Nem hozna változást, ha Orbán Viktor lenne az államfő
Semmit nem jelentene, ha Orbán Viktor lenne az államfő, hiszen most is egy személyben gyakorolja a főhatalmat, mondotta Tóth Zoltán. A választási szakértő úgy vélte, az államfő utódlásának kérdése belpolitikailag jelentéktelen, külpolitikai szempontból viszont annál fontosabb, hiszen el kell őt fogadtatni az Európai Unióban. Az új köztársasági elnök küszöbön álló megválasztásáról és a júniusi uniós és önkormányzati választások kérdéseiről beszélgetett Bolgár György a KlikkTV Tíz című műsorában Tóth Zoltánnal.
A szakember szerint semmi jelentősége nem lenne, ha (amint egyesek a jobboldalon szeretnék) Orbán Viktor venné át Novák Katalintól az államelnöki tisztet. A Fidesz főhatalmát ugyanis nem csak jogi keretek biztosítják, hanem az is, hogy ezt a hatalmat Orbán személyében gyakorolja. Így, ha államfői pozícióba kerülne, a parlamenti többség a szokásos módon, akár egy nap alatt úgy módosítaná az alkotmányt, a jogszabályokat, hogy Orbán ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezzék, mint jelenleg. Míg Novák utódjának kiválasztása belpolitikai szempontból nem jelentős, a külpolitikát tekintve annál is inkább. Fontos diplomáciai kérdés, hogyan fogadják az új államfő személyét az EU-ban.
Egyébként a Novák-botrány után, bárki is veszi át helyét, a posztja megerősödik Az előzmények tükrében az utód kénytelen lesz adott esetben élni lehetőségeivel, általában önállóan cselekedni. Nem lehet már elsunnyogni a dolgokat, mindent egy nap alatt aláírni – ha más nem, a média ki fog ennyit kényszeríteni – mondta Tóth Zoltán.
A választási szakértő elutasította a véleményeket, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kellene az elnökválasztást, nem kellene jelölteket állítania. A pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy (összesítve) 1-1.2 milliós szavazótáborukat cserben hagyják. Négy párt már állított jelöltet. Egyébként megfontolandó lenne tekintélyes, a pártokon kívül álló civil személyiség közös jelölése – még akkor is, ha a parlamenti erőviszonyok meghatározzák a szavazás kimenetelét. A 2019-es önkormányzati választás megmutatta, hogy ilyen, pártfüggetlen civil jelöltek sikeresek voltak.
A közvetlen elnökválasztás bevezetéséről szóló ellenzéki javaslatokról Tóth Zoltán elmondta: nem ez a fő kérdés, hiszen a Fidesz mintegy 3 milliós szavazótábora mellett az eredmény előre látható. Arról kellene beszélni, akarunk-e elnöki típusú rendszert, mint például Romániában, Csehországban, Finnországban, ahol az államfő jelentős, a döntéseket befolyásoló hatáskörrel rendelkezik.
Ebben a rendszerben rögzíteni kellene, milyen jogkörei vannak az elnöknek a kormánnyal, az országgyűléssel, és a fontos állami intézményekkel, az igazságszolgáltatással, a választási bizottsággal szemben. Amennyiben a Fidesz jelöltje fut be, ez nem hoz változást, csak felértékeli a posztot. Ha az ellenzéké győz, jobboldali többségű parlamenttel ez állandó politikai csatákhoz vezethet.
A júniusi választásokkal kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott: pártok nélkül, amelyeket civil szervezetek támogatnak, nem lehet nyerni. Az ellenzéknek – megkeresve a legkisebb közös nevezőt – a választókat mozgósító programokat kellene kidolgozniuk és a pártvezetők helyett az előválasztásokon részt vevő polgároknak kellene dönteniük a jelöltekről.
A KlikkTV Tíz című műsorát itt nézhetik meg.
