Orbán Viktor: a hit dolga egyben a nemzet dolga is
Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is – jelentette ki a magyar miniszterelnök Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök búcsúztatásán pénteken a szlovákiai Rimaszombaton.
Orbán Viktor felidézte: Erdélyi Géza nehéz időkben, a rendszerváltozás viharai közepette állt a felvidéki reformátusok élére, akiket olyan időszakban kellett vezetnie, amikor a felvidéki magyarságnak újra meg kellett tanulnia felemelt fejjel járni a kommunista rendszer embertelen dekrétumai és az évtizedes elnémíttatás után. Amikor nemcsak templomokat és iskolákat, hanem öntudatot, önbecsülést, önbizalmat is vissza kellett szerezni, hogy „egyszer megint úgy lehessen, ahogy régen volt" – emlékeztetett.
Azért dolgozott, hogy a felvidéki magyarok ismét otthonukra találjanak szülőföldjükön, hogy anyanyelvükön beszélhessenek, tanulhassanak, imádkozhassanak – méltatta a püspököt, hozzátéve „az ő munkája nélkül nem jöhetett volna létre az a talapzat sem, amelyre 2010 után építkeztünk".
Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai Bethlen Gábortól Ravasz Lászlóig mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is – hangsúlyozta.
Ahogy végre a magyar alaptörvény is kinyilvánítja: elismerjük kereszténység nemzetmegtartó szerepet – jegyezte meg.
Kiemelte azt is, hogy a püspök szelídsége nem gyengeség volt, hanem fegyelmezett erő: nem ismert megalkuvást, ha az egyház, a magyar nemzet igazságáról volt szó.
Orbán Viktor elmondta, hogy Erdélyi Gézával abban is egyetértettek: hamis tanútétel az, amely szerint Isten dolgai csak az egyházra, a világ dolgai pedig csak a politikára tartoznak. Az ellenfelek ugyanis gyakran beszélnek egyház és állam szétválasztásáról, de ezen valójában a kereszténységnek a közéletből való száműzetését értik, Isten kivonását a történelemből és a "magyarság megmaradásának nagy eposzából" – figyelmeztetett.
Erdélyi Géza tudta és hirdette: a nemzeteknek is van küldetésük – idézte fel, hozzáfűzve, hogy a magyar alkotmány – bölcsen kikerülve a szétválasztás liberális csapdáját – úgy fogalmaz: állam és egyház különválva működnek. Azaz a célok lehetnek közösek, de az eszközök, a módszerek, az útvonalak mindig különbözőek – szögezte le.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a lelkipásztor szelídséggel győzi le a gonoszt, ám a politikában a szelídség nem mindig célravezető, néha keménységre, könyörtelenségre is szükség van, "saját magunkkal szemben is".
De a magyarok jövője nem épülhet a politika kíméletlenségére, a közéleti harcok érzéketlenségére, de még az észérvek jeles igazságaira sem – hangsúlyozta Orbán Viktor, rámutatva arra is: a nemzeti közösségnek még a legkiélezettebb időszakokban, sőt leginkább akkor, a szelíd emberek kiegyensúlyozó lelkületére van szüksége.
Felidézte: Magyarország 2005 tavaszán állami kitüntetést adományozott Erdélyi Gézának. Az átadás a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló, december 5-i népszavazás után lett volna, de a püspök nem vette át a kitüntetést, hogy utána is a hívek szemébe tudjon nézni. Nem a dicsőség, nem a protokoll, nem a politikai széljárás, nem a pillanatnyi érdek, csak egyetlen zsinórmérték: a hívek tekintete, a közösség bizalma, az Isten előtti egyenes megállás vezette – méltatta a református vezetőt.
Orbán Viktor végül köszönetet mondott Erdélyi Gézának, amiért prédikációival tanította, életével pedig bizonyította, hogy a hit nem fájdalomcsillapító, hanem tartás, magyarnak lenni pedig nem választás, hanem küldetés.
A szertartáson igét hirdetett Tőkés László református lelkipásztor, volt püspök; az elhunytat Ján Semjan, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese és Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke búcsúztatta a magyar kormányfő mellett.
