Orbán engedményei gondosan adagoltak és végső soron csak kozmetikai jellegűek
A magyar kormány úgy látja, most már mindent megtett, hogy elsimítsa a jogállamisági normák körül az EU-val folyó vitáit: Budapest engedett, és erősítette az igazságszolgáltatást, de ezzel világos számítást követ – írta a jobboldali konzervatív német Welt am Sonntag „Orbán hirtelen félteni kezdte az uniós milliárdjait” című cikkében.
Brüsszel az Orbán Viktor kezdeményezte igazságügyi reformban, különösen pedig a Kúria (legfelső bíróság) gyengítésében a magyar demokrácia megkárosítását látja. Budapest most engedményeket tett, és cserébe a befagyasztott támogatás folyósítását követeli. Jelenleg Brüsszel a közös európai költségvetésből 22, a Covid utáni újjáépítési alapból 5,8 milliárd eurót tart vissza. Magyarország az egyetlen tagállam, amely ellen az EU elindította az úgynevezett feltételességi mechanizmust, mert az ország sérti az érvényben lévő jogállami alapelveket. Nagy kérdés azonban, hogy a konfliktus most megoldódott-e – írja a Welt am Sonntag.
Lengyelországban is engedményekkel próbálkoznak: ott az újjáépítési alapból 36 milliárd euró támogatásról és hitelről van szó. A kormányzó nemzeti konzervatív pártnak sürgős szüksége van a pénzre, mert ősszel választások lesznek, és ha addig nem érkezik meg, a szavazók megbüntethetik a PiS-t. A parlament elfogadott egy törvényt, amely a bírák fegyelmezési rendszerét hivatott megszüntetni, de azt az államfő vizsgálat céljából átadta az Alkotmánybíróságnak, amely azonban alig működőképes. A bírák egész sora nem ismeri el legitimnek Julia Przylebska elnököt, mert – úgymond – lejárt a hivatali ideje.
Többszöri brüsszeli megrovás és fenyegetés, kötelezettségszegési eljárások és az Európai Bíróság különböző ideiglenes rendelkezései után az EU Bizottsága egyre inkább pénzügyi szankciókkal próbálkozik, nem utolsó sorban azért, mert az Európai Parlament többsége is nyomást gyakorol ennek érdekében. És úgy tűnik, most végre megmozdult Lengyelország és Magyarország, a jog uralmának két notórius megsértője.
A szakértők és a civil szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy valójában alig van elmozdulás sem Varsóban, sem Budapesten – mutat rá a cikk. Az értékelések szerint a lengyel törvény – ha egyáltalán életbe lép – a szükséges átfogó átépítésnek csupán kis részét érinti, Lengyelország továbbra is radikálisan megkérdőjelezi az uniós jogot. Magyarországon pedig egyáltalán nem csupán az igazságszolgáltatásról van szó, hanem korrupciós vádak is vannak, ami az uniós pénzek nem jogszerű felhasználását is jelenti.
A lap idézte Zgut Editet (CEU), aki szerint Orbán csupán „a valós engedmények látszatát kelti”, de nem adja fel legfőbb célját, nevezetesen azt, hogy monopolizálja az államot és a gazdaságot. „Addig kész az engedményekre, amíg azok de facto nem érintik a rezsim működési módját” – mondta Zgut Edit. Orbán azzal, hogy a kijelölt 27 „mérföldkő”-feltétel közül mindössze négyet érintett, alig valamit áldozott be.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund Magyarország-szakértője úgy vélte: az igazságügyi rendszer változtatásai aligha háborítják fel a Fidesz törzsszavazóit, de a regionális támogatásokból visszatartott összeg közel felét – több mint tízmilliárd eurót – felszabadíthatják. Egészen más azonban a helyzet a korrupció, valamint a Brüsszel által homofóbnak minősített úgynevezett gyermekvédelmi törvények kérdésében. „Orbán számára szinte elképzelhetetlen az LMBTQ-ellenes politika enyhítése. Ez lúzernek mutatná a választói szemében. Ez Orbán és Fidesz pártja számára sokkal fontosabb, mint az összeg, amit emiatt visszatartanak” – fejtette ki Hegedűs.
Orbán engedményei tehát gondosan adagoltak, és végső soron kozmetikai jellegűek – állapította meg a lap.
