Orbán Ceausescu nyomában

NVZS 2020. április 11. 13:19 2020. ápr. 11. 13:19

„Lélegzetelállító kijelentést tett tegnap Orbán Viktor, ami – nem szégyellem a kifejezést használni – paranoiára utal” – reagált portálunknak Felcsuti Péter közgazdász a miniszterelnök tegnapi szavaira, miszerint „vörös vonal” a számára a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány, ami fölé nem szabad mennünk, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát, felakasztva találjuk magunkat”. Felcsuti szerint, amikor szociális katasztrófa fenyeget, nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a hiány, az embereket kell megóvni. Orbán fellépése számára  a legrosszabb Ceaușescu-érát idézi

„Aki most „nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok" – mondta a költségvetési hiány kapcsán Orbán Viktor, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott nagypénteki interjújában. Ezzel indokolta, hogy miért „vörös  vonal” a számára a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány, ami fölé nem szabad mennünk, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát”.

„Nem szégyellem azt a kifejezést használni, hogy ez már paranoid” – szögezte le Felcsuti Péter, aki szerint ennek a „lélegzetelállító tegnapi interjúnak fontos újdonsága, ahogy behozza és taglalja az ördögi hitelezők és spekulánsok rémét. „A Ceaușescu által folytatott gyakorlatot idézi Orbán megszállott szándéka, a költségvetési hiány és az államadósság védelme – akár annak árán, hogy emberek százezrei, esetleg milliói szenvedjenek, éhezzenek” – hozott egy döbbenetes példát a közgazdász, aki magyarázatként kifejtette, hogy a román diktátor a nyolcvanas években annak az árán szorított le az államadósságot, hogy az országot jószerivel visszanyomta a kőkorszakba. A román gazdaság és társadalom a szocialista tábor országai között is messze a legrosszabb állapotba került, romokban hevert, mire eljött az 1989-es forradalom. „Most pedig Orbán a Ceaușescu-attitűdöt felidéző módon – minden más megfontolásra tekintet nélkül – beszél az államháztartási hiányról és államadósságról.

„Pedig egy szociális katasztrófa van kibontakozóban Magyarországon, s nem az a kérdés, hogy az államháztartási hiány három százaléka alatt vagy fölött alakul, hanem az, hogy miként lehetne elkerülni ezt fenyegető szociális katasztrófát – szögezte le Felcsuti.

Sokakban felmerül, hogy ha ennyire kényes a hiány és adósság alakulására, miért nem mondja fel sem Paks2-őt, sem pedig a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét, amelyek alaposan eladósítják Magyarországot az oroszok, illetve a kínaiak felé – vetettük fel. Felcsuti azonban emlékeztetett arra, hogy az ilyen államközi hitelek a folyó költségvetésnek (tehát az államháztartásnak) nem részei. Az ugyan igaz, hogy az államadósságot megnyomják, amikor lehívják, de a GDP-hez mért viszonyszámként a növekedés függvényében változik. Azaz, ha gyors – mondjuk öt százalék körüli, „ami a jövőben egyelőre nem fog bekövetkezni –, akkor nem kell feltétlenül változnia majd az adósságrátának, de ha a gazdaság nem nő gyorsan, akkor nehéz lesz tartani a 60 százalékos mértéket, ami akár 72-75 százalékosra is megugorhat – fejtette ki Felcsuti.

Felcsuti Péter egyébként tagja annak a közgazdász-csapatnak, amely egy most indított blogon közös gyorsvéleményt állított össze a kormány gazdaságvédelmi akciótervéről. Ebben nem csak bíráltak, hanem egy ötpontos javaslatot is letettek az asztalra. Ezek más és más megközelítésben és eszközökkel, de mindegyikük a társadalmi, szociális következmények humánus kezeléséről szól.

Egyrészt egy átfogó bérgarancia programot sürgetnek  a munkahelyek megőrzése érdekében. A második az ezzel nem kezelhető jövedelemkiesések pótlását sürgeti a pénzbeli juttatásokkal. A harmadik pont az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére. Negyedik pontként az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek juttatandó  jelentős mértékű központi támogatás lenne a nehéz helyzetbe kerülők megsegítésére. Végül, de nem utolsósorban ötödikként a szolidaritás elvének érvényesítése szerepel a javaslatokban: a társadalom tehetősebb rétegeinek bevonását sürgeti a válságkezelésbe, .

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom