Orbán nyugdíjasokat célzó propagandáját ellensúlyoznák a szakszervezetek

NVZS 2020. október 7. 08:26 2020. okt. 7. 08:26

Orbán Viktor szavára eldörrent a rajtpisztoly a korábban már belebegtetett, a kormány által 13. havinak keresztelt, valójában egyelőre csak egynegyed 13. havi nyugdíj PR-kampányához. Igen korán indította el ezzel a 2022-es országgyűlési választásokra kiötölt, kifejezetten a nyugdíjasokat célzó kampányát a kormány, aminek – szinte bizonyosan – nagyon sokan ismét be fognak dőlni. De formálódik egy másik kampány is – tudta meg a Hírklikk. A nyugdíjasok érdekeit is képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség tervezi bemutatni számukra a valós helyzetüket, s azt is, hogy milyen helyzetben lennének, ha nem egy ilyen kormány irányítaná az országot. Tárgyalnának is a kormánnyal, de az csak azokkal áll szóba, akik a kormány álláspontját képviselik nyugdíjügyekben.

Okosan kigondolta a kormány: most november és jövő november között öt alkalommal tudja majd a nyugdíjasok felé domborítani a „nagylelkűségét”. Ahogy (a nyugdíjguru gyűjtése alapján) korábban mi is megírtuk, az idén novemberben érkezik majd az éves tervezett inflációt meghaladó árdrágulás miatt járó visszamenőleges, pótlólagos (havi 1,5 százalékos) nyugdíjemelés. Januárban három százalékos éves rendes nyugdíjemelés lesz; majd februárban indul a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépése, amivel plusz egy heti nyugdíjat kapnak az érintettek. Jövő év novemberében megvan a lehetőség a nyugdíjprémiumra, ami akkor jár, ha a GDP növekedési üteme meghaladja a három százalékot (ami igen valószínű, ismerve a gazdaság idei mélyrepülését); s végül, de nem utolsósorban, ismét lehet visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, ha a 2021. január-augusztus hónapok tényleges áremelkedésének mértéke meghaladná a három százalékot.

S ne legyenek kétségeink: a fentiekben rejlő kommunikációs lehetőségeket a kormány maximálisan ki fogja használni, ami nem is fog rosszul jönni a számára a 2022-es országgyűlési választások előtt, amely hosszú idő után először, szoros versenyt ígér a kormánypártok  és az ellenzék között.

A kép messze nem olyan fényes

De mennyi az igazság a kormányzati PR-kampányban hangoztatottakban? Hogyan bántak – vagy bántak el – valójában a nyugdíjasokkal az egymást követő Orbán-kormányok? Mit vettek el és hogyan? Vannak-e, s ha igen, milyen elmaradásai a nyugdíjasokkal szemben? Mit mutat a nyugdíjak reálértéke, illetve még inkább, a vásárlóértéke a tíz évvel ezelőttihez képest? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével. Szavaiból az derül ki, hogy a kép messze nem olyan fényes – sőt! –, mint amilyet a kormány igyekszik festeni.

Többféleképpen is megrövidítették a nyugdíjasokat

„A két egymást követő Orbán-kormány megrövidítette, mégpedig többféle módon is a nyugdíjasokat” – szögezte le portálunknak Kordás László. Elsőként arra tért ki, amit elvettek a nyugdíjba készülőktől. Példaként említette a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Mint emlékeztetett rá, ez utóbbit egyetlen egy tollvonással úgy vették el 2015-ben, hogy még a töredékidő elszámolásáról sem gondoskodtak, s így például két év korkedvezményt veszített az, aki 9,5 évet ledolgozott (miután a töredékidő csak tíz év után járt).

Ami pedig a korengedményt illeti: korábban három évvel a nyugdíj előtt meg lehetett váltani a hátralévő időt úgy, hogy befizette az érintett a három esztendőre a járadékot. Ez elsősorban az olyan szakmáknál volt jó lehetőség, mint a gépkocsivezetői, ahol egészségügyi okokból pontozódnak ki idő előtt az emberek, hiszen – a példánál maradva – magas vérnyomással nem lehet buszokat vezetni.

Átnevezték, sokan rosszul jártak

De elvett ez a kormány mást is az idősektől – mutatott rá a szakszervezeti vezető, aki ide sorolja a többi között azt, hogy a rokkantsági ellátások átnevezésével, szűkítették azoknak a nyugdíjasoknak a körét, akik kaphatnak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Ezzel a járadékossá válóktól elvették az összes nyugdíjasnak járó kedvezményt, például az utazási kedvezményeket.

Az a fránya kiigazítás

Ami pedig a már nyugdíjban lévőket illeti, Kordás szerint, azok is kárvallottjai a kormány nyugdíjpolitikájának. Elég, ha csak azt vesszük, hogy átálltak az inflációkövető nyugdíjemelés módszerére, amivel komoly gondok vannak. A fő baj, hogy emiatt a nyugdíjasok előre finanszírozzák a költségvetést, hiszen – szándékosan – alultervezik az inflációt, majd csak ősszel igazítják ahhoz a nyugdíjakat. Azaz, januárban csak minimális emelést hajtanak végre, s a különbözetet visszamenőleg, egy összegben novemberben fizetik ki számukra – emlékeztetett

Az idei kiigazítás: 1,5 százalék

Egyébként, ahogy korábban beszámoltunk róla, az idén a kiigazítás 1,5 százalékos. A törvény értelmében az egy-nyolc havi fogyasztói árak emelkedési üteme alapján jár vagy nem jár a nyugdíjasoknak az éves nyugdíj-korrekció. A 2020. évi nyugdíjemelést ugyanis 2,8 százalékos inflációs tervhez kötötték, ám a fogyasztói árak 3,9, a nyugdíjas infláció pedig 4,3 százalékkal emelkedett, ezért 1,5 százalékos kiigazításra szorulnak az ellátások. Mégpedig visszamenőlegesen, januártól. Miután pedig az átlagnyugdíj – a Magyar Államkincstár szerint – 142 100 forint, ebből könnyen kiszámítható, hogy az átlagos nyugdíjas egy összegben 21 300 forintos kiigazításra lesz jogosult. De a szórás nagyon nagy.

Vegyes indexálás kellene

Kordás László arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak ezzel rövidítik meg a nyugdíjasokat. A nyugdíjak emelésének üteme nem követi sem a gazdaság teljesítményének javulását, sem a bérek emelkedését, így az a helyzet fordul elő, hogy minél később megy valaki nyugállományba, annál magasabb lesz a nyugdíja, ami a korábban nyugdíjba vonulókat keményen sújtja. A vegyes indexálás ezen is segítene – említi Kordás a nyugdíjszakértők régi vesszőparipáját. Tán mondanunk sem kell, hogy a vegyes indexálást is Orbánék szüntették meg.

Egyre kevesebbet érnek a nyugdíjak

S hogy mennyit érnek ma a nyugdíjak és mennyit értek reálértéken vagy inkább vásárlóerő-paritáson 2010 előtt? „A mostani drága euró (egy euróért 360 forintot kell ma adni, tíz évvel ezelőtt, a kormányváltás idején, 260 forint körüli összeget), az infláció, s különösen a nyugdíjas infláció, de még inkább az élelmiszerárak elszabadulása jelentősen rontja a nyugdíjak reálértékét – mutatott rá Kordás.

Azonnali segítségre lenne szükség

De hát legalább a 13 havi nyugdíj visszajön (ami egyébként soha nem is szűnt meg, csak a 2008-as világválság után a válságkezelő Bajnai-kormány – sok más megszorító intézkedéssel együtt ­– felfüggesztett) – vetettük fel. „Jó, hogy legalább ennyit kapnak vissza” – vágta rá Kordás, hozzátéve: „de valljuk be, ez eléggé hosszú távú elképzelés, most, ebben a pillanatban nem ez kellene a nyugdíjasoknak, hanem arra lenne szükségük, hogy kapjanak egyszeri támogatásokat. Például azt az 50 ezer forintot, aminek a folyósítását kezdeményeztük is, s amit az is indokol, hogy a koronavírus-járvány miatt, nagyon megugrott az élelmiszerek ára”. Próbálnának is tárgyalni erről, de – mint mondja –, nincs kivel. A kormány ugyanis csak azokkal az idősügyi szervezetekkel tárgyal, amelyek az ő álláspontját képviselik. A szakszervezetek nyugdíjas tagozatai, a Nyugdíjas parlament ebből teljesen ki van hagyva – mutatott rá, s mint közölte: „mi, a kimaradók, mást nem nagyon tehetünk, mint hogy folyamatosan teszünk javaslatokat”.

A szavazat a nyugdíjas fegyvere

S hogy milyen eszköz van a nyugdíjasok kezében? „Semmilyen” – közölte Kordás, aki szerint a nyugdíjasok egyre kiszolgáltatottabbak, részint a megosztottság, részint pedig amiatt, mert a kormány nem veszi őket komolyan. „A nyugdíjasok egyetlen fegyvere az, hogy 2022-ben véleményt mondanak. Ebben pedig nagyon nagy a nyugdíjas szervezetek felelőssége” – szögezte le. Kifejtette: tájékoztatni kell arról a nyugdíjasokat, hogy mi történik körülöttük, mi történik a világban, hogyan állja ki (pontosabban, hogyan nem állja ki) a nyugdíjuk a más országokban folyósított nyugdíjakkal az összehasonlítást. A maguk részéről hamarosan kampányt indítanak, bemutatva a nyugdíjasoknak a valós helyzetüket, s azt, hogy milyen helyzetben lehetnének, ha nem egy ilyen kormány irányítaná az országot – közölte a Hírklikkel Kordás.