Nem érdemes az Alkotmánybíróság színvonalát elemezgetni
„Nem jó a kérdésfeltevés, ugyanis az Alkotmánybíróság az államszerkezetben ma már más helyet foglal el, más szerepet játszik, mint tíz évvel ezelőtt, mára a politikai főakarat kiszolgálójává vált” – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard. A politológus, alkotmányjogásztól azt kérdeztük, vajon van-e értelme egyáltalán az ab-nek az adott körülmények között. „Ezt a kérdést már 2010-ben fel kellett tenni, és sokan fel is tettük, akkor még volt valami értelme” – fűzte hozzá.
A felvetés apropóját az adja, hogy – mint a Hírklikk is beszámolt róla – 134 igen szavazattal, 27 ellenében hétfőn az Országgyűlés 12 évre az Alkotmánybíróság (AB) tagjává választotta Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, nem mellesleg Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, az alaptörvényt a tabletjén megfogalmazó politikus feleségét. Handó Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyét veszi át, a Fidesz-KDNP jelölésére. Stumpf mandátuma júliusban járt le, azóta az alaptörvény által előírt 15 tag helyett 14-gyel működik a testület.
„Handó pont annak a Stumpfnak a helyére kerül, akit elsőként választottak be a testületbe az új alaptörvény alapján, s akinek a megválasztása óriási visszhangot váltott akkor ki, akivel szemben nagyon nagy ellenállás nyilvánult meg, mivel sokak szerint nem volt alkalmas alkotmánybírának, inkább a politikatudományban jeleskedett addig” – emlékeztetett Szentpéteri, hozzátéve: „ám mostanra, az azóta teljesen kicserélődött, új összetételű testületben már ő lett a legjobb alkotmánybíró, az utána megválasztottak egytől egyig gyengébbek nála”.
Ugyanakkor nem is érdemes szerinte a testület és egyes tagjai színvonaláról beszélni, mert bár „kétségtelen, hogy esett a nívó”, de az AB szerepe ma már teljesen más, mint korábban volt. S ha „a politikai főakarat kiszolgálójaként, ilyen koordináta-rendszerben vizsgáljuk a tevékenységét, akkor bizonyára kiütközhetnek bizonyos pozitívumok, de már nem azt a szerepet játssza, mint amit egy alkotmányos demokráciában egy alkotmánybíróságnak játszania kellene” – szögezte le.
Pár éve az alkotmányjogászok egy része még tanulmányozta a bírák múltját, elemezgette a tevékenységüket, de az Alaptörvény 2013-ban végrehajtott negyedik módosítása óta ennek „már semmi értelme nincs” – húzta alá. A hatalom ugyanis mindazt beemelte az Alaptörvénybe, amit előtte az ab alkotmányellenesnek nyilvánított. „Igaz, ma már az alkotmánynak sincs túl sok értelme” – jegyezte meg.
Van-e arra bármi esély, hogy belátható időn belül sikerül visszaállítani az ab eredeti, a demokráciákban játszott szerepét? Ha igen, mikor és hogyan? – kérdeztük a szakértőtől. Szentpéteri egyértelmű választ adott erre: „Az AB is a NER része, egy NER-kompatibilissá átalakított intézmény – akkor változik csak ez meg, ha maga a NER is megy”. Ehhez persze kétharmados törvények kellenek – emlékeztetett.
Az Alkotmánybíróság tagjai és megválasztásuk éve:
Dr. Sulyok Tamás, elnök (2014.)
Dr. Balsai István (2011.)
Dr. Czine Ágnes (2014.)
Dr. Dienes-Oehm Egon (2011.)
Dr. Horváth Attila (2016.)
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó (2016.)
Dr. Juhász Imre (2013.)
Dr. Pokol Béla (2011.)
Dr. Salamon László (2012.)
Dr. Schanda Balázs (2016.)
Dr. Szabó Marcel (2016.)
Dr. Szalay Péter (2011.)
Dr. Szívós Mária (2011.
Dr. Varga Zs. András (2014.)
