Orbán: a demokrácia a baloldali politikusok és értelmiségiek marhasága

HírKlikk 2023. július 3. 16:30 2023. júl. 3. 16:30

„Fekete bárányok vagyunk, de számunkra, magyarok számára ez nem probléma. Kiéneklünk a kórusból, akkor is így tettünk, amikor a Szovjetunió alatt voltunk, a vasfüggönyön túl, és elsőként vívtuk ki magunknak a szabadságot” – mondta Orbán Viktor abban az interjúban, amelyet a Libero Quotidiano című milánói lapnak adott, amikor Berlusconi temetésén ott járt. A miniszterelnök honlapján nem szerepel az interjúk között ez az beszélgetés.

A június közepi interjúban Orbán kitért arra, hogy magánlátogatásra érkezett, a szíve hozta oda. „Silvióval 1993 ősze óta voltunk barátok. Azért keresett meg, mert a politikai pályára lépését tervezte, és a legérdekesebbnek tartott politikai vezetőkkel szervezett találkozókat, hogy eltanulja tőlük a mesterséget” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban nagyon hasonlóan gondolkodott, mint én. „És higgye el, arról az Európáról is, amely azért szövetkezett, hogy megbuktassa, amiért nem akarta magát alávetni a német és holland szabályoknak, az egyedülieknek, amelyek számítanak” –  fejtegette a Libero Quotidiano.it-nek. Azzal indokolta az interjút, hogy megvédje a barátját egy olyan baloldaltól, amely halálában is támadja.

A kérdésre, hogy putyinista-e, Orbán Viktor azt fejtegette, „Hogyan lehetnék az? Az oroszok nekünk, magyaroknak a fejünkre léptek” – mondta, megjegyezve, hogy „a Nyugatot és a szabadságot védjük: ha Kijev elesik, a mi határunk esik el…” Szívbe markoló szavakkal ecsetelte, hogy „Magyarországot égetik az Ukrajnában hulló bombák”, mert ott 200 ezres magyar kisebbség él, akiket besoroznak, és akik meghalnak. Kevesebb mint tízmilliós nemzet vagyunk, de egymillió ukrán menekültet fogadtunk be – állította (valójában ennyien menekültek el Ukrajnából az elmúlt másfél évben, majd azonnal további is mentek az EU többi országába, közülük nagyon kevesen maradtak Magyarországon – a szek.). 

Mint kérdésre kifejtette, a békének nem ad nagy esélyt. A Nyugat, de ő inkább az Egyesült Államokat mondaná, le akarja győzni Oroszországot, és Ukrajnát ehhez eszköznek tekinti. Európában – „rajtunk kívül” – mindenki tartja a száját, mert nem akarja Washingtont maga ellen hangolni. Állítása szerint, azonban a csendes többség úgy gondolja, ahogy ő, és meg van róla győződve, hogy a hangulat néhány hónap múlva meg fog változni, „már látom az első jeleket”.

Arról is beszélt: ha Európa nem változik, akkor vesztésre áll. Nem tehetünk úgy, mintha nem léteznének hatékonyabb és versenyképesebb gazdasági modellek ahhoz képest, amelyeket a hatvanas-hetvenes években fejlesztett ki Európa és amelyeket még mindig védelmez – mondta.

Azt állította, hogy azért támadják Magyarországot jogi kérdésekben, mert nem osztják gazdasági szuverenitásunkat. „Más modellt ajánlunk, mint amilyet a brüsszeli bürokraták mint egyetlen lehetségest terjesztenek, és amely valójában egy szovjet típusú, dirigista központosított rendszer” – fejtegette, kitérve az egy kulcsos az adóra, az eltérő  adórendszerre, a hagyományos családok támogatására, és a lényegében nulla bevándorlásra. Magyarországot azért is támadják, mert védi a monetáris versenyképességét. „Nem a szociális állam mellett állunk, hanem egy olyan állam pártján, amely a munkán alapul. Patrióták vagyunk, ahogy Berlusconi is volt” – jelentette ki.

A tekintélyelvűséggel kapcsolatos kérdésre így válaszolt: „a demokrácia a baloldali politikusok és értelmiségiek marhasága. Kétféle politikai rendszer van a világon, a szabadság és a diktatúra. Magyarország szabad ország, sőt szabadabb, mint sok más, mivel az történik, amit az állampolgárok akarnak” – állította, hivatkozva például arra, hogy az olyan alapvető dolgokban, mint az állampolgárok, a család, a bevándorlás népszavazást szerveztek (a számára katasztrofális részvételi számokat nem említette – a szek.), a többiről a parlament dönt. A bírói függetlenség mutatói szerint Magyarországon jobbak, mint az európai országok átlagában.

Megkérdezte azt is a riporter, hogy ha ennyire bizalmatlan Európával szemben, akkor miért nem hagyja el. A válasz: „Felénk azt mondják, hogy ’nem ilyen lovat akartam’. Én Európában maradok, mert hiszek az álomban és úgy akarom megvalósítani, hogy kikerülünk a jelenlegi rémálomból...Európa azért tekint engem rossznak, mert mi, magyarok nem tudunk csöndben maradni. Kimondjuk, amit gondolunk, és nem tartjuk magunk – itt kezdődnek a problémák”. Arra is kitért, hogy „azt akarjuk,” hogy Európa a békéért dolgozzon és ellenálljon az illegális bevándorlásnak, meg azt, hogy minden ország olyan bevándorlási politikát folytasson, amilyet akar, függetlenül Brüsszel indikációitól. „Csak jogom van ahhoz, hogy megmondjam, kit fogadok be a házamba. Mi például keveseket!” – szögezte le.

Orbán Viktor hazugságnak minősítette azt, hogy nem szeretik a melegeket.  „Egyszerűen csak ellenállunk a gender-ideológiának mint társadalmi modellnek. Védjük a hagyományos családot, mint a társadalom motorját” – állította. 

Az EU kapcsán arról beszélt, hogy az európai parlamentet jelenlegi formájában fel kellene oszlatni és olyan rendszerhez kellene visszatérni, amelyben nemzeti delegáltak vannak, mint régen. A Bizottságnak ma túl nagy hatalma van, holott az Európai Tanács döntéseinek kellene, hogy alárendelve legyen, mert ott vannak az európai polgárok megválasztott képviselői.

Végül kijelentette: „Legyen világos: mi sokkal demokratikusabbak vagyunk, mint az EU. Jöjjenek el Budapestre, és nézzék meg a saját szemükkel!” – ezt is mondta Orbán Viktor a Libero Quotidiano.it-nek adott interjújában.

(Köszönet Merényi Miklósnak, aki segített az interjú hazai ismertetésében.) 

 

Forrás: Hírklikk