekedett: 

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy a politika világában valaki ma a keresztény utat válassza. Keresztény politikusnak az nevezhető, aki a magánéletében elkötelezett keresztény, közéleti tevékenysége során pedig egyháza társadalmi tanítását képviseli. A keresztény politikusokat két oldalról támadják. Balról, az ateista kioktatók, akik saját bevallásuk szerint sem hívők, de kioktatnak arról, hogyan kell egy kereszténynek viselkednie. Jobboldalról pedig a jó szándékú, de naiv, a politika világa iránt érzéketlen hívők, akik nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.

Ez már egyenes beszéd: a politikai realitások követelménye, a tények és érdekek szabta határok olykor felülírják az egyház diktálta erkölcsi parancsokat. Azaz: Putyin is, Erdogan is, Benito Salvini is lehet partnerünk, sőt barátunk, ha érdekeink ezt megkövetelik. Kis ország vagyunk Európa közepén a hadak útján, tehát nagyon is helyénvaló, ha ügyelünk magunkra. De azért  csókot váltani nem kellene velük, ha már egyszer oly szilárd hívei és védelmezői vagyunk a keresztény erkölcsnek!

Valami ilyesmire figyelmeztetnek hírneves világlapok is, amikor szóvá teszik, hogy a szövetséges NATO és EU országok gyanakvással figyelik Magyarország Moszkva iránti mélyülő barátságát, például a Budapesten megtelepedett orosz bank különleges kiváltságait, vagy az EU kurdokkal, a NATO Ukrajnával kapcsolatos közleményének blokkolását, ami csak Oroszországnak használt. 

Az már csak amolyan mindennapi fideszes apróság, említésre is alig érdemes, hogy Polt Péter ismét főügyész lesz kilenc évre, Handó Tünde pedig alkotmánybírói stallumot kap, jóllehet főbíróként csúnya dolgokat művelt. Az új önkormányzatoktól sorozatosan távoznak a fideszes lelkületű tisztségviselők,  Jászberényben a Fidesz hazudozással kezdi az új választási kampányt, a magyar állam pedig megvásárolta a magyar Telenor negyedét. Kell az neki. Megy minden a maga útján, mintha mi sem történt volna.