Orbán számára nem lesz kellemes a Visegrádi négyek csúcsértekezlete

Kisebb meglepetést keltett, hogy durván egy héttel a V4 parlamenti elnökök február 29.-i tanácskozásának bejelentése után (erről itt írtunk) két nappal korábbra összehívták a kormányfők találkozóját is (erről pedig itt számoltunk be). A meglepetést az okozta, hogy az utóbbi időben mély csend övezte magát a visegrádi együttműködést, amely szinte tetszhalott állapotba került azóta, hogy tavaly nyáron Prága átvette a soros elnökséget. Igaz, közben volt két sorsfordító választás is: Lengyelországban megbukott az Oroszország és a háború megítélésén kívül jószerint minden más kérdésben Orbán mellett álló, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) tömörülés, ugyanakkor Szlovákiában visszatért a hatalomba az a Robert Fico, akit ugyan korábbi – dicstelenül végződött – miniszterelnöksége alatt szinte ellenségként kiáltották ki Orbánék, most sok kérdésben egy platformra kerültek.

A közép-európai ügyekben általában jó információkkal rendelkező VSquare Gulyás nevet viselő oknyomozó hírlevelének legfrissebb száma néhány háttérinformációval szolgál, bemutatva, mi vezethetett ahhoz, hogy – kívülről nézve hirtelen – mégiscsak összehívták a V4 legfontosabb tanácskozási platformját, a kormányfői csúcsot. 

A szerző szerint az billentette a mérleg nyelvét a miniszterelnöki tanácskozás megtartásának irányába, hogy Orbán Viktor eldöntötte, a magyar parlament február 26.-án ratifikálja Svédország NATO-tagságát. S hogy miért gondolta ezt a szerző, Panyi Szabolcs? Azért, mert Petr Fiala cseh kormányfő januárban világossá tette, hogy soros elnökként csak akkor és azután hívja össze a miniszterelnököket, ha egyrészt Orbán nem vétózza meg Ukrajna pénzügyi támogatási csomagját, másrészt, ha Magyarország jóváhagyja a svéd csatlakozást. Február 1-jén az Európai Tanács ülésén Orbán – az előzetes fenyegetéseire rácáfolva – végül megszavazta a csomagot, az utóbbiról pedig a napokban bejelentették, hogy 26-án meglesz a szavazás.

Ennek ellenére, Orbán kellemetlen nap elé néz Prágában – sugallja a VSquare hírlevele. A tanácskozás iránt a csehek a legkevésbé sem éreznek lelkesedést, Orbánt pedig számos ponton bírálják. Egy visegrádi országbeli diplomata szerint a tanácskozás a V4-en belüli feszültségek miatt jóval formálisabb lesz, mint a korábbiak voltak. S habár a hagyomány azt követeli, hogy minden évben tartsanak kormányfői találkozót, az idei elmaradt volna, ha nem teljesült volna a két fenti feltétel. S volt még egy oka a miniszterelnöki tanácskozás összehívásának, az, hogy a közös sajtóértekezleten „Donald Tusk lengyel kormányfő kemény üzenetet fogalmazhasson meg Orbán Viktor szemébe” – mondta a már idézett diplomata. Az a hír járja, hogy a vendéglátó Petr Fiala cseh kormányfő is tervezi, hogy közvetlenül bírálja majd Orbánt, még ha elméletibb és visszafogottabb stílusban is.

Mint a Hírklikknek Balázs Péter korábbi külügyminiszter, uniós biztos kifejtette, a csehek számára presztízs, hogy amíg tart a soros elnökségük, történjen valami, de valójában inkább Donald Tusk szorgalmazta a tanácskozás megtartását. Ha összeadjuk a cseheket és a lengyeleket, akkor azt látjuk, hogy 50 millió embert képviselnek, szemben a magyar-szlovák duó 15 milliójával. Most pedig ezen a vonalon egy jelképes többség keletkezett a V4-en belül az országok súlyát és népességét tekintve. 

S hogy mi várható a tanácskozástól? Fontos magának a találkozónak a megtartása, teljesen más ugyanis az, amikor a vezetők egy légtérben, egymás szemébe nézve tárgyalnak, s meghallgatják a másik mondandóját – mondta Balázs. A professzor ugyanakkor nem számít arra, hogy közös állásponttal állnak majd fel az asztaltól, kivéve, hogy néhány nagyon általános megállapítást tesznek majd. De már az is eredmény, hogy legalább szembenéznek azzal, hogy két külön vonalat képviselnek. „Talán Orbán és Fico egy kicsit elgondolkodik azon, hogy más irányba mennek, mint a másik kettő” – fogalmazott.