Orbán túszként tartja fogva az EU 26 tagállamát
Magyarország – miniszterelnöke, Orbán Viktor miatt – már régen tüske az EU körme alatt, és a mostani hétnek különösen nagy jelentősége lesz a kapcsolatokban – írta a Politico, amely cikkében a Brüsszel és Budapest közötti viszályt részletezi.
Az amerikai portál európai kiadásának szerzője rámutatott: az EU csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóján Ukrajna csatlakozási tárgyalásaink megkezdése, és egyebek mellett az EU költségvetésének módosítása szerepel, és Magyarország mindkét kérdésben zavart okozhat. Úgy tűnik azonban, hogy – Orbán ellenkezését csökkentendő – az EU Bizottsága felszabadít sok milliárdot a jogállamisági problémák miatt befagyasztott pénzekből.
A cikk ezután részletesen ismertette, hogy az EU mikor, hogyan és mennyi támogatást, illetve hitelt fagyasztott be, és azt, hogy ezek folyósítását milyen feltételekhez kötötte. Rámutatott, hogy a magyar kormány tett ugyan bizonyos lépéseket, de nem teljesítette még a bizottság minden feltételét. A portál szerint miközben a bizottság arra készül, hogy a héten felszabadít hozzávetőlegesen tízmilliárd eurót Magyarország számára, egyben azt is hangsúlyozza, hogy az időzítésnek semmi köze a küszöbön álló csúcshoz.
Mindenesetre a döntés olyan pillanatban érkezik, amikor Orbán az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben vétóval fenyegetőzve, túszként tartja fogva a többi 26 tagállamot. Néhány tagállam úgy látja, hogy a magyar fenyegetőzések csupán pénz kizsarolását szolgálják, és bár rövid távon megkönnyítheti a helyzetet, ha engednek Orbánnak, de hosszabb távon alááshatja az Európai Uniót. Ha a bizottság engedne Orbánnak, az a jövő évi európai választások előtt feldühítené az Európai Parlamentet is, és ez megmutatkozhat majd akkor is, amikor a választások után a pozíciókat osztják el, köztük a bizottság elnöki tisztségét, amelyre Ursula von der Leyen a hírek szerint újra pályázik, bár ezt hivatalosan még nem jelentette be.
Egy neve mellőzését kérő uniós tisztségviselő szerint ez a 22-es csapdája. „Von der Leyennek végül szüksége lesz Orbánra, ugyanakkor azonban egy második mandátum esélytelenségét jelentheti az is, ha enged a magyar kormányfőnek. Ez egy nagyon-nagyon érzékeny kérdés az Európai Parlament számára”.
A hivatalos magyar álláspont szerint Budapest akkor sem enged Ukrajna kérdésében, ha pénzt kap – mondta Kovács Zoltán. Ugyanakkor uniós tisztségviselők egyre inkább beismerik, hogy a magyar fenntartások ezúttal alighanem mélyebben gyökereznek, mint a szokásos viszályok Budapest és a bizottság között.
