Orbán mindent megtesz azért, hogy a választások előtt elhozza Trumpot Budapestre

Nem unatkozhatnak azok, akik az elmúlt napokban Orbán Viktor külpolitikai téren végzett ámokfutását követték figyelemmel. Jelesül két látványos lépését. Az egyik, hogy – 19 további illiberális, (fél)diktátor, kétes figura mellett alapító tagként aláírta Magyarország csatlakozását a Donald Trump új homokozójaként definiálható Béketanácshoz. A másik, hogy olyan stílust engedett meg magának Volodimir Zelenszkijjel szemben, amit egy magára valamit is adó, a posztját komolyan vevő vezető politikus egyszerűen nem engedhet meg.  Az embernek óhatatlanul az a gondolata támad, hogy Orbán látványosan alárendeli magát Donald Trumpnak, immár évek óta. A Béketanácshoz való csatlakozása, valamint az amerikai elnök lekezelő stílusának utánzásaként a gúnyos beszólása Zelenszkijnek ennek a két friss példája. Értjük persze, hogy ennek belpolitikai okai is vannak – a kampánya nem kicsit a „globális vezetői” szerepének a sulykolására épül. De hova vezethet ez a végén? Mit fial Orbán számára? És milyen következménye lehet Magyarországra? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Az egy dolog, hogy ez neki hasznos lehet, ám nem árt tisztázni, hogy ebből semmi jó nem származik Magyarország számára” – szögezte le a külpolitikai szakértő. A két friss példát véve: Trump Béketanácsa semmit sem hoz a konyhára a magyaroknak, eleve átlátszó módon ez nem más, mint Trump önfényező akciója, ami azt hivatott demonstrálni, hogy ő a világ vezetője, nem véletlen, hogy kiemelt benne a szerepe, hiszen mindent ő határoz meg, ő az, aki felülírja a döntéseket is stb. Az pedig egyenesen elképesztő, hogy Orbán egy kormányhatározattal oldotta meg a csatlakozást, „ez sem más, mint a sok más visszaélés a veszélyhelyzettel és az arra való hivatkozással alkalmazott rendeleti kormányzással” – jegyezte meg Szent-Iványi István.  (Erről lásd cikkünk végén a keretes összefoglalót – a szerk.)

Konkrétan a Béketanácsban való szerepvállalásától Orbán azt reméli, hogy emeli a népszerűségét itthon. Ezzel demonstrálni tudja, hogy ez egy olyan terep, ahol otthonosabban mozog, s amelyen le tudja győzni Magyar Pétert, demonstrálhatja, hogy ő tud találkozni Donald Trumppal, részt tud venni nemzetközi találkozókon stb. Erre helyezi a hangsúlyt, de ennek is elsődlegesen belpolitikai motivációja van: segíti a kampányát, nem véletlen, hogy a pr-csapata csúcsra járatja. a témát.

Holott maga a Béketanács sem látszik olyan nagyon sikeres akciónak – derül ki a szakértő szavaiból. Mint emlékeztetett: Trump meghívása ellenére, Bulgária – és Magyarország – kivételével egyetlen uniós tagállam sem volt hajlandó csatlakozni. Ráadásul Bulgária esete is furcsa, hiszen az ügyvivő kormányfő (a hírek szerint az ellenzékkel folytatott egyeztetés nélkül, önhatalmúlag) írta alá a csatlakozást. Holott a meghívó – s ezt lobogtatta Orbán is – az adott országnak szólt, amit az állam- vagy a kormányfő képvisel. Mindenesetre egyetlen komoly ország sem volt hajlandó csatlakozni, sem a franciák, sem a németek, sem a britek – ez utóbbiak például ki is mondták, hogy nem akarnak olyan szervezetben szerepet vállalni, ahova Putyint is meghívták. Mindent elárul, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül egyedül az Egyesült Államok a tagja a trumpi Béketanácsnak. „Magyarország, a magyarok számára ebből semmi haszon nem származik, inkább a szégyen vetül ránk a civilizált országok részéről, s ismét kiderült, hogy a nagy szuverén Orbán Viktornak semmilyen szuverenitása nincs” – fogalmazott Szent-Iványi, rámutatva: Orbán ugyanis egyszerűen nem tehette meg azt, hogy nemet mondjon Donald Trumpnak, miután kiemelkedően fontos a kapcsolata az elnökkel, akit – a reményei szerint – el tud hozni Budapestre még az áprilisi választások előtt. Bár kérdés, ez mennyit hoz majd a konyhájára, hiszen a híveit leszámítva, a társadalom nem nevezhető lelkesen Trump-pártinak – vetette fel.

S mit szól a Zelenszkijnek írt levélhez, ami első ránézésre több, mint meghökkentő volt? – kérdeztük. Annak milyen hatása lehet az országunk számára? „A levél nagyon gusztustalan, szint alatti, Orbán ezzel önmagát szégyeníti meg, egy miniszterelnök nem ír ilyen kocsmai beszólogatós levelet” – fogalmazott a külpolitikai szakértő, aki azt is hozzátette, hogy ez semmiképpen sem jó Magyarország, a magyarok számára, ebből semmi hasznunk nem származik. Tudomásul kellene vennie Orbánnak és a kormánynak, hogy bármi is történik, Ukrajna a szomszédunk marad, mégpedig a legnagyobb szomszédunk, s a magyar gazdaság számára fontos partner, annak kellene lennie – hívta fel a figyelmet egy makacs tényre. Hozzátette: akkor még meg sem említettük az ott élő magyarokat. Szent-Iványi felidézte, hogy amikor legutóbb, decemberben Kárpátalján járt, a helyi magyarok azt panaszolták, hogy komolyan árt nekik az Orbán-kormány viselkedése, rontja a helyzetüket, s az ukránok már rájuk is gyanakodva néznek. „Persze tudjuk, ez is az orbáni belpolitika, a kampány is részben erre van építve, abban igen erős az ukrán szál” – mondta, emlékeztetve arra, hogy jelenleg is folyik egy „nemzeti petíció” kampány Ukrajna támogatásának ügyéről. De a kampány része ez a kocsmai szintű beszólogatós levél Zelenszkijnek is, amit nem véletlenül írt és tett közzé magyarul. Egyértelmű, hogy ez is a saját híveinek szól, „nem hiszem, hogy jóérzésű magyar ember egyetért vele”.

De most ez járja a kormányban, ugyanilyen volt például Szijjártó Péter hőbörgése az uniós nagykövetek előtt. Mint mondta: ez a stílus nem meglepő a külgazdasági és külügyminiszter részéről, a nagykövetek magánbeszélgetésekben őt is arról tájékoztatták, hogy velük is így próbál beszélni. „Ez akar lenni a szuverén magyar külpolitikai?” – tette fel a költői kérdést Szent-Iványi. 

Ám az ilyen akciók, lépések nem maradnak következmények nélkül – szögezte le. Példaként említette a finn és a svéd NATO-csatlakozás körüli magyar ratifikációs huzavonát, aminek következtében megváltozott a finnek hozzáállása az ott korábban nagyon kedvelt Magyarország iránt. Mindent elárul, hogy a korábban 8000 taggal működött Finn-Magyar Baráti Társaság létszáma mára 1700-ra csökkent, s sorra szűnnek meg a vidéki tagszervezetei. „Ilyen károkat is okoz az orbáni külpolitika” – szögezte le.