Orbán Ceausescu nyomában

„Aki most „nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok" – mondta a költségvetési hiány kapcsán Orbán Viktor, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott nagypénteki interjújában. Ezzel indokolta, hogy miért „vörös  vonal” a számára a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány, ami fölé nem szabad mennünk, mert „a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát”.

„Nem szégyellem azt a kifejezést használni, hogy ez már paranoid” – szögezte le Felcsuti Péter, aki szerint ennek a „lélegzetelállító tegnapi interjúnak fontos újdonsága, ahogy behozza és taglalja az ördögi hitelezők és spekulánsok rémét. „A Ceaușescu által folytatott gyakorlatot idézi Orbán megszállott szándéka, a költségvetési hiány és az államadósság védelme – akár annak árán, hogy emberek százezrei, esetleg milliói szenvedjenek, éhezzenek” – hozott egy döbbenetes példát a közgazdász, aki magyarázatként kifejtette, hogy a román diktátor a nyolcvanas években annak az árán szorított le az államadósságot, hogy az országot jószerivel visszanyomta a kőkorszakba. A román gazdaság és társadalom a szocialista tábor országai között is messze a legrosszabb állapotba került, romokban hevert, mire eljött az 1989-es forradalom. „Most pedig Orbán a Ceaușescu-attitűdöt felidéző módon – minden más megfontolásra tekintet nélkül – beszél az államháztartási hiányról és államadósságról.

„Pedig egy szociális katasztrófa van kibontakozóban Magyarországon, s nem az a kérdés, hogy az államháztartási hiány három százaléka alatt vagy fölött alakul, hanem az, hogy miként lehetne elkerülni ezt fenyegető szociális katasztrófát – szögezte le Felcsuti.

Sokakban felmerül, hogy ha ennyire kényes a hiány és adósság alakulására, miért nem mondja fel sem Paks2-őt, sem pedig a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét, amelyek alaposan eladósítják Magyarországot az oroszok, illetve a kínaiak felé – vetettük fel. Felcsuti azonban emlékeztetett arra, hogy az ilyen államközi hitelek a folyó költségvetésnek (tehát az államháztartásnak) nem részei. Az ugyan igaz, hogy az államadósságot megnyomják, amikor lehívják, de a GDP-hez mért viszonyszámként a növekedés függvényében változik. Azaz, ha gyors – mondjuk öt százalék körüli, „ami a jövőben egyelőre nem fog bekövetkezni –, akkor nem kell feltétlenül változnia majd az adósságrátának, de ha a gazdaság nem nő gyorsan, akkor nehéz lesz tartani a 60 százalékos mértéket, ami akár 72-75 százalékosra is megugorhat – fejtette ki Felcsuti.