Molnár László: Magyarország jól járna a globális társasági minimumadóval, de a politikai érdekek mást diktálnak

- A G7 országai megállapodtak a globális társasági minimáladóról. Mennyi esély van ennek tényleges megvalósulására?

- Ez teljesen biztos. Ha mind a hét nagyhatalom azt akarja, hogy legyen, akkor lesz. Már csak azért is, mert az Egyesült Államoknak elég széles eszköztára van arra, hogy megbüntesse azokat, akik nem szeretnének ebbe beleállni, vagy keresztbe akarnak tenni a globális társasági minimáladónak. Az Európai Uniónak ráadásul legnagyobb kereskedelmi partnere az USA, de ezen túl is érdeke az uniónak, hogy megzabolázza azokat a cégeket, amelyekkel eddig problémájuk volt az uniós adóhatóságoknak. Ezzel a minimáladóval sokkal könnyebben megfoghatóvá válnak a cégek, amelyek eddig nem fizettek adót, mert olyan országokban voltak bejelentve, ahol különleges kedvezményeket kaptak.

- Meglepetésre ezt a megállapodást az olyan nagy cégek, mint a Facebook, vagy a Google (Alphabet) is üdvözölte. Miért jó nekik a minimáladó?

- Azért, mert így nem a német 30 százalékos adókulcsot kell majd fizetniük. Ők úgy gondolkodnak, hogy bemennek egy adóparadicsomba, mondjuk Írországba, vagy máshova, ahol alacsony az adókulcs és ott leadózzák a megállapodás alapján megszabott 15 százalékot, és az adott országok adóhivatalai nem fognak panaszkodni, mert a globális szerződésnek megfelelnek.

- Lényegében akkor egy kis plusz pénzért cserébe, a nagy cégek megúszhatják a hatóságok vizsgálódását?

- Minden hivatal úgy van vele, hogy tudja, vannak kötelezettségei, amiket meg kell csinálni, de ők sem szeretik azokat a problémás ügyeket, ahol pereskedni kell – főleg nemzetközi cégekkel. Nem ok nélküli, hogy jellemzően az unió perli ezeket a nagy vállalatokat, mert ott van elég pénz arra, hogy megfizessék azt a jogi költséget, amivel ezek a perek járnak. Legyünk őszinték, a magyar NAV mire megnyerne mondjuk egy Google elleni pert, addigra valószínűleg már 100 millió dolláros ügyvédi költsége lenne. Azért elég nehezen magyarázható, hogy miért kell ennyit költeni egy ügyvédre. A kis államoknak tehát érdekük, hogy globális szintű megállapodás legyen a minimumadóról, mert akkor legalább van egy nemzetközi jogszabály, amelynek alapján be lehet hajtani a pénzt és nem is vitatható annak jogossága.

- Ennek ellenére, Magyarország – ami a kisebb államok közé tartozik – nem hajlandó elfogadni a globális megállapodást. Miért nem érdeke Magyarországnak az egységes minimumadó?

- Itt ketté kell választani a politikai és a gazdasági megközelítést. Politikailag azért jó, ha nem fogadjuk el, mert megmutathatjuk, hogy mi nagyon ellenállunk Brüsszelnek, és megvédjük a magyar érdekeket, amikről nem tudjuk, mik azok, de azért megvédjük. Gazdasági értelemben pedig örülnünk kellene a megállapodásnak, mert jól járunk, ha a nagy multik elkezdenek fizetni nekünk. Hozzátartozik, hogy a magyar kormány kilenc százalékot ígért egy nagy multinak, hogy majd annyit kell adóznia – például az akkumulátorgyárnak, ami 700 milliárd forint körüli összeggel jön be Magyarországra –, akkor azt nem lehet felemelni egy jogszabállyal 15 százalékra. Viszont ha muszáj alkalmaznunk a globális megállapodást, akkor nincs kártérítési kötelezettségünk a nagy cég felé. De ettől függetlenül, érdekünk, hogy a cégek azt lássák, mi nem nagyon akarjuk elfogadni a minimáladót.

- Akkor gazdaságilag jobban járnánk a globális rendszerrel, de politikai érdeke a kormánynak, hogy ne ezt kommunikáljuk?

- Így van, ez egy kommunikációs trükk, hogy megmutassuk, eddig is igazunk volt, amikor alacsony adókulccsal csábítjuk hozzánk a külföldi cégeket. Megjegyzem, korábban, 2016 és 2018 között már készültek olyan kimutatások, amik arra utalnak, hogy amikor még 15 százalék volt a vállalati adókulcs, az Audi akkor is három százalékot fizetett. Ez azt mutatja, hogy vannak olyan megoldások – például a K+F kiadások egy részét le lehet írni –, amelyekkel könnyen mérsékelhető az adó mértéke.

- Ezek alapján kijelenthetjük, hogy Magyarország adóparadicsom?

- Nyilvánvalóan adóparadicsom – a nagy cégek szempontjából. Ráadásul számukra speciális szabályokat is hozunk. Nem szabad elfelejteni, hogy azok a cégek, amelyek most bejönnek, nem ingyen választottak minket, hanem kaptak hozzá egy nagy állami támogatást, tehát már a betelepülésük 20-30 százalékát is a magyar állam vállalja. Ez ugye nem is érinti az adókulcsot, ugyanakkor a tőke költségén keresztül mégis, hiszen kevesebb a valós beruházási összeg. A beruházó azt nézi, hogy hány év alatt amortizálódnak az eszközök és az alatt összesen mennyi pénzt fog összehozni. Ebben az adókulcs csak egy kis tényező. A bérköltségek és az árfolyamok sokkal jobban meghatározzák a végső profitot. Egy egyszerű példán keresztül lehet ezt szemléltetni: 2020-ban a Unit Labour Cost – ami egy mutatószáma az élőmunka költség számolására – 0 volt, ugyanis a leértékelődés miatt, hiába volt béremelés az ipari szektorban, az exportálók számára ez nem jelentett semmit, mert a forint annyit gyengült.

- Elég ez az adókedvezmény, hogy itt tartsa a nagy vállalatokat, vagy még több céget vonzzon hazánkba?

- Most jelent meg – bár nem tudni, mennyire igaz, de a mérleg alapján igaznak tűnik –, hogy az Audi 2000 milliárd forintot fog kivinni osztalékban és már tavaly is kiszedett egy viszonylag nagy összeget. Ez arra utal, hogy már nem kíván hazánkban befektetni, hiába alacsony az adókulcs. Azt láthatjuk, hogy az Audi inkább globálisan terjeszkedik és azokból az államokból, ahol van felhalmozott pénz, azt kiszívja és máshol forgatja vissza. Ez azt mutatja, hogy sokszor nem az adó mértéke befolyásolja a cégek döntéseit, hanem más tényezők fontosabbak.