Orbán hazugságai (4.) – Félelemkeltés minden szinten
| Csúsztatás – ez volt a leggyakoribb reakció azoknak a szakértőknek a részéről, akiket arra kértünk, hogy tényekkel értékeljék azokat a kijelentéseket, amelyeket Orbán Viktor kormányfő tett a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva. Négy területen intézett ismét erőteljes támadást Brüsszel ellen: a megszorítások, a devizahitelesek, a rezsicsökkentés és a menekültáradat kérdéseiben. Négy téma – négy cikk. Elsőként a megszorításokat, utána a devizahitelek problémáját, majd a rezsicsökkentést vettük górcső alá. Sorozatunkban most a menekültkérdést vizsgáljuk meg. |
„Tele van csúsztatással” – reagált Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Orbán Viktor minapi kijelentésére, mely szerint Brüsszel azt mondta, „engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát. A két állítás egyik fele sem úgy igaz, ahogy elhangzott. A Magyarország egész területén három éve érvényben lévő válsághelyzet fenntartása pedig „nevetséges”, hiszen az elmúlt egy évben napok telnek el úgy, hogy sem a keleti, sem a déli határszakaszon nincs határsértés.
A migráns-kérdés egész kezelése tele van csúsztatással – állítja Tarjányi, aki a fent idézett, a Vasárnapi Újságban elhangzott orbáni kijelentés kapcsán emlékeztet arra, hogy 2015-ben Orbán jól ráérzett arra, hogy éleződni fog a menekültkérdés: a közel-keleti és közép-afrikai válság miatt komoly tömegek fognak elindulni Európa felé.
„A ráérzésben persze szerepet játszottak azok a hírszerzési, nemzetbiztonsági jelzések, amelyeket 2013-14-ben Törökország adott át az Európai Unónak, s amelyeket Orbánék is megkaptak, tehát tudták, hogy mi várható” – szögezte le Tarjányi. Hozzátette azonban azt is, hogy „mi magyarok is kaptunk olyan előzetes információkat, amelyek alapján lehetett látni, hogy a törökök – későbbi segélyekre és milliárd eurós támogatásokra számítva – kényszerhelyzetbe akarják hozni Németországot és az EU egészét, átengedve a menekültek tömegeit, amit a görögök nem lesznek képesek kezelni”. 20 15 tavaszán néhány kormányzati ember számára ez nyílt információ volt, mondta.
A láthatóan közelgő probléma kezelését a Fidesz-kormányzat sorozatosan elodázta, illetve késve reagált rájuk, s ezt tetézte azzal, ahogy léptek – fejtette ki Tarjányi. „Bajt soha nem viszünk lakott területre – ez alaptétel, ugyanakkor a menekültek nem maguktól jöttek a fővárosba, a keleti Pályaudvarhoz, ide irányították őket, sokukat BKV-buszokkal szállították, majd ráengedték az áradatot Ausztriára” – emlékeztetett a biztonsági szakértő a nem véletlenül így alakult történtekre.
„A legdurvább becsapás azonban az, hogy kormányzati részről pontosan tudták: a menekültek számára nem Magyarország az úticél, ők Franciaországba, Dániába, Hollandiába, Németországba igyekeztek volna. Ennek tudatában költöttek el feleslegesen temérdek sok pénzt Orbánék kerítésre, egyebekre.
Ami pedig a betelepedési kvótával kapcsolatos kormányzati kommunikáció – és Orbán – csúsztatását illeti, Tarjányi aláhúzta: nem úgy kötelező a kvóta, ahogy állítják. Abban ugyan igazuk van Orbánéknak, hogy az eredetileg kitalált kvótarendszer nem működött volna, hiszen a menekültek egy része az első adandó alkalommal oda megy, ahova eredetileg szeretett volna, például, mert ott vannak a családtagjai, ismerősei. S abban is van részigazságuk, hogy a kormányzat – de egyébként az ellenzék is – a kezdetektől szorgalmazta, hogy a közel-keleti térségben kellene felállítani a hot spotokat. A probléma csak az, hogy például a szíriai polgárháborús állapotok miatt akkor erre nem volt lehetőség, ezért kötött az EU Törökországgal megállapodást, s – hírek szerint összesen mintegy hatmilliárd euróért – ők el is végezték a feladatot. Ami persze felvet bizonyos kérdéseket – azt például, hogy ha két hét alatt meg tudtak állítani egymillió menekültet, akkor korábban ezt miért nem tették meg. A válasz lehet a fent már említett korábbi információ, mely szerint Törökország tudatosan készült erre a szerepre.
|
Így hat a propaganda Olyan hangulatot teremtett a kormányzat kommunikációja, hogy az emberek nem a tényeknek és nem a saját szemüknek hisznek, a bennük táplált félelmek irányítják őket – véli Tarjányi, aki ezt egy konkrét példával illusztrálta a Hírklikkel beszélgetve. A kormányzati kommunikációban markánsan szerepelt, hogy az Egyesült Államok mexikói határán tűzparancs van érvényben – kezdett bele a történetbe a biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta: „kikerestem az amerikai fegyverhasználati szabályzatot, amit fel is tettem a Facebookra. Ebből kiderül, hogy az amerikai határőrökre is ugyanaz vonatkozik, mint a magyar társaikra és rendőrökre: ha fegyverrel támadják őket, akkor lőhetnek. Egy kormányközeli biztonsági szakértővel közösen részt vettem egy lakossági fórumon, ahol előkerült a téma, amire én előhúztam a magammal vitt dokumentumot, megmutattam és felolvastam belőle a vonatkozó passzust” – vázolta a történteket, majd feltette a (költői) kérdést: „Mit gondol? Kinek hittek?” – amit rögvest meg is válaszolt: „Hát nem nekem”. |
Tarjányi reagált arra a kormányzati kommunikációra is, hogy a menekültáradat azért is jelent óriási veszélyt, mert be tudnak vele jutni a terroristák Európába. „A migrációs kérdésnek ez az oldala valóban húsbavágóan fontos Európa számára, csak éppen nem a mai, hanem az ötvenes-hatvanas évek migrációs hullámának az utóhatásaként” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Ugyanis – fejtette ki – másod- és harmadgenerációs bevándorlók, már Franciaországban, Németországban, Hollandiában, stb. született, ott nevelkedett, 99 százalékban uniós állampolgárok követték el a legtragikusabb terrorcselekményeket a kontinensen az elmúlt években. „Persze, a menekültek között is beszivárgott pár terrorista, de a kormányzati kommunikáció egy huszárvágással összemosta a korábbi és a mostani bevándorlók által felmerülő veszélyeket” – szögezte le Tarjáni, aki szerint „ez egyszerűen nevetséges”.
