Nem volt kommunikálható eredménye az Orbán-Michel tárgyalásnak
A téma komoly volt, az előrehaladás vélhetően elhanyagolható, ha volt egyáltalán – ez lehet a hétfői budapesti Orbán-Michel egyeztetés mérlege. Erre leginkább a tárgyalást övező nagy csendből lehet következtetni. Bár mind a kormányfő, mind az Európai Tanács elnöke megszólalt, de mondani semmit nem mondott, miként a miniszterelnök sajtófőnöke is csak protokoll-mondatokkal állt elő. Balázs Péter, korábbi külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, ha lett volna mondanivalójuk, akkor azzal közösen előálltak volna.
„Hasznos egyeztetés a decemberi EU-csúcs előtt az Európai Tanács elnökével” – írta ki Orbán Viktor a Facebookra, miután lezajlott a találkozójuk Budapesten, a Karmelitában. Nem volt ennél bőbeszédűbb Michel sem, ő az X platformot használta a hasonlóan szűkszavú, semmitmondó, ámde jól hangzó bejegyzésre: „Az Európai Unió egysége folyamatos erőfeszítést igényel, és ez a mi fő erősségünk”. És végül persze megszólalt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár is, aki megismételte azt a köztudott tényt, hogy Michel és Orbán megbeszélésére a decemberi EU-csúcs előkészítése keretében került sor, s plusz információként hozzátette, hogy Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is jelen volt.
A téma pedig nagyon komoly, akár még sorsfordítónak is nevezhető. Ahogy a találkozó előtt Michel budapesti látogatásának a sejthető előzményéről a Politico alapján a Hírklikk is megírta: a magyar miniszterelnök zsarolásszagú levelet írt Michelnek, azzal fenyegetőzve, hogy konkrétan megnevezett kérdésekben (az Ukrajnának szánt további támogatások, Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdése és az Unió újabb – sorrendben a 12. – Oroszország-elleni szankciói) nem hajlandó beadni a derekát mindaddig, amíg az EU vezetői nem vizsgálják felül Kijev támogatásának a stratégiáját. Egy, a portálnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomata azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán minden bizonnyal nem a levélben konkrétan megnevezett okok miatt, hanem inkább azért lebegteti a vétót és a blokkolást, mert ebben is lehetőséget lát arra, hogy az EU végre feloldja a Magyarországtól a jogállamisági deficit miatt visszatartott – mintegy 13 milliárd eurós – uniós forrásokat. Ezt ugyan a levél konkrétan nem említi, de utal arra, hogy Budapest vétózhatja a tervezett 50 milliárd euró összértékű segélyt Ukrajnának, továbbá az 500 milliós katonai segélyt, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az említett diplomata szerint ez alkudozás Orbán részéről.
A találkozó le is zajlott a Karmelitában, ami után a fenti, sem informatívnak, sem értékelésnek nem nevezhető mondatok napvilágot is láttak, ám semmi lényegit nem lehetett megtudni róla. Olyannyira mély csönd övezte a találkozót, hogy még a kormányszócső Magyar Nemzet is azzal egy kérdőjeles címmel jelentette meg hétfőn este a vele foglalkozó cikkét: „Miről tárgyalhatott Orbán Viktor és Charles Michel?”. Az írásban Kiszelly Zoltán, a Századvég alapítvány politikai elemzési igazgatója fejthette ki a kormány álláspontját a kérdésben, természetesen kicsúcsosítva azt a nemzeti konzultációra.
De vajon mire utal az, hogy ekkora csend övezte a találkozót? Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint ebből is sok mindent ki lehet olvasni. Mint kifejtette: az ilyen tárgyalások után a tárgyalók együtt szoktak kiállni akkor, ha annak van kommunikálható eredmény. Ha némi különbség marad a felek álláspontjában, de azért van mit mondani, akkor, kvázi pótmegoldásként, külön-külön tartanak sajtótájékoztatót, vagy adnak sajtónyilatkozatot. „Ugyanakkor a hétfői budapesti Michel-Orbán találkozó után még ez sem történt meg, senki valójában nem kommunikált semmit. Merthogy minden bizonnyal nincs kommunikálható üzenet, azaz a probléma tovább gördül, és minden bizonnyal majd a december közepi csúcson fog kiéleződni” – mutatott rá a szakértő.
