Nagyon nagy a baj, ha titkolni kell valamit Szalay-Bobrovniczky hat napos törökországi útjával kapcsolatban

Mint a Népszava alapján mi is megírtuk: az ADS-B Exchange repülőgépes nyomkövető portál adataiból úgy tűnik, hogy hat nap után, csak a múlt szombaton tért vissza Magyarországra törökországi útjáról Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Legutóbb múlt szerdán, október 26-án adott hírt a hollétéről, amikor török kollégájával, Hulusi Akarral járt egy védelemipari expón. Később a Facebookon öt, az Instagramon három nyilvános posztja jelent meg, de a törökországi látogatásáról egyikben sem írt. Az utóbbi napokban a Honvédelmi Minisztérium már a Népszava egyetlen, a miniszter hosszúra nyúlt útjára vonatkozó kérdésére sem válaszolt, így egyelőre azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy egyáltalán a minisztert hozta-e haza a lap által észlelt repülőgép. Arról végképp nem nyilatkoztak, hogy mivel töltötte a miniszter a hat napot Törökországban. 

Felmerül a kérdés: mennyire megszokott dolog, hogy zéró információt adnak a honvédelmi miniszter külföldi látogatásról? Milyen okai lehetnek a magyar honvédelmi miniszter elnyúlt törökországi látogatásának? Összefügghet-e a korábbi, a hadiipariban folytatott tevékenységeivel? Esetleg a finn és svéd NATO-csatlakozással?  Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszterhez fordultunk a kérdéseinkkel.

„Elég buta dolog az, amit művelnek; nem hiszem, hogy Orbán Viktor honvédelmi minisztere valami nagyon titkos dolgot csinálna” – mondta Szekeres, aki szerint semmi akadálya nincs annak, hogy egy honvédelmi miniszter nemzetközi programját nyilvánosságra hozzák. Legalábbis az ő minisztersége alatt ez volt a gyakorlat. Sőt, ha az út volt annyira fontos, hogy minél szélesebb körben ismert legyen, akkor újságírók is elkísérték őt, a többi között ez történt, amikor Afganisztánba vagy Irakba látogatott. 

Ugyanakkor szerinte is sok fejtörésre ad okot a látogatás, már csak azért is, mert összesen két NATO-tagállam maradt, amelyik még nem ratifikálta a svéd és a finn NATO-csatlakozást, „nem nehéz kitalálni, hogy ez a két tagország: Törökország és Magyarország”. A korábbi tárcavezető szerint még zavarosabbá teszi a képet, hogy a kormány már júniusban az Országgyűlés elé terjesztette a ratifikációt, ám azóta is hiába követeli annak napirendre tűzését Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, „a 133 bátor ellenálló, élén Kövér László házelnökkel minden héten megakadályozza azt” – jegyezte meg Szekeres nem kis iróniával, majd még azzal is odaszúrt egyet, hogy „el sem tudom képzelni, milyen büntiben lesz részük ezek után”. A tréfát félretéve, úgy véli, a dolog igen kínos. Minden nemzeti és szövetségesi érdek azt kívánja, hogy ez a két skandináv állam csatlakozzon a NATO-hoz – szögezte le, hozzáfűzve, hogy ezzel Magyarország biztonsága is erősödik. „Ilyen hintapolitikát folytatni a magyar történelem tanulsága szerint nagyon veszélyes és óriási károkkal jár” – húzta alá.

Lehet, hogy erről a kérdésről egyeztettek? – vetettük közbe. Ezt sem lehet tudni – mondta a korábbi tárcavezető. Ugyanis semmi információ nincs arról, hogy mi volt a program, hogy Ankarában kivel találkozott, hogy tárgyalt-e a honvédelmi miniszterrel vagy más állam- és kormányvezetőkkel, illetve, hogy találkozott-e a vezérkarral („ugyanis Törökországban részben más a rendszer, mint a többi NATO-tagállamban: a hadsereg meghatározó szerepe miatt még csak most integrálódott a katonai vezetés a polgári vezetésbe”). Merthogy fontos: aki Törökországban az együttműködésről tárgyal, annak mind a katonai, mind pedig a polgári vezetőkkel asztalhoz kell ülnie.

Rákérdeztünk arra is: nem lehetséges-e, hogy Szalay-Bobrovniczky valamifajta üzleti úton járt Törökországban, hiszen minisztersége előtt ilyen területen tevékenykedett. Szekeres Imre szerint az különösen elfogadhatatlan lenne, ha a hadiipari üzleteivel foglalkozott volna a törökországi látogatása alatt. Mint ismert, a jelenlegi tárcavezető „minisztersége előtt vett, eladott, gyártott”.

Mi van akkor, ha valamifajta államközi együttműködést előkészíteni járt hatnapos úton a NATO-szövetségesünknél? – kérdeztük. „Az nem lenne titkos, az abszolút nyilvános lenne” – válaszolta Szekeres, emlékeztetve arra, hogy „Szalay-Bobrovniczkynek voltak és talán még most is vannak hadiipari részesedései. Az pedig elfogadhatatlan lenne, ha ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat folytatott volna ez alatt a hat nap alatt Törökországban”.

A korábbi tárcavezető szerint az egész ügy abszolút groteszk. Nem hiszi, hogy bármi titkolnivaló lenne az úttal kapcsolatban, ha azonban van, akkor nagyon nagy a baj – szögezte le.