Orbán, ha hazafi lenne, meghajolna a közösség többségi elvárása előtt és nem vétózna

Ez a hét a vétó hete – kis túlzással fél Európa, s egész Magyarország tűkön ülve várja, mi lesz az EU következő hét éves költségvetését és a segélycsomagot fenyegető magyar-lengyel vétó sorsa. Némileg elébe menve a történéseknek, a Hírklikk arra kereste a választ (még a Bizottság által kedd éjfélre belebegtetett határidő, illetve a csütörtökön kezdődő tanácsülés előtt), hogy van-e jogi eszköz megakadályozni a magyaroknak és lengyeleknek – s a többi uniós tagállam számára is – óriás, milliárdokban is mérhető károkat okozó vétót. Illetve, ha megszületik a döntés, utólag lehet-e bármit tenni ellene.

Eszköztelen a jog vétóügyben

„Jogi eszköz gyakorlatilag nincs az Európai Unió költségvetésének kialakításában, általánosságban az uniós döntéshozatali eljárásban a magyar kormány – valamint valamennyi tagállam kormánya – döntési kompetenciájának, saját politikájának, illetőleg stratégiájának kialakítására, befolyásolására” – szögezte le Magyar kérdésünkre. Mint kifejtette: az EU egy olyan demokratikus közösség, ahol a döntéshozatali eljárásban lényegében előzetesen születik egy kormányközi, politikai döntés, ami konkrét uniós jogszabállyá azzal válik, ha azt az Európai Parlament is elfogadja. Ameddig előzetes döntés nem születik kormányközi szinten, addig az Európai Parlament sem dönt.

Mindebből az következik, hogy a tagállamok kormányai és kormányzati képviselői egymást tudják presszionálni, illetőleg politikai alkuk révén együtt tudnak – minden valószínűség szerint kompromisszumos – érdemi döntésre jutni. Ebben őket, valamint az egyes kormányokat jogi eszközökkel befolyásolni egész egyszerűen nem lehet. „A vétó megakadályozására tehát semmilyen jogi eszköz nem áll rendelkezésre, sem a tagállamok, sem az uniós állampolgárok számára” – vonta le a következtetést az ügyvéd, megjegyezve, hogy ha létezne ilyen jogi eszköz, akkor az egyet nem értést kifejező „vétó” jogintézménye üresedne ki.

Utólag sem járható a jogi út

„A vétó utólagos annulálásának reménye pedig hiú ábránd” – szögezte le kérdésünkre. Ugyanis – fejtegette – az uniós döntéshozatal a pillanatnyi helyzetre reagál és a lehetőségekhez képest gyors megoldásban érdekelt, a tagállamok többségével együtt. „A vétó egy aktuális akadály, amit most azonnal és nem pedig holnap kell orvosolni” – közölte.

Vajon a vétó egy hazafias kormányfő döntése lenne?

Ha a vétó megakasztja a soron következő uniós költségvetési időszak főbb pénzügyi döntéseinek meghozatalát, akkor a vétót emelő tagállamok nélkül a többségben lévő tagországok vélhetően meghozzák a maguk számára előnyös döntéseket és azoknak a kizárólag magukra kötelező szabályait – mutatott rá Magyar György (s valóban már körvonalazódik egy, a többi 25 tagállam által közösen beindítandó segélyprogram). Az ügyvéd szerint ezzel megvalósulhat a korábban már vizionált „kétsebességes” Európa, amelyben a kerékkötők lemaradnak és valóban másodrangú, megtűrt tagállamként, állampolgáraikkal együtt hátrányba kerülnek a többséghez képest.

„Ez nem lehet egyetlen felelős kormány, vagy ’hazafi’ kormányfő célja sem” – hívta fel a figyelmet Magyar. Mint kifejtette, a hazafias magatartás egy közösség életében az, ha egy felelős vezető a közösség többségi elvárásai előtt úgy hajlik meg, hogy abból a saját nemzetének a lehető legnagyobb előnye származzon.

A koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben a közösségi, uniós pénzügyi támogatásra a magyar gazdaságnak, ekként a magyar embereknek is olyan nagy szükségük van, mint egy falat kenyérre. Ezt visszautasítani olyan dölyfös, „nagyúri” gőg, amely egy, a szociálisan kiszolgáltatott, elszegényedett, munkanélküli, vagy éppen szerény nyugdíjból élő rétegek sorsa iránt valódi felelősséget érző és vállaló, magát „hazafias” államférfinak tartó miniszterelnökhöz méltatlan – jellemezte a tervezett vétót Magyar György a Hírklikknek.