Novák Katalin találkozóra hívta a megverőinek kegyelmet kérő Csintalan Sándort
Csintalan Sándor kegyelmet kért annak a három férfinak, akik 15 év pereskedés után kerültek börtönbe, többek között az ő (állítólagos) megverése miatt is. A közéleti szereplő méltánytalannak és igazságtalannak tartja az ország közvéleménye előtt ismeretlenekkel szembeni ítéletet, ezért folyamodott az államfőhöz, aki válaszul személyes találkozóra hívta őt.
Novák Katalin meghívta magához Csintalan Sándort, miután kézhez kapta a levelét, amelyben kegyelmet kér annak a három embernek, akiket az ő megverése miatt ítéltek el 15 év pereskedés után. A kegyelmi kérelméről Csintalan már részletesen beszélt Skrabski Fruzsina filmes szakember és közéleti szereplő podcast-jében még október elején. Azt már akkor is elmondta, hogy botrányosnak tartotta önmagában azt is, hogy ilyen hosszú ideig elhúzódott az ügy. Kérdésünkre megismételte, hogy a kegyelmi kérelmében ez volt az egyik fő szempont.
Ugyanakkor szerepet játszott abban az is, hogy Budaházy György kegyelemmel szabadult tavasszal Ferenc pápa látogatása „ürügyén”. „Pár hónappal ezelőtt elkezdődött egyfajta szerecsenmosdatás a médiában és politikai erők részéről, ami Budaházy György és néhány társa szabadon bocsátásához vezetett. Ez jelentős médiakampány közepén zajlott, ami szinte szentté avatta őket. Emlékeztetni szeretnék az érintett úr lovas kivonulására a börtönből” – idézte fel Csintalan Sándor, aki akkoriban többször megfogalmazta a véleményét ebben a kérdésben.
Leginkább azonban az emberi sorsok miatti aggódás, az elítéltekkel és családjukkal való együttérzés indították arra, hogy kegyelmet kérjen a számukra. „Mint érdeklődő személy a tudomásomra jutott, hogy van három olyan ember, akit igazából senki nem ismer, nem is tudunk róluk semmit. Családos emberek, akik [Budaházy elengedésekor] nem kaptak kegyelmet. Lett egy harmadik fok, ami visszavarrta őket a börtönbe. Én pedig az előzőek okán is, még ha érintett vagyok is, és még ha tényleg ők voltak azok is, akik fizikailag bántalmaztak, úgy éreztem, hogy a tizenöt év méltánytalan és igazságtalan így. Különösképpen úgy, hogy még vissza is kellett menniük a börtönbe. Ennyi ezért nem jár. Ezen emberek élete tönkrement, és még jobban tönkre fog menni. Kettő közülük többgyermekes családapa. Ahol a gyermekek azt élik meg, hogy az apjuk hol börtönben van, hol nem, és igazából nem is nagyon értik, hogy mi történt az édesapjukkal és a családjukkal” – fogalmazta meg Csintalan Sándor, majd hozzátette, hogy ráadásul az egyikükből, Szücsi Frigyesből azóta régész lett, aki büntetett előélettel nem is végezheti hivatását, számára egzisztenciálisan is létfontosságú a kegyelem.
„Ez az egész 2006-os história nem lett feldolgozva, se politikai, se erkölcsi, se jogi tanulságai nem lettek levonva. A magyar társadalom szekértáboroknak megfelelően foglal az akkor történtekkel kapcsolatban állást. Méltánytalan, hogy ez a három ember bűnhődjön. Lényegében mások bűneiért” – jelentette ki a közéleti szereplő.
Bár a magyar társadalom hajlamos az áldozatokat hibáztatni, ezért is érzékeny egy ilyen politikai ügyben áldozatként megszólalni – mondta Csintalan Sándor, mégis felelősnek érezte és érzi magát hármójuk sorsáért. „Annak idején a bíróságon is elmondtam, hogy persze érdekel, kik voltak azok, akik elbántak velem – és akik egyébként nem hárman voltak, hanem többen, legalább heten –, de az igazi kérdés az, amire nem kaptunk választ, hogy kik voltak a politikai felbújtók, akik a terrorcselekmények végrehajtását finanszírozták, szervezték” – tette hozzá.
Kérdésünkre Csintalan Sándor elmondta, hogy igen, elfogadja Novák Katalin meghívását, elmegy jövő csütörtökön – november 16-án – 11 órára. „A remény jegyében megyek. Így készülök. Abban reménykedem, hogy meghallgatja az érveimet, és ez is lehet egy adalék ahhoz, hogy úgy döntsön, kiengedi őket” – mondta, majd hozzátette, hogy valószínű az érintettekkel is találkozik.
„A mai világban nem árt, hogy ha… Mindegy. Ilyen vagyok. Ez vagyok, kész” – kezdte eltöprengve, remél-e hármójuk sorsának jobbra fordulásán túl más eredményét is kérelmének, majd hozzátette: mindenekelőtt a hármuk sorsára gondolt, de „nem kapnék attól sírógörcsöt, hanem kifejezetten örülnék, ha talán a közéleti viszonyainkra és az igazságszolgáltatásra is lenne valami hatással” – zárta gondolatait.