Orbán „békemissziójából” csak Észak-Korea maradt ki
Joseph Borell külpolitikai főmegbízott a tettek mezejére lépett: hétfőn váratlanul bejelentette, hogy bojkottálja az augusztusra, Budapestre tervezett külügyminiszteri tanácskozást, és ugyanarra az időpontra Brüsszelbe hívja össze azt, sőt, a védelmi minisztereket is.
Orbán moszkvai és pekingi útja szinte mindenkit nagyon felbosszantott az EU-ban, de abban nincs egység, hogy bojkottálják-e a fontos budapesti találkozót.
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítói szerint Borell a mandátuma végén nyomot akar hagyni, és meg akarja büntetni Orbán Viktort azért, hogy újra és újra aláássa a közös európai külpolitikát, és mindenekelőtt az Oroszország által megtámadott Ukrajnával vállalt közös szolidaritást.
Borell ezért a hétfői vita napirendjére tűzte Orbán „békemisszióját”. A miniszterelnök utazásait „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette, egyben bírálta Szijjártó Pétert is, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsában mondott beszédében azzal vádolta meg az uniót, hogy politikájával szítja az ukrajnai háborút, noha ennek éppen az ellenkezője igaz.
Borell a büntető akciójában nem számíthat egységes támogatásra. Sőt: az eddigi ismeretek szerint legalább tíz tagállam elutasítja a bojkottot. Annalena Baerbock német külügyminiszter például a tanácskozás előtt hangsúlyozottan semlegesen nyilatkozott, amikor Borell illetékességére utalt. Hozzátette azonban: „Orbán egotripjeiről már mindent elmondtunk”. Antonio Tajani olasz külügyminiszter kereken visszautasította a tervet. Xavier Bettel (Luxemburg) egyenesen „őrületről” beszélt, és úgy vélte, inkább el kellene menni Budapestre, hogy ott „őszintén, szemtől-szembe megmondjuk a véleményünket”. Felvetette, hogy inkább a humoros oldaláról kellene megfogni az ügyet, és meg kellene kérdezni Orbán Viktort, miért nem ment el Észak-Koreába, hogy megkérje az ottani diktátort, ne szállítson több fegyvert Moszkvának.
Az Orbán-ügyben azonban senkinek nincs kedve viccelődni, és Orbán utazásai – különösen Putyinnal tartott találkozója – nagy bosszankodást váltottak ki az unióban. Orbán ugyan nem állította, hogy az uniót képviseli, de elfogadta, hogy ez a benyomás keletkezik, ezért nem veszik be azt az állítását, hogy a „misszió” merő véletlenségből esett egybe az uniós soros elnökség kezdetével. Diplomaták arra is rámutattak:éppen a soros elnöknek különösen kötelessége, hogy lojális legyen az EU iránt, és semmiképpen nem áshatja alá a szervezet közös álláspontjait.
Az EU-nak Orbán Viktor nyilvánvaló provokációi ellenére nehezére esik megegyezni kézzelfogható következményekről, nem is szólva a magyar miniszterelnök tényleges megbüntetéséről. Ennek jogi okai is vannak. A szakértők szerint az EU a soros elnökség megkezdése előtt még átalakíthatta volna a sorrendet, de most már nincs mód a soros elnökség megvonására, vagyis az év végéig Magyarország tölti be a tisztséget. Ám az ország megbüntetésének politikai akadályai is vannak, mindenekelőtt az egység hiánya.
Nincs egységes bojkott: minden tagállam maga dönti el, hogy kit küld a budapesti tanácskozásokra. Ezek a nézeteltérések eleinte Borell tervének is az útjában álltak, és egy diplomata a hétfői tanácskozás előtt még azt mondta, hogy nincs elegendő támogatás ahhoz, hogy szembeforduljanak Budapesttel. Most minden tagállam maga dönti el, kit küld a budapesti informális tanácskozásokra.
Közben az EU Bizottsága is úgy döntött, hogy nem küld biztosokat a magyarországi rendezvényekre. A gyakorlatban a bojkott hatása nem jelentős, mert ezeken a tanácskozásokon nem születnek döntések, a véleménycserét és a döntések előkészítését szolgálják.
Diplomáciai szempontból azonban mindez nagyon is fáj Budapestnek. Egy diplomata rámutatott, „Mindebből világos, hogy Orbánnal nem lehet úgy folytatni, mint eddig, mert ahhoz már túl sok vörös vonalat átlépett.
