Orbán törvényszegésre kényszerítette a főtiszteket, valakit a kihízott egyenruha mentett meg

Kardos Ernő 2020. február 17. 13:38 2020. feb. 17. 13:38

„A kormányfő azt hitte, hogy a díszegyenruhák társaságában hitelesebbnek tűnik a mondanivalója. Ezért vezényelhették ki Orbán Viktor évértékelésére a honvédség mai vezérkarát, illetve a korábbi főtiszteket is” – nyilatkozta egykori honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc. A szocialista politikus úgy látja, hogy még az alkotmány is tiltja, hogy a katonai vezetők politikai rendezvény résztvevői legyenek. Orbán évértékelőjétől csak néhány főtiszt maradt távol. A legharcedzettebbek a kihízott egyenruhájukra hivatkozva, nem vettek részt a Fidesz által szervezett politikai rendezvényen. Juhász Ferencet a honvédségen belüli szabályokról kérdeztük.

– Vajon a politika számára hoz valami hasznot, ha a vezérkar mai és korábbi tisztjei részt vesznek bármelyik pártrendezvényen, ahogy a Fidesz évértékelőjén történt?

– A rendszerváltás óta érvényesülő konszenzus, hogy katonákat nem hívunk pártpolitikai rendezvényre. Még akkor sem, ha maga a miniszterelnök beszél. Itt tehát arról van szó, hogy Orbán felrúgott egy évtizedes konszenzust, és törvényszegésre kényszerített néhány főtisztet.

– Kétségtelen, de a miniszterelnök felfogása szerint, az évértékelő egy kormányzati rendezvény.

– Nézze, ezt az összejövetelt évtizedek óta a Fidesz alapítványa rendezi, s teljesen nyilvánvaló, hogy a párt hívei ültek a nézőtéren. Ide katonákat hívni, az a harminc éves konszenzus súlyos megsértése. A hallgatóság közé hívták a vezérkari főnököket, akik szépen egymás mellett sorjáztak, katonai díszegyenruhába rittyentve magukat, s persze ott ücsörögtek jelenleg aktív államtitkárok is, a honvédelmi miniszter közvetlen környezetéből.

– Ha jól láttam, legfeljebb öten-hatan lehettek összesen. Mi az üzenete ennek?

– Az az üzenete, hogy a pártpolitika felett álló rendszereket, köztük a katonaságot is megpróbálják a Fidesz virtuális részének tekinteni. Pedig a katonák elvileg nem politizálhatnak, ez alkotmányos előírás a számukra. A vezérkar eddig különösen ügyelt, hogy távol maradjon a politikától, de most úgy érzem, hogy maga a miniszterelnök kényszerítette őket az alaptörvény megsértésére. Egyébként abban egyetértek Orbán Viktorral, hogy az állami rendezvényeken van helyük a katonáknak, de ez kifejezetten Fidesz-rendezvény volt, amelytől a katonáknak – az alkotmányos előírás szerint – távol kellett volna maradniuk.

– Az persze nagy kérdés, hogy a katona – ha a miniszterelnöke pártrendezvényre hívja – akkor megteheti-e, hogy nem megy el?

– A meghívást elfogadó, és a fideszes elit körében feszítő katonai vezetőket nem kárhoztatom, tudniillik a katonába – a pályafutásuk kezdetétől – belenevelik, hogy „parancs van”! A főtisztek, a tábornokok számára pedig a parancsot az aktuális miniszterelnök, vagyis a politika csúcsán álló személyek adják. Éppen ezért, szinte kényszerűen fogadták el Orbán Viktor meghívását a Fidesz eseményére, amire maga a miniszterelnök invitálta őket. Még akkor sem utasítja azt vissza, ha az esemény nyilvánvalóan pártpolitikai jellegű.

– Vagyis a főtisztek kicsit kényszerzubbonyban érezhették magukat. Meglepte, hogy az a Tömböl László vezérezredes, egykori vezérkari főnök sem utasította vissza a meghívást, akit épp a Fidesz rúgott ki a beosztásából?

– A meghívást Tömböl László tekinthette a rehabilitációja jeleként is, mások az eddigi munkájuk elismeréseként, illetve nyilván akadt olyan is, aki a jövőjét akarta biztosítani. Ismétlem azonban, hogy a meghívás felfogható a miniszterelnök parancsának is, amit nem illik visszautasítani. Egyébként azt tudni kell, hogy az egykori vezérkari főnökök – függetlenül attól, hogy milyen színű kormány alatt szolgáltak – valójában összetartó csapatnak számítanak. Rendszeresen találkoznak, megbeszélik a világ dolgait, még akkor is, ha korábban nézeteltérés volt közöttük, esetleg rivalizálás is.

– Úgy hallottam, hogy mégsem ment el mindenki. Ez parancsmegtagadásnak számít?

– Annak talán nem, inkább Orbán Viktor udvariatlanságának tekinthető a meghívás. Láttam, Lőrinc Kálmán se ment el a kormányfő politikai nagygyűlésére. Pedig a Fidesz ki is tüntette a főtisztet.

– A meg nem erősített pletyka szerint, azért, mert állítólag Lőrinc Kálmán kicsit kényelmetlennek tartotta a díszegyenruhát – a szóbeszéd szerint – kihízta. Legalábbis erre hivatkozva maradt távol…

– Elképzelhetőnek tartom, mert a katonai etikett elő is írja, hogy ilyen eseményen díszegyenruhában kell megjelenni. Előfordulhat, hogy Lőrinc tábornok úrnak ezzel is gondjai voltak.

– Fel sem merül, hogy távolmaradása esetleg politikai jellegű?

– Azt nem hiszem, hogy politikai jellegű kétségei támadtak volna. Tudja, a magyar politikai kultúrában egyébként sem gyakori, hogy valaki a feljebbvalójának hajlandó ellentmondani.

– Orbán Viktor egyrészt azt mondta, hogy jó, ha a katonák megjelennek fontos társadalmi eseményeken, másrészt a pártpolitikai rendezvényen ezt ő maga is ellenezné.

– El kéne döntenie a miniszterelnöknek, hogy mit gondol, mert ezt a rendezvényt a Fidesz alapítványa rendezi, tehát ez egy kifejezetten a kormánypárthoz köthető pártpolitikai rendezvény. Vagyis Orbán Viktor pontosan tudja, hogy ez nem tartozik a jeles állami események sorába. Tehát meghazudtolja korábbi hitvallását, katonákkal veszi körbe magát. Lehet, hogy úgy gondolta, a díszegyenruhák társaságában hitelesebbnek tűnik a mondókája. Pedig ez az európai kultúrába nem fér bele. Emlékezzen arra, hogy az Antall-kormány idején, amikor a rendőrség nem volt képes a taxisblokád által okozott káoszt kezelni, a miniszterelnök akkor sem vetette be a hadsereget. Pedig nagyon sokan javasolták, de a miniszterelnök azzal utasította vissza, hogy az európai politikai kultúrába ez nem fér bele.

– Van szabályzat arra, hogy milyen esetekben illik a katonákat bevonni a közéletbe?

– Tudja, én – másokkal ellentétben – nem szoktam diktatúrának nevezni a mi rendszerünket, de az kétségtelen, hogy a katonai, meg a politikai diktatúrákban természetes, ha a hadsereg feltűnik a politikai, kormánypárti rendezvényeken. Azonban azokban az országokban, ahol civil kontroll van a hadsereg felett, ott nem viszik a katonákat politikai rendezvényre. A „civil kontroll”, ugyanis a társadalom egészének felügyelete, a nyilvánosság ellenőrzése a katonaság felett. Ebbe nem fér bele, hogy egy politikai párt megpróbálja a katonákat bevonni a pártpolitikába, s közvetlen irányítás alá venni őket. A történelem nagyon sok rossz és csúnya példát mutatott arra, hogy a katonák miért nem vonhatóak be a pártpolitikába. Puccsok, hatalomátvételek is azt mutatják, hogy a katonaságot távol kell tartani a politikai küzdelmektől.

– Felmerül az is, hogy ha egy új összetételű kormány jön létre, akkor számít-e, hogy a teljes katonai hadvezetés a Fidesz által rendezett politikai rendezvényen parádézott?

– Azt remélem, hogy ha elég bölcs lesz a létrejövő új kormány, akkor nem ez alapján fogja eldönteni, hogy ki vezesse majd az ország hadseregét. Épp ezért óvom a teljes nyilvánosságot, hogy Orbán akciójáért a katonákra haragudjanak.