Nincs politikai csoda a TikTokon, csak rossz közvélemény-kutatás
Nem mindig válthatók szavazatokra a közösségi médiás követők, de Magyarországon is sokan tájékozódnak a közösségi médiából, ha politikáról van szó – mondta a Hírklikknek a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, Bene Márton. A kutató kevés esélyt lát arra, hogy fejlettebb nyugati országokban valaki a TikTok segítségével elkerülje a közvélemény-kutatók figyelmét, de nagy potenciált lát a videómegosztó platformban a politikai szereplők számára.
Egyre jelentősebb szerepe van a közösségi médiának a politikai kommunikációban, hiszen a választók egyre inkább ezekről a platformokról tájékozódnak. A nyugati országokban a legtöbben a Facebookot, az X-et és a Redditet használják politikai hírek, információk olvasására. Az elfogyasztott információ a gondolkodásunkat, ezáltal pedig a választói magatartásunkat is befolyásolhatja.
„Magyarországon is magas arányú a közösségi médiából történő politikai tájékozódás. Vannak empirikus bizonyítékok arról, hogy a politikusok szempontjából a közösségi médiás teljesítmény hatással van arra, hogyan teljesítenek a választásokon. Nem egyértelmű törvényszerűségről van ugyanakkor szó, akár Magyarországról is van közelmúltbeli példa arra, hogy egy politikus nagyon sikeres volt a közösségi médiában, a szavazatokban ez mégsem csapódott le” – mondta a Hírklikknek Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A romániai elnökválasztás korábban sokak számára ismeretlen jelöltje, Călin Georgescu azonban szavazatokra tudta váltani kiugró TikTok-népszerűségét. A később érvénytelenített választás első fordulóját megnyerte, több mint kétmillióan találták őt a legalkalmasabbnak. „Keveset tudunk a Georgescu-jelenség hátteréről, de egyedi, specifikus jelenségnek tűnik. Például, a közvélemény-kutatások hagyományosan rossz minőségűek Romániában. Kevés esélyt látok arra, hogy fejlettebb nyugati országokban, vagy más európai országban megismétlődhessen, hogy a közvélemény-kutatások és a nyilvánosság teljes radarja alatt valaki csak a TikTok-on ennyire felfut” – mondta a szakember. Hozzátette: sok kutatás készült arról, hogy milyen típusú tartalmak terjednek sikeresebben a Facebookon, a TikTokról azonban kevesebb a hasonló felmérés. Vannak arra utaló jelek, hogy a dühöt, az elitellenességet megjelenítő tartalmak elég sok reakciót váltanak ki, és a TikTok érzékeny arra, hogy a sok reakciót kapó posztokat, videókat még szélesebb körben terjessze.
A szélsőséges, érzelmileg túlfűtött, megosztó tartalmak ezért könnyebben elérhetnek egy felhasználót, mint a mérsékelt, akár szakmailag alátámasztott, összetettebb szövegek, képek, videók. Ráadásul a hírfolyam jelentős részben hasonló tartalmakból áll össze, mint amiket a felhasználó korábban megnézett, ezért, ha valaki fogékony a szélsőséges tartalmakra, nagyobb eséllyel találkozhat ismét szélsőséges nézetekkel, amelyek megerősítik a hiedelmeit. Sőt, a Facebook felfedezésre váró csoportokat, videókat is ajánl, ahol az egy nézeteket vallók könnyen szerveződhetnek (szekér)táborokba. 2011-ben a jobboldali populista Finnek Pártja (akkor még Igazi Finnek néven) ért el harmadik helyet a választáson, többek között az aktív közösségi médiás jelenlétüknek köszönhetően. A párt népszerűsége a négy évvel korábbi 4 százalékról 19 százalékra emelkedett. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt szintén az intenzív közösségi médiás jelenléttel vált parlamenti párttá a 2017-es választás előtt, és a 2024-es európai parlamenti választáson elért eredményeikben is szerepet játszott TikTok-kampányuk.
A hírfolyamban megjelenített tartalmak szempontjából számítanak még a demográfiai jellemzők (kor, nem, lakóhely), és a kedvelt érdeklődési körök is. Bár a Facebook tulajdonosa, a Meta nem engedélyezi, hogy politikai érdeklődés szerint célozzák hirdetéseiket a politikai szereplők a platformon, demográfiai jellemzők és érdeklődési kör alapján továbbra is lehet szűrni a célcsoportot. A TikTok pedig teljesen szabályozatlan ilyen szempontból.
„A közösségi média elmúlt 15 éves történetében kevés jel látszik arra, hogy ezt hatékonyan szabályozni lehet, akár állami szereplők részéről, akár önszabályozó mechanizmus által. A Facebook kapcsán is kimutatták, hogy a populista jellegű tartalmak jobban terjednek, ebbe beleértve a nem kimondottan gyűlöletkeltő, de szürkezónába sorolható tartalmakat is. A TikTok kapcsán nehezíti a szabályozást, hogy a platformot Kínából üzemeltetik: az Egyesült Államokban is többször napirendre került a betiltása” – emlékeztetett Bene Márton.
A közösségi média világában sokkal inkább helytálló, hogy a jó és a rossz reklám is reklám. 2016-ban Donald Trump – orosz segítséggel –, 2019-ben pedig Boris Johnson is fel tudta használni a kampányában, hogy sokkal több követője volt a Facebookon, mint ellenfeleinek. Előfordulhat azonban olyan is, hogy egy párt vagy egy politikus hiába költ sok pénzt közösségi médiás hirdetésekre, vagy hiába rendelkezik sok követővel, ez nem hoz számottevő változást a népszerűségében. Például a Fidesz az év elejétől május közepéig 1 milliárd 231 millió forintot költött a Facebookon és a Google-on, a korábbi európai parlamenti választásokhoz viszonyítva mégsem értek el kiemelkedő eredményt az idén. Illetve a 2020-as amerikai elnökválasztáson hiába volt Donald Trumpnak 87 millió követője a Twitteren, mégis veszített Joe Bidennel szemben, akinek 11 milliós követőtábora volt.
A TikTok viszont nagyon jelentős potenciált rejt a politikai szereplők számára, még annak ellenére is, hogy egy-egy politikus videójából nem mindig lesz hír. Bene Márton szerint a TikTokra kevésbé figyel oda a nyilvánosság és a hagyományos média: ha egy vezető politikus közzétesz valamit a Facebookon, abból jó eséllyel hír lesz, a TikTok esetében nem feltétlen van így. „Magyar politikusok is olyan elérésszámokat tudnak generálni, amik bizonyos esetekben magasabbak a Facebookon közzétett tartalmaknál. Az a jelenség, hogy valaki a TikTokon fel tud futni úgy, hogy a média radarját elkerüli, megismétlődhet máshol is, de jól működő közvélemény-kutatások figyelmét így sem kerülhetné el” – mondta a szakértő.
