Nem iskolaőrökre, hanem prevencióra lenne szükség
A PSZ mindig is egyetértett az oktatási jogok biztosával, Aáry-Tamás Lajossal az iskolaőrség ügyében. Az ő beszámolója szerint az intézményi erőszak túlmutat az iskolán, iskolai keretek között nem lehet kezelni, sőt, a hatósági eszközök sem elégségesek – mondja a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Gosztonyi Gábor úgy látja, sokkal inkább a probléma gyökerét és lényegét kellene kezelni, ehhez pedig prevencióra, konfliktuskezelésre, szakmai tanácsadásra lenne szükség. Vele beszélgettünk.
A 2020-21-es tanévben, épp a koronavírus-járványban álltak munkába először a sokak által ellenzett iskolaőrök. A PSZ sem örült az iskolaőrség létrejöttének. Most hogyan látják, be tudta váltani a hozzáfűzött reményeket az iskolai erőszak visszaszorítására?
– Valóban, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdetektől ellenezte az iskolaőrséget, ugyanis szerintünk nem ez a probléma megoldása. Mindig is azt mondtuk, hogy az iskolaőrség létrehozása gyakorlatilag egy probléma felszínének karcolgatása, nem nyúl le azok mély gyökeréig. Ellenben az erőszak áttevődik az iskola falain kívülre. Ennek egyébként szomorú példája volt, amikor tavasszal Heves megyében a buszmegállóban verték meg a pedagógust, ahogy az a sajnálatos, az idei tanév elején történt eset is, amely egy diák halálához vezetett. Az iskolai zaklatás, az erőszak áttevődik az online térbe, amire az iskolaőrségnek már nincs rálátása, s egyébként hatásköre sincs. A PSZ mindig is egyetértett az oktatási jogok biztosával, Aáry-Tamás Lajossal. Az ő beszámolójában szerepel, hogy az intézményi erőszak túlmutat az iskolán, iskolai keretek között nem lehet kezelni, sőt, a hatósági eszközök sem elégségesek. Sokkal inkább a probléma gyökerét és lényegét kellene kezelni, ehhez pedig prevencióra, konfliktuskezelésre, szakmai tanácsadásra lenne szükség. Ám ehhez nincs meg a szakmai háttér, nincsenek olyan munkatársak, akik ezeket a feladatokat el tudnák látni.
– Tavaly 331 intézkedésre volt szükség, az idei tanévben (szeptember 19-ig) már 16-ra. Le lehet vonni ebből azt a következtetést, hogy növekszik a számuk?
– Ezt mi nem tudjuk. Ilyen adat csak azóta van, amióta az iskolaőrséget bevezették. Érdekes módon, előzőleg a kormány nem vezetett ilyen statisztikát, egy-két kirívó esetből vonta le azt a következtetést, hogy be kell vezetni az iskolaőrséget. Amióta iskolaőrök vannak, azóta részletesen közlik a statisztikákat és az eseteket is. Abból, hogy tavaly mennyi intézkedés történt, és idén már mennyire volt szükség, nem tudunk messzemenő következtetést levonni, várjuk meg az idei tanév végét.
– Az iskolaőrök nemcsak fegyelmezéssel töltötték munkaidejüket. Még mit kellett csinálniuk?
– A PSZ információi szerint nagyon sok helyen szervesen bekapcsolódtak az iskola életébe. Tudunk olyan intézményről, ahol konkrétan a reggeli lázmérésben segítettek, arról is tudunk, hogy amikor már nem volt más, mert az intézmény sok pedagógusa a Covid-fertőzés miatt kiesett, és akik még talpon voltak, nem tudták pótolni a hiányt, az iskolaőrök mentek be a gyerekekre felügyelni, de elláttak, sőt, most is ellátnak portási feladatokat. Úgyhogy elég széles spalettán mozog az ő tevékenységük.
– Mennyire tudtak beilleszkedni az intézményekbe?
– Azt gondolom, hogy ez egy iskolai közösség és az odarendelt iskolaőr hozzáállásán, habitusán, magatartásán múlik. Vannak olyan információink, hogy mint „idegen testként” szereplő személyt nem nagyon fogadták be, több olyan információnk van viszont, ahol az iskolaőr nagyon jól be tudott illeszkedni, és tényleg hasznos tagja lett a közösségnek.
– A szaktárca szerint tavaly mintegy 500 oktatási intézmény igényelte iskolaőrök jelenlétét, végül az őszi tanévkezdéskor 478 helyen léptek szolgálatba, 55 intézményben pedig nem tudták betölteni a pozíciót. A mostani adatok szerint 489 intézmény vesz részt az iskolaőri programban, a területi szervek állományában pedig összesen 495 képzett iskolaőr van. A PSZ szerint a jelenlétüktől megnyugtatóbb a helyzet az iskolákban?
– Van, ahol a kollégák kifejezetten kérték, hogy legyen, van, ahol jó volt, hogy ott voltak. De olyan iskolaőrről is tudok, aki szinte lebeg a semmiben, mert egyáltalán nem tud bekapcsolódni az intézmény életébe. Egyébként az ötszáz iskola a kormány, és nem a szaktárca által megállapított felső határ, a kormánynak nem áll szándékában ennél több iskolában iskolaőrt elhelyezni. Az, hogy ezt a létszámot sem tudják betölteni, jelzi: ebben a közoktatási rendszerben – a meglévő pedagógushiány mellett – plusz munkaerőhiány jelentkezik, ez pedig az iskolaőröké.
– Miközben az egyenruhásokra igényt tartó intézmények száma nőtt, az iskolaőröké csökkent. A PSZ szerint szükség lenne még több iskolaőrre?
– A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is azt mondja, hogy nem iskolaőrökre van szükség, hanem megfelelő konfliktuskezelésre és prevencióra, tehát olyan szakemberekre, mentorokra, iskolapszichológusokra, mediátorokra, akik alapjában fojtják el az iskolai erőszakot, megakadályozzák a kialakulását. Ez sokkal lassabb, de mélyrehatóbb, és hosszabb távon sikeresebb kezelése lenne ennek a problémának.
|
A PDSZ szerint az iskolaőrség intézményét meg kéne szüntetni A PDSZ véleménye kezdettől az, hogy az iskolaőr nem megoldás az iskolai erőszak kezelésére – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja. Úgy véli, az sokkal többet árt, mint amennyit abban a pillanatban esetleg enyhíteni tud egy adott problémán, hogy a gyerekek a konfliktus- és problémakezelésnek ezt az egészen erőszakos módját látják. Hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen „akció” nem marad nézők nélkül. Egészen elképesztő, hogy iskolákkal, vagy iskolába járó gyerekekkel kapcsolatban ilyen ötlete támadt a döntéshozónak, ahelyett, hogy több pénzt költenének az erőszak megelőzésére alkalmas módszerekre. Azokat a szervezeteket, azokat a szakembereket kellene segíteni dolgozni, akik ebben ügyködnek, és egyáltalán egy teljesen más irányba, a prevenció irányába vinnék el a dolgokat. A PDSZ azt sem egészen érti, ha konkrét iskolai erőszak van, akkor a tényleg súlyos esetek kezelésére a rendőrség miért ne volna alkalmas? Miért kell egy iskolában – munkaszerződésben álló –, gumibottal, bilinccsel grasszáló embert tartani, és erre eszméletlen pénzeket költeni? Nagy Erzsébet úgy véli, az, hogy egyre több oktatási intézmény igényelne iskolaőröket, azért van, mert nem olvassák el a jogszabályt. Az ő intézményéhez is mentek olyan fiatalok, akik tényleg elképesztően viselkedtek, vegzálták a kisgyerekeket, tanítókat, beszólogattak, dohányoztak, kábítószereztek. Akkor többen azt mondták, kellene iskolaőr. Igen ám, csakhogy az iskolaőr harmadik személlyel szemben nem járhat el. Vagyis az olyan erőszakos cselekedetekre, amelyek az iskolák körül vannak, vagy esetleg olyanokra, amilyeneket egyes szülők művelnek, a jogszabályból fakadóan, eleve nem alkalmas az iskolaőr. Nem járhat el. Nagy Erzsébet szerint a pedagógusmunkát segítőkből van eszméletlenül kevés, középiskolában egyáltalán nem alkalmaznak pedagógiai asszisztenst, mert nem finanszírozzák, és ha valamit nem finanszíroznak, akkor nem lehet alkalmazni, mert az iskolának nincs saját költségvetési kerete erre. Általános iskolában 250 tanulókként van egy pedagógiai asszisztens. Az iskola persze ebbe belekapaszkodik, ha valamilyen plusz személyzetet lehet igényelni, akkor azt megpróbálja. Most konkrétan az iskolaőröket lehetett. Bár, úgy hallja, belőlük sincs elég. Persze, a PDSZ véleménye ettől független, szerintük ezt az egész jogintézményt úgy, ahogy van, meg kellene szüntetni. |
