„Orbán úr, oszt mi van abban a szép sporttáskában, vagy hátizsákban?”
Nyilvánosságra került a képviselők, a kormánytagok és közjogi méltóságok új vagyonnyilatkozata. Ebből kiderült, hogy Rogán Antal a leggazdagabbak közé küzdötte fel magát. A propaganda-miniszter 800 milliós megtakarítással hívta fel magára a figyelmet. De Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek nincs megtakarítása, ahogy Orbán Viktornak sincs. Egy fillér se. Pintér Sándor belügyminiszternek ezzel szemben 22 ingatlant kell fejben tartania, viszont cégei után 500 milliós tartozást kényszerül tudomásul venni. A kormányzati munkából kivált Lázár János pedig hét új ingatlant vett. Az ellenzéki képviselők között Gyurcsány Ferenc a leggazdagabb, 734 milliós megtakarítással. Az ex-miniszterelnök 225 millióért lefoglalózott egy lakást. Nőttek viszont a tartozásai is. A második leggazdagabb ellenzéki képviselő pedig Ungár Péter. Hadházy Ákosnak – a rá kivetett parlamenti büntetések ellenére – 200 ezer forinttal több készpénze van, mint egy éve.
E dokumentumok leadása előtti napokban jelentette be a Párbeszéd, hogy szigorítaná a vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetőségét, s a leggazdagabb magyarokra kivetné a vagyonadót, a miniszterelnök vejéről elnevezett Tiborcz-adót. A párt egyik vezetője, Tordai Bence a terv részleteit osztotta meg a Hírklikk olvasóival.
Szándékosan időzítették a képviselői vagyonnyilatkozat megjelenéséhez a felső tízezret megadóztató javaslatukat?
Igen, bár már öt éve minden esztendőben benyújtjuk a javaslatot a képviselői vagyonnyilatkozatok átalakítására, megreformálására. Ezúttal ezt kiegészítettük a nagy vagyonok megadóztatásáról szóló javaslattal. A Párbeszéd programjában ez egyébként is benne volt, de vannak még ötleteink az oligarchák és zöldbárók megadóztatására is. Szerintem itt az ideje, hogy a szuper gazdagok évi egy százalékos vagyonadóval járuljanak hozzá a közterhekhez.
Nem az adóhivatalnak lenne a dolga, hogy jobban szemmel tartsa a vagyongyarapodást, lezárja a kiskapukat és valóban beszedje a közterheket?
Ez sem ártana, de szerintünk szükség van a jövedelemadó progresszivitására is. Akik tehát milliós kereseteket visznek haza havonta, azok fizessenek több adót, ellentétben azokkal, akik keveset, vagy épp alig keresnek. Ez a javaslatunk egyik fele, a másik viszont a nagy vagyonok megadóztatása. Ugyanis a mai helyzet nagyon nincs rendben!
A világban, de nálunk is olyan nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek – tehát nem csak a jövedelmi különbségek –, hogy ez ma már gátja a gazdasági fejlődésnek is, ráadásul rombolja a demokráciába vetett hitet. A felhalmozott vagyon olyan különbségeket hoz létre, amiket kevesen tartanak igazságosnak, vagy elfogadhatónak.
Ha jól értem, a javaslatuk a politikusokra, a képviselőkre vonatkozna. Emellett az ország leggazdagabb embereire is kivetnék az egy százalékos vagyonadót például Mészáros Lőrincre, Csányi Sándorra, Garancsi Istvánra?
Elsősorban a tőkét adóztatnánk, de a gazdagok között persze sok a politikus is. Érzésem szerint, a felső tízezerből 6-8 ezer ember biztosan Orbán Viktor rendszeréhez kötődve gazdagodott meg. Nyilván akadnak olyanok, akik nem politikai kapcsolatuk révén halmozták fel a vagyonukat, hanem a piacról szerezték 0 szorgalmuk és tehetségük révén. De a többséget a politika juttatta milliárdokhoz a túlárazott közbeszerzések, az állami támogatások révén.
Az ország ma inkább gyanakodva, és nem megbecsüléssel tekint a gazdagokra, s ezért úgy gondoljuk, ha saját erejükből lettek gazdagok, akkor is vissza kell adniuk valamit az országnak, ahol a vagyonukat szerezték. Végül is senki sem kizárólag saját erejéből lett sikeres, ezért köszönetképpen ebből juttatniuk kellene valamennyit az országnak.
Van arra bármilyen bizonyítékuk, hogy a politikai szereplők a hivatalos jövedelmük többszörösét is elköltik, vagy ez csak feltételezés?
Annyira nem hülyék, hogy bevallanák. Családtagoknál, strómanoknál parkoltatják, vagy egyszerűen csak titkos számlákon, adóparadicsomokban kamatoztatják a pénzt. Hivatalosan kevés a milliárdos a parlamenti képviselők között.
A Párbeszéd egyébként azt is mondja, hogy ki kéne szélesíteni a vagyonnyilatkozatokra kötelezettek körét, az egy háztartásban élő családtagokra mindenképp. Másrészt azokat a vállalkozókat, akik 500 millió forint feletti állami megbízást kapnak, szintén vagyonnyilatkozatra kéne kötelezni. Ha megkapják a lehetőséget, hogy közpénzből gyarapodhatnak, akkor ezt a nyilvánosság kontrollja mellett tehessék.
A mostani vagyonbevallás szenzációja, hogy Orbán Viktornak nincs megtakarítása, propaganda-miniszterként Rogán már 800 milliós bevételnél jár, Áder János újabb drága lakás vesz, míg akad olyan merész vállalkozó, aki Pintér belügyminiszternek 500 millióval tartozik egy ideje. Gyurcsány Ferenc pedig leelőlegezett egy 225 milliós új lakást. A mostani vagyonbevallással mindez nem ellenőrizhető?
Ez a vagyonuk legális része, de a városi legenda szerint, Rogánnak már több, mint tíz milliárdja van. Ha igaz, akkor ez nem olyan pénz, amit bevallana. Itt az a kérdés, hogy ha nem a Fidesz uralkodik, akkor meglesz-e az eszköztár arra, hogy a vagyon eredetét feltárjuk. Az ország egyébként is adós magának egy vagyonleltárral. A Magyar Nemzeti Banknak is csak becslése van a lakosság kezében lévő pénzekről – jelenleg ez az összeg 108 ezermilliárd körül lehet. Ez tételesen is ellenőrizhető, nyilván elsősorban a felső tízezerről van szó – akiket vagyonadó fizetésére köteleznénk. Ezeket a pénzeket mindenképp átláthatóvá kell tenni. Erre minden eszköz megvan a cégbíróságoknál, vagy a bankoknál, és meg kell alkotni az ingatlankatasztert. Már csak azért is, hogy a Tiborcz-adót, ami az 500 millió forint fölötti ingatlanoknak a különadója, ki lehessen vetni.
Persze a pénzt el lehet költeni külföldön, tartható offshore paradicsomban, de olyan politikusról is hallani, aki ellenőrizhetetlen állítólagos külföldi rokonoktól kölcsönzött százmilliókból vette a villáját. Mindez egy új ellenőrzési módszerrel feltárható?
Van egy csomó kiskapu, amit be lehet zárni, az általunk készítendő új vagyonnyilatkozatokról szóló törvénytervezettel. Ez a javaslat az átláthatóságért küzdő szervezetek által készített terv továbbfejlesztett változata. Természetesen ebben feltétlen szerepel az is, hogy ha valaki „magánszemélytől” kap kölcsön néhány tíz-, vagy százmilliót, esetleg többet, akkor az illetőt meg kell neveznie. Ugyanis ennél átlátszóbb módja aligha van a kétes eredetű pénzek legalizálásának.
Ezen kívül természetesen a rendőrségnek is végeznie kellene a munkáját. Ha valaki sporttáskában viszi ki az euró milliárdokat az országból, akkor őt a határon fülön kell csípni. Időnként felmerül, ha Orbán Viktor vonattal, vagy autóval Svájcba megy, hogy mi történik ott. Nyilván ha már Orbán nem lesz miniszterelnök, és a feltételezett számlájáról hozná haza a pénzt, akkor biztosan megállítják a határon és megkérdezik tőle: „Orbán úr, oszt mi van abban a szép sporttáskában, vagy hátizsákban?”
Természetesen mindent nem lehet ellenőrizni, de kísérletet lehet tenni erre. A kétes eredetű vagyonokra legyen rálátása az adóhivatalnak, hogy minden forintot be lehessen vonni a közteherviselésbe.
Van értelme a szigorításnak akkor, ha például Semjén Zsolt milliós vadászata korrupciógyanús volt ugyan, de semmi következménye nem lett?
Kétségtelen, ha ma valaki lead bármilyen vagyonnyilatkozatot, azzal letudta a kötelezettségét. A mi javaslatunk szerint, a szankciók is szigorodnának. Egyrészt a Büntető Törvénykönyvben önálló tényállássá kell tenni a vagyonnyilatkozattal való visszaélést, amit a parlament saját hatáskörében is büntethet. Kövér Lászlót idézve: „hogy fájjon!”
Kicsit kétkedve hallgatom, bár kétségtelen, a Transparency International felmérése szerint, az embereknek elegük van már a nyilvánvaló lopásból, de azt is elég nehéz megsaccolni, hogy mennyi idő alatt lehet a politikát megtisztítani a korrupciótól.
Nyilván ez a folyamat akkor indul be, ha valaki nem hajlandó a vagyonát átláthatóvá tenni, és vállalni a közteherviselést. Ha ilyennel kísérletezik, annak meg kell, hogy fizesse a politikai árát. Vagyis kibukik a politikából. Ma már a Fidesz oldaláról is jelezték, hogy a tábor sem tűri végtelenségig az urizálást, a lopást, a pökhendiséget vagy a korrupciót. Az önkormányzati választási vereség után, nagyon kemény kritikákat fogalmazott meg a saját holdudvaruk. Tehát számítani lehet néhány szimbolikus gesztusra. De nyilván az érdemi változáshoz hatalomváltásra, illetve rendszerváltásra van szükség.
