Nem kell szeretnünk a melegeket

Föld S. Péter 2021. július 24. 13:05 2021. júl. 24. 13:05

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor éppen nem Orbán Viktor volt a miniszterelnök, a melegfelvonulás idején láttam egy fiatal apát, egészen kicsi gyerekkel a karján. A papa a középső ujját felfelé tartva üvöltött valamit, a gyerek, aki már majdnem tudott beszélni, azt kiabálta: „Dujcán takajoggy!” Megkérdeztem az apját, mi baja a gyereknek Gyurcsánnyal? Azt mondta: az a baja, hogy elveszi a jövőjét.

Akik most a melegek ellen tüntetnek és betiltanák a melegfelvonulásokat, jól tennék, ha az időjárást is megpróbálnák megakadályozni. Nem azt, hogy essen az eső, vagy hogy süssön a Nap. Hanem, hogy egyáltalán legyen időjárás. Mert majdnem mindig kiszámíthatatlan, és az esetek többségében nincs semmi értelme.

Ami azt illeti, nekem a hanyatt esés is gyanús. Ha rajtam állna, biztos, hogy nem engedélyezném. Haszon nincs rajta, ellopni nem lehet belőle, mint az uniós pénzekből, esztétikailag pedig kifejezetten necces. Biztosan vannak, akik szépen tudnak hanyatt esni, de én még nem láttam ilyen embert. Akiket idáig hanyatt esni láttam, magamat is beleértve, mindegyik csúnyán, nevetségesen taknyolt el a földön. Arról nem is szólva, hogy a legtöbben jól meg is ütötték magukat.

Egy ember nem attól lesz meleg, mert fiatalon elhatározza, hogy meleg lesz. Sem attól, mert valakik ráveszik, hogy ne a másik nemhez, hanem a sajátjához vonzódjon. Nem úgy van, hogy erre készül már gyermekkorától, képezi magát, hogy ő legyen a legjobb. Focistának készülhet az ember, orvosnak, politikusnak úgyszintén.

Itt jegyezném meg, hogy nem szeretem a melegeket. Nincs velük bajom, de attól, hogy valaki meleg, még nem lesz automatikusan szimpatikus. Nem szoktam felállva tapsolni, ha meglátok egy meleget. Ha már itt tartunk, be kell valljam: a bicikliseket sem kedvelem. (Meg azokat sem, akik a világért fel nem ülnének egy bringára). Vannak biciklisek, akikkel jóban vagyok, másokat meg ki nem állhatok. Így vagyok a hentesekkel, a sakkozókkal és a sárkányrepülőkkel is. Magyarokkal, németekkel, oroszokkal, olaszokkal, franciákkal.

Az, hogy valaki sárkányrepül, számomra önmagában semmit sem jelent. Attól még az illető lehet egy agyatlan állat, vagy épp ellenkezőleg: briliáns gondolkodó, szeretetre méltó személy.

Nem melegekre és heterókra osztom a világot. Konkrét emberek vannak, akik közül egyeseket kedvelek, másokat meg nem.

A csürhétől azonban undorodom. Az agyatlan barmoktól, akik csak rombolni tudnak és pusztítani. Feszíthetnek bármilyen mezben, cipelhetnek magukkal akármilyen zászlót. Kivétel nélkül utálom azokat, akik úgy gondolják, hogy nekik mindig igazuk van, és ezért ők akarják megmondani, hogy másoknak mit szabad. Sőt, azt is, hogy másoknak mi a jó.

Volt már ilyen, nem kell nagyon öregnek lenni, hogy emlékezzünk rá. Amikor Állam Bácsi elvtárs mondta meg, mert jobban tudta nálam, hogy nekem mi a jó. Hogy mit olvassak, milyen színdarabokat nézzek meg. Hová utazzam.

Tényleg nem kell szeretnünk a melegeket. Pontosabban: azért, mert valaki meleg, még nem kell szeretni. Mint ahogyan azért sem, mert valaki a másik nemhez vonzódik. Sem ez, sem az nem érdem.

Ha valaki agyatlan, baromarcú kirekesztő, azt viszont nagyon lehet utálni.

Tőlem akár meleg is lehet, akkor is.