Orbán szeretné, ha az ország büszkeséget érezne a nyugdíjemelés miatt
Minden olyan kiadás, mint a nyugdíjemelés, első látásra hiányt okoz a magyar gazdaságban, de az élet nem így működik, nem lehet megtenni az egy életet végigdolgozó emberekkel, hogy azt mondjuk nekik, hogy a racionalitás azt diktálja, hogy mégse kapjátok meg a nyugdíjat, amire számítottatok. Ezt a baloldal szokta csinálni, de mi nemzetben, családban, hazában, emberekben gondolkodunk, ezért mi odaadjuk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő szerint a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek a nyugdíjból, a mostani kormány pedig a koronavírus és a háború ellenére sem tette ezt. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha az ország büszkeséget érezne azért, mert a nyugdíjemelést végre tudtuk hajtani, ami számos európai országban nem történt meg – írja a hirado.hu.
A kormányfő szerint az országra nehezedő inflációs nyomásra adott hagyományos válaszokról kiderült, hogy azok nem alkalmasak az ilyen mértékű pénzromlás kezelésére. A jegybanknak ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett, hiszen nekik bicskájuk van, ehhez a munkához pedig fejsze kellett – fogalmazott.
A világ ahhoz szokott, hogy a jegybankok megoldják az ilyen helyzeteket, de az energiaárak növekedése miatt be kellett avatkoznunk és sikerrel jártunk, lefaragtuk az inflációt. Az év végéig egy számjegyű infláció lesz, jövőre pedig öt-hat százalék körül alakulhat ennek a mértéke.
A kérdés most az, hogy mikor tudjuk újraindítani a gazdaságot, mikor kerülhet sor a bérek emelésére. Orbán Viktor szerint augusztusban talán, de szeptemberben már biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak, a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben már pozitív tartományban van, és van olyan világcégtől származó előrejelzés, amely szerint könnyen lehet, hogy 2024-ben Magyarországon lesz a legnagyobb a gazdasági növekedés. Emellett a beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően javult a magyar gazdaság versenyképessége is. Mindezek együtt megadják a reményt arra, hogy 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország már az elején másként látta a háborút, mint a nyugati világ. Mi azt mondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk, míg a magyarok lokalizálták, a Nyugat globálizálta a konfliktust– tette hozzá.
„A háborút illetően a legrosszabb érzésem van mostanára”: a frontvonal nem mozdul, súlyos sérültek vannak és egyre újabb és veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amik elérhetnek bennünket is. A kormányfő ezért úgy gondolja, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz” a háborúhoz való hozzáállásban.
Szó esett Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról is. Orbán Viktor elmondta, hogy minden EU-tagállamnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Ukrajna az unió tagja lehessen. Hozzátette, elnézve a magyar parlamentet, nem tapasztalja az ülésteremben, hogy ezt két éven belül megszavaznák. Mint mondta, nem tudjuk megkerülni azt a tényt, hogy Ukrajna háborúban áll, nem tudjuk mekkora pontosan a területe, és mekkora a népessége. Kihangsúlyozta, az Európai Unió rendszere arra épül, hogy egy tagállam területe és népessége. Példátlan, hogy ezen információk hiányában tagságot kapjon egy ország.
Brüsszel a tagállamoktól több pénzt kér, miközben a magyar uniós pénzeknél pedig továbbra is megy az időhúzás. Orbán Viktor elmondta, ami az ukránoknak adandó pénzeket illeti, elfogyunk. Aláhúzta, nem csak nekünk, az uniónak sincs több pénze. Hozzátette: ha a több pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor a kevésbé fejlett EU-tagállamok jutnak kevesebb uniós forráshoz.
Egy másik lehetőség erre, amely egyben Brüsszel válasza is, hogy hitelt kell felvenni. A miniszterelnök elmondta, a szocializmusban is ezt csinálták, felvettek hitelt, amelyet ma mi fizetünk. Hangsúlyozta: ez azt jelentené, hogy az unokáink pénzét Ukrajnának adjuk. Arra is kitért a kormányfő, hogy a Magyarországnak járó források már Ukrajnában lehetnek. Úgy fogalmazott: ezt nem tudjuk pontosan, mert Brüsszel nem beszél világosan.
Orbán Viktor elmondta, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik hazánknak. Mi mindig befizetjük, amit kell, de az nem jön, amit nekik kellene odaadni. Elárulta a kormányfő, hogy kaptunk újabb kilenc kérdést, amelyekhez az európai alkotmány értelmében Brüsszelnek nincsen köze. Aláhúzta, Magyarország mindent teljesített, ennek ellenére Brüsszel nem akarja odaadni a nekünk járó forrásokat.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben a lengyel kormányt szeretnék megbuktatni, és kivárják az október közepén tartandó választásokat. Hozzátette: ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell majd engednie.
A kormányfő egy másik uniós ügyről is beszélt: a migrációról. A migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés – mondta, hozzátéve: itt egy történelmi folyamattal állunk szemben: a Földközi-tenger két oldalán eltérő demográfia növekedést láthatunk, és most Afrikából érkeznek hozzánk a migránsok.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy az unió nem a gyerekek szempontjából nézi a kérdést, hanem egy jogi problémának látja. Azonban a migráció komoly veszélyekkel jár: bűnözés, erőszak, együttélési nehézségek. Eddig meg tudtuk védeni magunkat a migrációval szemben, azonban a politikában e kérdésben nincs egység. A magyar baloldal, sőt, a magát jobboldalinak valló baloldal olyan döntésekhez járul hozzá az Európai Parlamentben, amelyekkel a migrációt serkentik.
A migrációt egyetlen módon lehet megállítani: nem szabad beengedni a migránsokat. Ez azt jelenti, csak olyan embereket engedhetünk be a saját országunk területére, akik erre előzetes kérelmet nyújtottak be. Ha ugyanis először beengedjük a migránsokat, és utána bíráljuk el, hogy maradhat-e, akkor hogy toloncoljuk majd ki őket? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Majd rámutatott, hogy a migráció területén a Száhel-övezetben van a legnagyobb baj, ezért a kormány kész, hogy részt vegyen a térség stabilizálásában. Mi meg akarjuk oldani a migrációt, de úgy, hogy nem engedjük be őket, hanem a kiinduló országukba küldünk segítséget – hangsúlyozta Orbán Viktor.
