NER-közeli üzletembereket is megfigyeltek a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti „erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről tavaly ősszel távozott Kiss Zoltánt és a szervezet jelenlegi főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot is megbeszélésre hívták a Belügyminisztériumba, amikor a hazai és a nemzetközi sajtóban kirobbant a Pegasus-ügy – értesült a hvg.hu két, egymástól független forrásból.
Úgy tudják, a szolgálatokat azért érintette kínosan a botrány, mert a Pegasusszal nemcsak ellenzékinek tartott üzletembereket vagy éppen kormánykritikus újságírókat figyeltek meg, hanem szép számmal akadtak a megfigyeltek között olyanok, akik a Fidesz és a NER gazdasági holdudvarához tartoznak. A botrány kirobbanásakor pedig nyilvánvalóvá vált: a NER-es emberekről gyűjtött érzékeny adatok ugyanúgy külföldön landolhattak, mint azok az információk, amelyek arról a több mint 300 emberről keletkeztek, akik magyarországi célpontként kerültek fel a listára. Ezért aztán az Alkotmányvédelmi Hivatal berkein belül információk szerint most azt vizsgálják, kik állhattak a kiszivárogtatások mögött.
A portál értesülései szerint az izraeli NSO cégtől a Pegasus kémszoftvert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vásárolta meg, a beszerzést pedig a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyta, tehát az a testület, amelyben az ellenzék is képviselteti magát. A vásárláskor kötött szerződésben feltehetőleg nem szerepelt, hogy a Pegasusszal gyűjtött adatok külföldre (Izraelbe) kerülhetnek, ez csak akkor esett le a belügyeseknek, amikor a nemzetközi botrány kirobbant.
Több, egykor a titkosszolgálatoknál vezető beosztásban dolgozó forrás is azt állítja: az ilyen típusú eszközöknél annak a rizikóját, hogy az adatok külföldre kerülnek, igenis számításba kell venni. Van olyan egykori titkosszolga, aki a hvg.hu-nak azt fejtegette: az lett volna életszerűtlen, ha egy olyan cég, amelyik ki tudta fejleszteni a Pegasust, éppen arról ne gondoskodott volna, hogy a használata közben szerzett adatokat ő maga is megszerezze. A Pegasust alkalmazó országok nemzetbiztonsági érdekeit mindenesetre sérti, hogy a kémszoftverrel szerzett adatok (de akárcsak a telefonszámok) külföldre kerültek.
A Pegasust elméletileg csak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben lehetne felhasználni. Bár úgy tudjuk, a magyarországi célpontok közül sokan valóban köthetők szervezett bűnözői körökhöz, ha az ügyészség akár csak egyetlen olyan célpontot is talál, aki nem, akkor már akár bizonyítani is lehetne, hogy az érintett szolgálat visszaélt a kémszoftverrel.
