Orbán érzi és érti veszélyt, ehhez nem kellenének adófizetői százmilliárdokba kerülő kutatások 

NVZS 2024. november 15. 14:30 2024. nov. 15. 14:30

„Orbánnak minden létező oka megvan az elbizonytalanodásra, nem csak a közvélemény-kutatások alapján, hanem a gazdasági és a közállapotokat látva és átélve is” – szögezte le Horn Gábor, aki szerint az immár 15. éve tartó Fidesz-kormányzás súlyos, mély válságba sodorta az országot, és az emberek már az Orbán-világban is egyre inkább érzik ezt. A Republikon Intézet vezetőjével annak kapcsán beszélgettünk, hogy újabb Fidesz-közeli intézet kutatásának a kérdései szivárogtak ki. Korábban, egyetlen hónap alatt, októberben a Hírklikk három ilyen – hasonló kérdésekkel operáló – kutatás nyomára bukkant. S hogy a nemzeti konzultáció mellett miért van szükség ennyi, egy kaptafára épülő közvélemény-kutatásra? Horn szerint a kettő nem keverendő: az előbbi a propaganda része, az utóbbi célja pedig az, hogy tudják, hol tartanak, hányadán állnak, s hogy beazonosítsák a fő kérdéseket. Idejük azonban már nincs 2026 előtt...

Ezúttal a 444 kapott – egy olvasótól – információkat egy Fidesz-közeli intézet által végzett kutatásról. Konkrétan a Társadalomkutató Kft.-ről van szó – amelynek egyik korábbi felméréséről a Hírklikk is beszámolt, s egy másikról pedig itt írtunk. Ez utóbbi esetben – a 444-hez hasonlóan – mi is hanganyagot kaptunk a felmérés teljes menetéről, így a kettő alapján egyértelműen látható, hogy a megbízó ugyanaz lehet. Ezt támasztja alá az általunk még októberben kiszúrt, a Redditen kiszivárgott felmérés, amelynek a témáival is nagyjából egybeesnek ezek. 

Habár a 444-en szerdán megjelent cikk kapcsán utóbb a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta a portálnak, hogy „a kormány ilyen kutatást nem rendelt”, az azért köztudott, hogy a Magyar Társadalomkutató Kft. mégiscsak kormányközeli intézet. Ahogy a Hírklikk a hvg.hu alapján megírta, az intézet nem egyszer végzett adatfelvételi feladatokat a kormányzathoz köthető megbízóknak, olyanoknak, mint a Nézőpont Csoport vagy az MTVA. S elég sokatmondó az is, hogy (egyébiránt már hosszabb ideje) az alábbi két kutatást emelik ki aktuálisan a honlapjukon: „Magyar Pétert önteltnek és agresszívnak tartja a magyarok a többsége”, „Magyar Péter dulakodását igaznak tartja, EP-képviselővé válását helyteleníti a magyarok a többsége”.

Ami a kérdéseket illeti: a korábban az általunk és most a 444 által ismertetett kérdések a „kötelező kűrökön” túl (milyen irányba mennek a dolgok, elmenne-e szavazni, kire, hogyan értékeli a pártokat stb.) kutakodnak az iránt is, hogy mely politikusok a szimpatikusak, ki alkalmas kormányfőnek – az értékelendők sorában pedig ott van immár Magyar Péter is. Arra is próbálnak válaszokat kapni, hogy miről beszélgetnek az emberek, s hogyan látnak különféle dolgokat (közte az ukrajnai háborút, a migrációt és – a legfrissebb – az áremelkedéssel, ezen belül a multi cégekkel kapcsolatos állami intézkedéseket). Újdonság a munkáshitel, a magyar út, valamint Trump győzelme.

Októberben tehát csak a Hírklikk értesült – részben a Reddit közösségi platformról, részben hallgatói jelzésből – három, a kormánynak általában dolgozó közvélemény- és piackutatók által végzett felmérésről, most pedig a 444 éppen a napokban számolt be egy újabbról, úgy, ahogy mi is, laptársunk is lehozta a teljes kérdéssort. S habár városi legendákból tudható, hogy a Fidesz mindent és mindig mér, most egy hónap leforgása alatt négy kutatás ténye és kérdései is kiszivárogtak. Így még relevánsabb a kérdés: mit jelez az újabb kormányzati közvélemény-kutatás és mi lehet a hatása? Horn Gábort kerestük meg ez ügyben, s azzal indítottunk: vajon az elbizonytalanodást mutatja, hogy Magyar Péter ott szerepel a kérdések között azután, hogy hónapokig tudomásul sem akarták venni a létezését, a jelenséget magát?

„Orbánnak minden oka megvan az elbizonytalanodásra, nem csak közvélemény-kutatás alapján, hanem a gazdasági és a közállapotokat látva és átélve” – szögezte le a szakértő. aki szerint kifejezetten rossz helyzetben vagyunk, társadalmi, gazdasági, egészségügyi, oktatási, kulturális és civil értelemben egyaránt. Egyszerűen nem tudok olyan területet mondani, amely kicsit is rendben lenne – tette hozzá. 

Az immár 15. éve tartó Fidesz-kormányzás súlyos, mély válságba sodorta az országot, és ezt az emberek még az Orbán-világban is egyre inkább érzik. A Magyar Péter jelenségnek az a fő oka, hogy az elégedetlenség túlnyúlik az egyébként létező egyharmados ellenzéki táboron – fejtegette. És ezt a túlnyúlást érzékeli a Fidesz-gépezet is, amely milliárdokat költ olyan kutatásokra, melyeknek nem látjuk az eredményeit. „Teljesen abszurd, hogy a közös pénzből Fidesz-közeli intézetek nagy mintán kutatásokat végeznek” – szögezte le Horn Gábor. Érthető tehát, hogy a Fidesz érzi és érti a kihívást és a veszélyt is, de még csak nem is kellene mérniük, elég lenne járni-kelni az emberek között és beszélgetni velük – jegyezte meg.

S hogy lehet-e hatása, illetve mi ezeknek a felméréseknek? A Fidesz – ellentétben jónéhány ellenzéki párttal –, tisztában van azzal, hogy kutatások nélkül nem megy – állapította meg tapasztalatai alapján is az elemző. Elemi feltételnek nevezte, hogy a pártok megszólítsák a társadalom megszólítható részét, hogy megismerjék azokat, akiket meg akarnak szólítani. Ehhez alapos nagymintás kutatások kellenek, még akkor is, ha ezek sok pénzbe kerülnek, s tudjuk, az ellenzéknek nincs pénze. Ugyanakkor úgy látja: akarata sem nagyon van rá. Mindenesetre az elmúlt tizenegynéhány évben ő nem látott komoly szándékot arra, hogy akár közösen, a költségeket megosztva végeztessenek ilyen felméréseket. 

Holott lehet mondani, hogy amúgy sem találják el az eredményeket, ugyanakkor kampányt, programot indítani anélkül nem lehet, hiszen első lépésként meg kell nézni, miben gondolkodnak az emberek – mutatott rá. A Fidesz pedig ezt tudja, s használja is erre a közpénzt – ami, mondjuk már önmagában is választási visszaélés, ha teszik, csalás. Eddig is tették, de eddig nem volt rajta figyelem, mert belesimult az általános folyamatokba – vélekedett a szakértő. 

És a nemzeti konzultáció nem ezt a célt szolgálja? – kérdeztük. A százmilliárdos nagyságrendű nemzeti konzultáció célja nem az, hogy megtudják, mit akarnak az emberek, azt pontosan tudják, s az is közismert, hogy csak a nagyon elkötelezettek töltik ki, a nyolcmillióból jó esetben 1-1,2 millióan – s egyre kevesebben – indulnak meg Orbán személyes varázsára – fejtegette Horn Gábor, leszögezve: a nemzeti konzultáció a propaganda része, s habár a közvélemény-kutatás is használható kommunikációra, sőt, akár propagandára is, kiélezett helyzetben kiváltképpen. De az ilyen kutatások fő célja mégis csak az, hogy tudják, hol tartanak, hányadán állnak, s hogy beazonosítsák a fő kérdéseket. 

Segíthet-e jelen helyzetben ez Orbánnak, akinek a pártját egyre több nyilvánosságra is hozott közvélemény-kutatásban már lehagyott Magyar Péter Tisza pártja? – kérdeztük. Az tény – reagált a szakértő –, hogy Orbánnak már nincs ideje lényegi pozitív változást elérni a 2026-os országgyűlési választások előtt. Nem tudja már normális növekedésbe hozni az országot, plusz pénze sincs az osztogatásra, azaz a szavazatvásárlásra. Amik osztogatás-jellegű intézkedést hoznak (másokra hárítva azok költségét), azok utóbb megszorításként csapódnak le, az emberek pedig nem hülyék, és ezzel a Fidesz-gépezet is tisztában van. Ilyen helyzetben két lehetősége van a kormánynak: sárba tiporni az ellenfelet, amin gőzerővel dolgoznak, illetve ótvaros hazugságokkal átverni az embereket – szögezte le. Ilyen például a világpolitika hősévé váló Orbán Viktor imázsának az építése, az, hogy még ha itthon nem is, de a világban megoldja az összes problémát, „lassan már eljutunk odáig, hogy nem is Donald Trump nyerte meg a választást Amerikában, hanem Orbán Viktor nyerte meg azt neki”.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom